Bencsik János tovább dolgozik a szakmai műhelyekben is – a 2014-2020 közötti uniós pályázati források harmadát az éghajlatváltozást előidéző üvegházgáz-kibocsátások csökkentésére kell fordítani. A T. Ház fenntartható fejlődés bizottságának alelnökévé választották Bencsik Jánost, a Tatai-medence országgyűlési képviselőjét.
Mivel foglalkozik a közeljövőben a bizottság, és milyen stratégiai feladatai vannak?
A bizottság elsősorban környezet- és természetvédelmi, vízgazdálkodási, éghajlatváltozási kérdésekkel foglalkozik, de feladatai közé tartozik az energiahatékonysággal és megújuló energiák használatával kapcsolatos témakörök gondozása is. A fenntarthatóság kérdése nem választható el az alapvető társadalmi és gazdasági folyamatoktól, csupán azokkal összefüggésben értelmezhető. Az egymásba illeszkedő keretrendszerben találhatjuk meg a megfelelő megoldásokat az egymással szoros összefüggésben lévő környezeti, társadalmi és gazdasági válságra. Ahogy eltávolodtunk a természeti létalapjainktól – víz, termőföld, táj -, a gyors változásokhoz való alkalmazkodóképességünket jórészével elveszítettük. A modern társadalmak civilizációs vívmányai – közművek, információs technológiák, ipari és mezőgazdasági termelési módszerek – rendkívül sérülékenyek a külső környezet változásaira. Az energia és víz szűkössége, az éghajlatváltozás, a népességrobbanás, az ökoszisztéma leépülése biztonságpolitikai kérdéseket vet fel, melyekre átfogó felkészülési és alkalmazkodási keretrendszer kialakításával adható hathatós válasz. Bizottságunknak ezen kívül szerepet kell vállalnia a természeti erőforrások használatára épülő helyi gazdaságok színes szövedékének létrehozásában is, mely a vidéki térségek népességmegtartó képességét alapozhatja meg. Mindezt szoros együttműködésben tesszük az Országgyűlés által 2007-ben létrehozott Nemzeti Fenntartható Fejlődési Tanáccsal (NFFT), mely Kövér László házelnök vezetésével működik. A Tanácsban képviselettel rendelkeznek a gazdasági érdekképviseletek, a szakszervezetek, az egyházak, a tudomány és felsőoktatás intézményei, a nemzetiségek, a civil- és társadalmi szerveztek, valamint a parlamenti frakciók és a kormány is. Szerencsés helyzetben vagyok: egyszerre tölthetem be a bizottság alelnöki posztját, s lehetek a nagyobbik kormánypárti frakció delegáltja a NFFT-ben. Tagja maradtam a gazdasági bizottságnak, ahol az energetikai albizottságot vezetem. Így válik munkámban teljessé a természeti, a társadalmi és gazdasági keretrendszer.
Milyen állami és európai uniós támogatás ígérkezik mindehhez?
A 2014-2020 közötti uniós pályázati források mintegy harmadát kifejezetten fenntarthatósági, az éghajlatváltozást előidéző üvegházgáz kibocsátások csökkentésére, és a változásokhoz történő sikeres alkalmazkodás feltételeinek megteremtésére irányuló fejlesztésekre kell fordítani. Tehát nem a források, hanem az azok igénybevételéhez szükséges programok megléte a kérdés.
Szakmai munkája hogyan kapcsolódik az országgyűlési képviselőként kapott feladatokhoz?
Az életbe lépett szigorú összeférhetetlenségi szabályok miatt le kellett mondanom a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet igazgatóhelyettesi posztjáról, de önkéntes munkavállalóként – fizetés nélkül – továbbra is részt veszek azokban a szakmai műhelyekben, amelyeket kollégáimmal az elmúlt években életre hívtunk. Közös kutatási és fejlesztési programokat indítottunk a Nemzetstratégiai Kutatóintézettel és a Nemzeti Közszolgálati Egyetemmel. Minden nemzedék anyagi, szellemi és lelki jólétének elősegítéséhez négyféle alapvető erőforrás szükséges: emberi, társadalmi, természeti és gazdasági. E bonyolultnak tűnő rendszer értelmezhetősége érdekében dolgozunk a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszer felépítésén, mely az alkalmazkodás stratégiai keretrendszerének létrehozását segíti elő a területi és ágazati éghajlati sérülékenység vizsgálatok feltételeinek megteremtésével. Digitális katasztert készítünk természeti erőforrásaink mennyiségi és minőségi állapotáról, s azok térbeli elhelyezkedéséről. Ez az alapja mindezek gazdasági célú tartamos felhasználásának.
Mintaprojekt: gyógyuló tájak a Tatai-medencében
Azt is megtudtuk Bencsik Jánostól, hogy intézeti munkatársaival, Magyary Zoltán munkásságára alapozva, elindult egy helyi mintaprojekt a Tatai- medencére vonatkozóan. A helyi lehetőségek és veszélyek feltárásával dolgozzák ki a térségre vonatkozó alkalmazkodási stratégiát „gyógyuló tájak és klímatudatos társadalom” címmel. Az Által-ér vízgyűjtőjén megvalósuló komplex vízgazdálkodási, agrikulturális és turisztikai fejlesztések következtében hat-nyolc év távlatában mintegy 2000 új munkahely létesülésével kalkulálnak.
24óra – Mórocz Károly
