POLGÁRMESTERI PROGRAM 2002-2006

BENCSIK JÁNOS :

TATABÁNYA, AHOL OTTHON ÉREZZÜK MAGUNKAT

Polgármesteri program

2002 – 2006

      Gazdaság                    Szociálpolitika
Városfejlesztés             Lakhatás
Környezet                    Egészségügy
Közrend                       Művelődés
Oktatás, Ifjúság            Sport

                           Közösen

A program 2002 augusztusában íródott hasonló karakterű betűkkel. Most 2006 augusztusában pedig ilyen betűkkel íródott az elvégzett munka rögzítése. Hasznos böngészést kívánok.

Bevezető

Tizenkét évvel a rendszerváltozás után Tatabányát nem a korábbi szocialista nagyipar volt városaként, hanem Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő településeként tartják számon. Helyes önismerettel, egészséges önbizalommal büszkék lehetünk, és büszkék is vagyunk erre. Az itt élő emberek példát mutattak arra, hogy egyéni és közösségi szinten is képesek új életet építeni.

Az elkövetkező évek közös feladata a város gazdasági életének stabilizálása, a további fejlődés feltételeinek biztosítása. Folytatnunk kell az épített és természetes környezet harmóniájának megteremtését, a korábbi környezeti kártételek felszámolását, és hétköznapi életünkben törekednünk kell a környezetkárosítások megelőzésére. Fontos, hogy városunkban tiszteljék és őrizzék a hagyományokat. Támogatni kell a helyi kultúrát, mert mi Európában a magyar, azon belül pedig csak a tatabányai kultúrával élhetünk.

Tizenkét éve dolgozunk együtt Tatabányáért. Ennyi idő alatt megismertük egymást. Tudjuk, mit várhatunk el egymástól, mit sikerült megvalósítanunk, s melyek az előttünk álló feladatok. Az elkövetkező négy évben is dolgozzunk együtt a városért! Ha Önöket is meggyőzte eddigi munkánk eredményessége, akkor kérem, támogassák polgármesteri programomat, s folytassuk együtt városunk otthonosabbá tételét.

Barátsággal:
Bencsik János

Az elmúlt négy esztendő során a kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére sikeresen stabilizáltuk a város gazdaságszerkezetét. A mányi bányaüzem bezárását, illetve az amerikai Artesyn kivonulását követően, új gyárak letelepítésével sikeresen pótoltuk az elveszett munkahelyeket. A szakképzett munkaerő biztosíthatósága érdekében uniós forrás igénybevétele mellett létrehoztuk a Térségi Integrált Szakképző Központot. Megépült az első logisztikai központ és kutatásfejlesztő bázis. Az ősz folyamán átadásra kerül az észak-dunántúli térség legnagyobb szórakoztató- és bevásárlóközpontja.

A közlekedési feltételek javítása érdekében lendületet adtunk az útfelújítási programnak és több mint négyszáz új parkolóhelyet építettünk. Felújítottuk az orvosi rendelőink többségét. Átépítettük az óvodai játszóudvarokat, és elvégeztük az iskolai vizesblokkok rekonstrukcióját. Folytattuk a Galla-patak kotrását és kitakarítottuk a Ligeti-tó medrét.

A bányászathoz kapcsolódó hagyományaink megőrzésének és egy idegenforgalmi célokat is szolgáló közösségi tér létrehozásának szándékával tovább folytattuk a Bányászati Szabadtéri Múzeum fejlesztését. Előkészítettük a Népház felújítási programját, s az elnyert közösségi forrás felhasználásával az idei évben kezdetét veszi az épület teljes körű felújítása.
Az aktív pihenés feltételeinek javítása érdekében kibővítettük a Jubileum-parki szabadidőközpontot, megépítettük a műfüves labdarúgópályát és felújítottuk a tekecsarnokot. Jelenleg is dolgozunk a stadion rekonstrukcióján és az új atlétikai pálya megépítésén. A napokban kezdetét veszi a városi sportcsarnok felújítása is.

A fenti eredményeket, mint ahogy a korábbiakat is, közös munkával értük el. Köszönöm mindannyiuk segítő közreműködését.

Gazdaság

Az elmúlt tizenkét esztendő tudatos várospolitikájának, a tervszerű gazdaságfejlesztési munkának, és az itt élő polgárok aktív közreműködésének köszönhetően újjáéledt városunk gazdasága. Új gyárak sora épült. Több, mint hatezer új munkahelyet teremtettünk, a munkanélküliségi ráta hat százalék alá süllyedt, és a városban befektetett működő tőke mértéke az idei esztendőben már százmilliárd forint fölé emelkedett. Ma már Tatabányát nem a korábbi szocialista nagyipar volt városaként, hanem mint az egységesülő világgazdaság egyik legdinamikusabban fejlődő helyi szereplőjeként tartják számon. Az utolsó két esztendőben az egyre gyorsuló gazdasági fejlődés kiterjedt a Tatai-medence egészére. Oroszlány, Tata, valamint Kisbér sikeres felzárkózása egységesebbé és erősebbé is tette régiónkat, s így még kedvezőbb helyzetbe került városunk, Tatabánya is.

Bár jelentős mértékben csökkent a munkanélküliség, még ma is közel kettőezer tatabányai munkavállaló ingázik más településekre naponta, hogy biztosíthassa családja megélhetését. Célunk, hogy többségük rövid időn belül lakóhelyén találjon jövedelmező munkalehetőséget. Tovább folytatódik a régió bányászati tevékenységének visszaszorulása. Fel kell készülnünk arra, hogy a következő néhány esztendőben újabb ezerötszáz társunk számára kell új munkahelyet teremteni.

Miközben a város gazdasági teljesítőképessége lendületesen növekszik, továbbra is együtt kell élnünk a gazdasági szerkezet folyamatos átalakulásával. Figyelemmel kell lennünk a befektetőkért folytatott versengés további erősödésére, a világgazdaság gyengélkedésére. A magyar és a nemzetközi gazdasági folyamatok figyelemmel kísérése és rendszeres elemzése hozzásegíthet bennünket a város javát szolgáló, helyes döntések meghozatalához.

A szellemi tőke gyarapodása, a helyi munkaerő felkészültségének gyors fejlődése lehetővé tette az egyszerű összeszerelő tevékenységek mellett, a nagyobb értéket képviselő, végtermék gyártó cégek városunkban való letelepítését is. Most, hogy a miénknél sokkal olcsóbb munkaerőpiacok nyíltak meg a világ előtt, ez a folyamat fel fog gyorsulni. Ha elég ügyesek leszünk, akkor ezt a ránk nézve látszólag hátrányos folyamatot helyi gazdaságunk további finomítására és stabilizálására tudjuk hasznosítani. A helyi munkaerő felkészültsége már elérte azt a szintet, amely a nagyobb hozzáadott értéket képviselő fejlettebb technológiák városunkba történő telepítéséhez szükséges. Ennek felismerését bizonyítja az is, hogy a már ittlévő társaságok sorra telepítik át a tudásigényes termékeiket Európa nyugati feléből, míg az alacsonyabb képzettséget igénylő bérmunkát nálunknál keletebbre viszik.

A hangsúlyt továbbiakban is az optimális gazdaságszerkezet kialakítására helyezzük. Olyan tevékenységek letelepedését szorgalmazzuk, melyek egy része a világpiac legdinamikusabban fejlődő iparágait képviseli, míg más része a helyi, illetve a regionális piaci igények kielégítését tűzi ki célul. Ha hosszú távon szeretnénk biztos alapokon látni a város gazdaságát, akkor nekünk elsősorban a modern technológiát használó, szakembereket igénylő tevékenységeket kell letelepíteni. A városban való maradásuk garanciája a kvalifikált munkaerőt igénylő kutatási és fejlesztési tevékenység ösztönzése és meghonosítása. Törekvéseink megvalósulása érdekében az alábbi feladatok elvégzését tartom szükségesnek.

Négy évvel ezelőtt arra tettem ígéretet, hogy a hangsúlyt továbbiakban is az optimális gazdaságszerkezet kialakítására helyezzük. Azt mondtam, hogy ha hosszú távon is biztos alapokon akarjuk tudni a város gazdaságát, akkor elsősorban a modern technológiát használó, szakembereket igénylő tevékenységeket kell letelepíteni, mert csak ezzel ellensúlyozhatjuk az egyszerű összeszerelő tevékenységek keletre történő „vándorlását”. Nos a vállalt feladatok teljesítését a világgazdasági folyamatok és a magyar nemzetgazdaság állapota nem könnyítette meg. Ennek ellenére alapvető célkitűzéseinket teljesíteni tudtuk.

Az állami tulajdonban lévő Vértesi Erőmű Rt ez idő alatt bezárta a mányi bányaüzemet, az amerikai tulajdonban lévő, elektronikai termékeket előállító Artesyn pedig keletebbre helyezte termelőkapacitását. Az elveszett munkahelyeket pótoltuk, s a ciklus elejéhez képest összességében is növeltük a helyi munkahelyek számát. A már Tatabányán működő, egészségügyi eszközöket gyártó Coloplast tovább bővítette kapacitásait, s ez által új munkahelyeket is létesített. Hasonló folyamat zajlott le a szivattyúgyártó Grundfos üzemében is. Ez utóbbi hamarosan újabb kapacitásbővítő beruházásba kezd, s Tatabányán hozza létre az egyedi megrendelőket kiszolgáló európai központját. A torinói téli olimpiára a mi gyárunk szállította az olimpiai falu, a média- és tréningközpont fűtés-légkondicionáló rendszereihez, valamint a jégstadion hűtőrendszeréhez szükséges szivattyúkat. Emellett a Margit-szigeten felépült Hajós Alfréd uszoda teljes vízgépészetét is e cég szállította, s a szivattyúk itt Tatabányán készültek. A papíripari termékeket előállító finn Raflatac is megkezdte üzemszerű működését. A japán autó-szélvédőket gyártó japán AGC és az ugyancsak japán, gumiabroncsokat előállító Bridgestone letelepítése valóban áttörést hozott a helyi ipar szerkezetében. Ezzel sikerült kivédenünk az elektronikai szektor túlsúlyos jelenlétéből fakadó kockázatok negatív hatásait.

• Az önkormányzatunk által létrehozott gazdaságfejlesztő szervezet munkájában tovább kell erősítenünk a „város – mint egységes szolgáltatás – értékesítésére” irányuló szemléletet. Az eddigi tapasztalatok felhasználásával katalizátor szerepet kell betöltenie a Tatai-medence gazdaságfejlesztési gyakorlatában. A helyi gazdaságot érintő döntések meghozatala előtt az eddigieknél is erőteljesebben kell támaszkodnunk a gazdasági környezet elemzésére, melynek ki kell térnie a termelési, szolgáltatási, munkaerő-piaci, infrastrukturális és pénzügyi adottságaink előnyös, valamint kedvezőtlen elemeire. Egyre nagyobb szerepet kell biztosítanunk a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján folyó tudományos-kutató munkának.

A város gazdaságfejlesztő szervezete alapvetően eleget tett a fenti elvárásoknak, ugyanakkor a helyi főiskola kutatási tevékenységét csak részben sikerült integrálni a gazdasági folyamatok elemzési gyakorlatába. Ugyanakkor a főiskola aktív szerepet vállalt a szakképzés reformjában, s lehetőséget biztosított a felsőfokú műszaki szakképzés bevezetésére.

• A szakképzett munkaerő folyamatos biztosíthatósága érdekében az önkormányzatnak továbbra is kiemelt szerepet kell vállalnia a befektetők és a szakképző intézmények közötti együttműködés hatékonyságának növelésében. Folytatni kell a vállalkozások meggyőzését, hogy a törvény által előírt szakképzési hozzájárulást szerződéses keretek között helyi intézmények számára folyósítsák. Növelnünk kell az önkormányzat által létrehozott Stúdium Alapítvány anyagi támogatását, hogy a jelenleginél is több tatabányai fiatal felsőfokú tanulmányait támogathassuk havi ösztöndíjjal.

A szakképzett munkaerő folyamatos biztosíthatósága érdekében kezdeményeztem a helyi szakképzés szerkezetének átalakítását, és az uniós források igénybevételével történő Integrált Térségi Szakképző Központ Kialakítását. Az 1, 1 milliárd forintos beruházásnak köszönhetően egy csúcstechnikával felszerelt képzőközponttal gazdagodik a város és térsége. A műszaki pályák vonzóbbá tétele érdekében kibővítettük a Stúdium Közalapítvány által támogatható diákok körét. Ősztől már a középfokú műszaki szakképzésben résztvevő diákok is részesülhetnek ösztöndíjban. Sikeresnek bizonyult a befektetők és a szakképző intézmények közötti kapcsolatok elmélyítése is. Ennek köszönhetően 500 milliárd forintnyi többletforráshoz jutottak városunk intézményei.

• Adórendeleteink folyamatos pontosításával elsősorban a kis- és középvállalkozások helyzetének javítására, s a foglalkoztatás szempontjából a helyi gazdaság ezen nem mellékes szereplőinek megerősítésére kell törekedni. A tatabányai közmegrendelések továbbra is csak indokolt esetben kerülhetnek a térségen kívüli vállalkozókhoz.

Az Európai Unió előírásai sajnos nem teszik lehetővé a helyi vállalkozások adókedvezményeinek további fenntartását. Részben ezt ellensúlyozandó, az önkormányzat birtokában lévő, közérdeklődésre számító adatvagyon elektronikus hozzáférését egy szintén uniós pályázaton nyert forrás felhasználásával fogjuk biztosítani számukra. A 100 milliós fejlesztés végéhez közeledik, így hamarosan igénybe vehetővé válik ezen új szolgáltatás.

• A nagykereskedelmi létesítmények mellett az ellátás színesítése és színvonalbeli emelkedése érdekében továbbra is szükség van a helyi kiskereskedelmi vállalkozások tevékenységére. A megjelenő dömping árakkal szemben való sikeres védekezésük érdekében szorgalmaznunk kell a beszerzési társulások minél szélesebb körben történő megszerveződését.  • Nem szabad megfeledkezni arról sem, hogy városunk elhelyezkedése idegenforgalmi szempontból, a későbbiek során nagyon fontos gazdasági tényezővé válhat. A környezetszennyező ipar háttérbe szorulása és a tájsebek fokozatos begyógyítása lehetőséget biztosít idegenforgalmi célú fejlesztési területek kialakítására. Környezeti adottságaink lehetővé teszik, hogy városunk a Tatára épülő regionális idegenforgalom és turizmus egyik közkedvelt kiránduló helye legyen. Ez irányú törekvéseink megjelenítésére jó lehetőséget biztosít a formálódó Ipari Skanzen további fejlesztése, s ezen túlmenően megkezdtük a Turul emlékmű és a Szelim barlang közötti terület idegenforgalmi célú hasznosításának előkészítését is.

Tatabánya ugyan nem tartozik a hagyományosan idegenforgalmi besorolással rendelkező városok közé, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne mit megmutatnunk a külvilág számára. Ezért is folytattuk a Szabadtéri Bányászati Múzeum új épületekkel és kiállításokkal történő bővítését. Célunk az, hogy uniós források bevonásával kulturális-szórakoztató közösségi térré és kortárs művészeti központtá fejlesszük.

• Tovább kell javítanunk az iparterületek közlekedési és infrastrukturális feltételein. Az idei esztendőben megépült az Ipari Park gyalogjárdája és kerékpárútja, a még hiányzó közvilágítással együtt. Ezzel párhuzamosan az iparterület megközelítését biztosító közlekedési felületek is felújításra kerültek, valamint megépül az elkerülő út Kertváros–Dózsakert térségében tervezett körforgalmi csomópontja. A következő években hasonló beruházásokra lesz szükség az Alupark-Tatai út-Fatelepi út, illetve a VII-es telep és a „Vágóhíd”-Mészáros utca térségében.

Tovább javítottuk az iparterületek közlekedési és infrastrukturális feltételeit. Korszerűsítettük az Óvárosban található Fatelepi utat, mely egyben a VII-es telepi ipari övezet megközelíthetőségét is biztosítja. Ennek az útnak a biztonságos használata teszi lehetővé a Népház utca teherforgalomtól való mentesítését. A felújítással egyidőben megépítettük a munkába járók biztonságát szolgáló gyalogjárdát, és kiépítettük a közvilágítási hálózatot. Bánhidán a Mészáros út felújításával segítettük a térség vállalkozóit, köztük az idei esztendőben ötven esztendős fennállását ünneplő ASG Kft-t.

• Szem előtt kell tartanunk a környezetünkkel való ésszerű gazdálkodás követelményeit, ezért a továbbiakban is megköveteljük a környezetvédelmi előírások betartását. Nem járulhatunk hozzá olyan technológiák letelepítéséhez, melyek rontják környezetünk állapotát.

A fenti elvárások figyelembevételével végeztük a helyi gazdaság fejlesztését. Minden befektetőnek eleget kell tennie a hatályos jogszabályok előírásainak. Négy év alatt egy kirívó eset fordult elő. A lakossággal való szoros együttműködés következtében utólagos beavatkozással csökkentették a kőőrlő üzem zajkibocsátását. A kőbánya bővítéséhez a város nem járult hozzá.

• A helyi gazdaság fejlesztésében nem elegendő az ipari területek előkészítése, a befektetési kedvezmények rendszerének kidolgozása és a szakképzési rendszer reformja. A befektetők zavartalan munkavégzésük érdekében széles skálán mozgó, jól kiépített szolgáltatói hátteret is igényelnek. Ezért van szükség a pénzintézeti szektor további erősítésére, a vámügyintézés gyorsítására és hatékonyságának javítására, a kedvező logisztikai feltételek biztosítására. A fentieken kívül az egészségügyi ellátás állapota, a szórakozási lehetőségek megléte, a kulturális javak hozzáférhetősége, a kereskedelmi ellátás színvonala, a lakhatási feltételek milyensége és a közterületek állapota is befolyásolja a befektetők telephelyválasztását. Mindezen elvárásokat figyelembe kell vennünk a városfejlesztési feladataink meghatározásánál, rendezési terveink pontosításánál és éves költségvetésünk összeállításánál.

A Zenon telephelyén felépült a város első kutatásfejlesztési központja, a Zebra pedig megépítette az ipari park első logisztikai telephelyét. Mivel a befektetők jól kiépített szolgáltatói hátteret igényelnek, ezért szükség van a vámügyintézés gyorsítására és hatékonyságának növelésére. Az utóbbi fejlesztés ebben is segítségére volt a város gazdasági életének. Közreműködésünknek is köszönhetően rendeződtek a Reckitt-Benckiser vámkezelési vitái az érintett szakhatóságokkal, így még sem vonult ki a helyi gazdaság szereplői közül. Tatabánya város nem csak feldolgozóipari központ, hanem a térség kereskedelmi és pénzügyi szolgáltató központja. Ennek megfelelően javult az „üzleti infrastruktúra”. Hosszas előkészítés után sikerült megtalálnunk azt az ingatlan-befektető társaságot, amely saját kockázatára, hajlandóságot mutatott arra, hogy a Győri úton, mintegy ötmilliárdos költségvetéssel megépítsen egy térségi szórakoztató- és bevásárlóközpontot. A Vértes Center még az idei esztendőben megnyitja kapuit a közönség előtt. Az épületben egy négytermes multiplex mozi kerül kialakításra.

• Tatabánya vonatkozásában meg kell teremteni annak a feltételét, hogy állami részfinanszírozással megépítésre kerüljön a Tatabánya-Szentgyörgypuszta-Tata országos közút, mely az Ipari Park számára közvetlen kijutási lehetőséget biztosít az autópálya tatai csomópontjába. Ezáltal jelentős mértékben csökkenthető az Újvárosban található közlekedési csomópont teherforgalma.

A fentiekből is kitűnik, hogy a tervszerű gazdaságfejlesztési munka következtében az elmúlt néhány esztendőben is folytatódott a működőtőke beáramlása. Az elmúlt tíz esztendő során nem csak a befektetett tőke mértéke, a foglalkoztatottak száma, hanem az egyre nagyobb termelési értéket előállító vállalkozások által kibocsátott közúti forgalom is megsokszorozódott. A biztonságos közlekedés feltételeinek biztosítása érdekében a ciklus elején körforgalmú csomópontot építettünk Kertváros és Dózsakert magasságában, valamint lámpás kereszteződést létesítettünk a kenyérgyári kereszteződésben. Mára azonban a jelzett beruházások ellenére is komoly torlódások tapasztalhatók a 8135-ös országos közút tatabányai átkelési szakaszán. A megnövekedett teherforgalom természetesen jelentős környezetterheléssel is jár. Amennyiben műszaki okok, illetve baleset miatt le kell zárni a fent jelzett útszakaszt, úgy a forgalom „zavartalansága” csak a városközpontban található, a nemzetközi vasútvonalat keresztező közúti felüljáró igénybevétele mellett biztosítható. Az oda beáramló teherforgalom a város teljes közlekedését képes megbénítani. A közlekedési alternatíva hiánya természetesen az ipari park vállalkozásait is negatívan érinti. A fenti problémáról már évekkel ezelőtt tájékoztattuk az állami közútkezelő szervezetet és a gazdasági minisztériumot, de intézkedés nem történt. Az AGC és a Bridgestone beruházásaival párhuzamosan a város és az ipari park összefogásában az idén megépítettük azt a kettő kilométeres új utat, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a teherforgalom a Környe-Tata közötti úton keresztül közelíthesse meg az autópálya tatai csomópontját. Az országútra történő rácsatlakozás feltétele egy körforgalmi csomópont megépítése, és a Környe-Tata közötti útszakasz rekonstrukciója. Az állami kötelezettség teljesítése érdekében országgyűlési képviselőként írásbeli kérdéssel fordultam Kóka János miniszter úrhoz.

Városfejlesztés

Mindannyiunk biztonságérzetét és hangulatát határozzák meg azok a szolgáltatások, melyek a városüzemeltetés és fejlesztés területét érintik. A közlekedési felületek, a parkok, a csatornahálózat, a vezetékes gáz, a közvilágítás, a hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízszolgáltatás, a tömegközlekedés és városi létünk megannyi fontos alapfeltétele tartozik e feladataink körébe. Az első tíz évben az évtizedes hiányosságaink pótlásával voltunk elfoglalva. A még hiányzó közmű-hálózatok kiépítését egyaránt sürgette a gazdasági szerkezetváltás kényszere, és az e tekintetben hátrányban lévő városrészeink lakosságának igénye. A történelmi városrészekben 43 ezer folyóméter szennyvízcsatornát, 6 ezer folyóméter vízvezetéket, 38 ezer folyóméter gázhálózatot építettünk. A telefonhálózat bővítésével 22 ezer új előfizető számára biztosítottuk a rákötés lehetőségét.

A közlekedési forgalom növekedése megkövetelte a legrosszabb állapotban lévő útjaink felújítását, a még meglévő földutak szilárd burkolattal történő kiépítését. Megépítettük a Dózsakertet és Bánhidát tehermentesítő nyugati elkerülő utat, mely lehetőséget biztosított az Ipari Park közlekedési hálózatának kiépítésére is. Az új városfejlesztési beruházásokhoz kapcsolódóan számos veszélyes, és a zavartalan közlekedést hátráltató csomópont átépítésére került sor. A MÁV-val közösen megépítettük a Gál István lakótelep és Alsógalla közötti új vasúti-közúti aluljárót. Az autópálya és a vasútvonal mellett zajárnyékoló falakat emeltünk. Befejeződött a szennyvíztisztító bővítése és modernizálása, a környezetvédelmi előírásoknak is eleget tevő hulladéklerakó kialakítása, valamint a régi felhagyott szeméttelep rekultivációja és tájba illesztése. Lassan befejezéséhez közeledik a korábban bányászat által érintett területek rendezése és növényzettel történő újratelepítése.

Üzembe helyeztük a város második villamos-energia betáplálási pontját, mellyel biztonságosabbá vált a város energiaellátása. Tűzoltóink példamutató együttműködése mellett korszerűsítettük a tűzoltó laktanyát, megépült a felkészülésüket elősegítő tornaterem, valamint központi támogatások igénybevétele mellett megújítottuk az elöregedett gépjárműparkot. Csak a nagyobb beruházásaink értéke összességében meghaladta a 10 milliárd forintot.

A fenti fejlesztések egytől egyig a zavartalan városüzemeltetés szempontjából voltak elengedhetetlenek. Ahhoz, hogy valóban jól érezzük magunkat Tatabányán, ennél többre volt szükségünk. Anyagi lehetőségeink növekedésével javítottunk a parkfenntartás színvonalán. A mögöttünk hagyott években 9.750 fát, 81.250 cserjét és 8100 örökzöldet ültettünk. Közérzetünk javítása mellett nagy szerepük van abban is, hogy városunk levegője megfrissült, s kikerültünk az ország legpiszkosabb településeinek sorából. Az évente kiültetett közel százezer virágpalánta helyenként már hangulatossá is teszi Tatabányát.

Az elmúlt évben elindítottuk a Millenniumi Közpark kialakítását a Csónakázó-tó térségében. Mint ahogy megkezdődött a játszótér felújítási program is. Megkezdtük a városrészi „főterek” átépítését is, melyek egyrészt szolgálják a jobb közlekedést, az esztétikusabb városképet, de ami még ennél is fontosabb, helyet adhatnak a városrészi ünnepségeknek, és az ott élő emberek találkozási helyeivé válnak.

Közös összefogással sokat tettünk azért, hogy Tatabánya valódi várossá váljon. Új ipari, kereskedelmi és lakóterületek kijelölésére volt szükség, s rendszeresen meg kellett győződnünk arról, hogy az érvényben lévő területszabályozás figyelembe veszi-e a megnyilvánuló közösségi érdekeket, alkalmas-e a felmerülő új igények fogadására. Mára elérkeztünk a városfejlődés azon szakaszához, melynek során újra rögzítenünk kell Tatabánya hosszú távú törekvéseit, hogy a később megvalósítandó fejlesztések számára a legoptimálisabb feltételek megléte mellett biztosíthassuk a szükséges területeket. A legfontosabb, többségében központi forrásokat is igénylő feladatok:

• Ipartelepítésre elsősorban a korábban is ipari célokat szolgáló, jelenleg kihasználatlan, esetleg rekultivációra váró területek felhasználását szorgalmazzuk, ezzel is csökkentve a mezőgazdasági és erdőterületek művelés alól történő kivonását. Ezen elveknek megfelelően a régi VII-es telep és a volt Cementgyári terület beépítése a legcélszerűbb már csak azért is, mivel a szükséges kapacitású közművek az elmúlt évek során kiépítésre kerültek. A VI-os telepen található, beépítetlen terület elsősorban a kis- és középvállalkozások, szolgáltató jellegű tevékenységek letelepítésére alkalmas. A Gál István lakótelep térségében található volt brikettgyári terület ipari célú hasznosítását a közeli lakóépületek miatt nem tartom célszerűnek. Ott a kedvező közlekedési kapcsolatok miatt logisztikai jellegű vállalkozás letelepedését tartom támogathatónak. A Bánhida keleti részén elhelyezkedő és a déli elkerülő úthoz csatlakozó ipari övezet a környezetvédelmi feltételek szigorú betartása mellett szintén a potenciális fejlesztési, revitalizációs területek közé tartozik.

Az elmúlt négy esztendő alatt városunk önkormányzata – számos lakossági fórum közbeiktatásával – megalkotta városunk új szabályozási tervét, mely a fenti javaslatokat maradéktalanul tartalmazza.

• Az Ipari Park megközelíthetőségét javítandó az idei esztendőben megépítettük a járdát és a kerékpárutat, valamint a még hiányzó közvilágítási hálózatot. Ezzel egyidőben felújításra került a Búzavirág út teljes útfelülete. Ezzel befejeződhet a város legfontosabb ipari területének közlekedésfejlesztése. Az Ipari Park és az Oroszlány felől érkező forgalom megnövekedése teszi szükségessé, hogy még az év második felében, kapcsolódó beruházásként megépítsük a Dózsakert-Kertváros térségében elengedhetetlenné vált körforgalmat.

A körforgalmi csomópontot még 2002 késő őszén forgalomba helyeztük.

• Az útfejlesztési feladatoknál a város észak-dél irányú átjárhatósága érdekében meg kell kezdeni a Turul, a Jókai és a Kossuth utca összekötésének, a Szent Borbála Kórház és a Fellner Jakab Középiskola között létesülő külön szintű vasúti-közúti kereszteződést szolgáló aluljáró építésének előkészületeit.

A Magyar Államvasutak szakembereivel egyeztetett módon elkészült a különszintű kapcsolatrendszer tanulmányterve. Jelenleg azon dolgozunk, hogy erre alapozva olyan fejlesztési programot dolgozzunk ki, mely eséllyel képezheti részét a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek. A hét milliárd forintot meghaladó beruházásra csak az Európai Unió támogatása esetén kerülhet sor.

• Az Ipari Park tatai autópálya csomópontba történő kikötésére állami támogatás elnyerése esetén nyílhat lehetőség.  A tervezett út nyomvonalának véglegesítése megköveteli, hogy a térség másik két városával – Tatával és Oroszlánnyal – valamint az állami közútkezelővel összhangban elkészítsük a három város közötti terület hosszú távú közlekedésfejlesztési koncepcióját. Az Oroszlányról érkező út Környét elkerülő szakaszának terveit figyelembe véve véglegesíthető városunk déli elkerülő útjának leendő nyomvonala. Stratégiai feladataink közé tartozik, hogy az Újváros végén található közlekedési csomópont áteresztő képességét megnöveljük, szinkronba hozva azt a Vértesszőlőst elkerülő út kialakítandó nyomvonalával. A most tárgyalt fejlesztések mindegyike állami beavatkozást igényel.

Korábban már említést tettem róla, hogy a tervek elkészítésén túlmenve, megépítettük az ipari park kivezető szakaszának hiányzó két kilométeres részét. A teherforgalom kivezetésének egyetlen feltétele maradt, hogy az állam a tulajdonában lévő Környe-Tata közötti országúton megépítse a csatlakozást lehetővé tevő körforgalmú csomópontot. Elkészítettük a déli elkerülőút engedélyezési tervét is. Megvalósítására a kormány jóváhagyása esetén, európai forrásokból kerülhet sor. Hasonló a helyzet a Dózsakert-MÁV állomás közötti gyalogos felüljáró megépítésével kapcsolatosan is. A tanulmánytervet elkészítettük, a város önkormányzata a legkedvezőbb változatot néhány héttel ezelőtt hagyta jóvá.

• Külső befektetői források bevonásával elő kell segítenünk a Győri út és a vasút közötti szervizút befejező szakaszának megépítését, valamint a Károlyi csomópontot és a Gál István lakótelepet összekötő Újvasút utca végleges kialakítását.

A Győri úttal párhuzamos szervizút utolsó szakaszának közműkiváltási munkálatai befejeződtek, s még az ősz folyamán megépül az út. Ezzel egyidőben a Győri úttal párhuzamos lakóépületek belső udvaraiban 120 szilárd burkolattal ellátott parkoló épül, és felújításra kerül a Győri út vasútállomás – dózsakerti felüljáró közötti szakasza. A Gál István lakótelep megközelítését javító Újvasút utca utolsó szakaszának megépítésére a szomszédos lakópark építtetője 2007-ig kapott haladékot. Az előzetes tervekben ugyan nem szerepelt a bánhidai körforgalom megépítése, de az elviselhetetlenül megnövekedett átmenő forgalom megkövetelte annak kialakítását. Az építési munkálatok jelenleg is folynak.

• Jó gyakorlatnak bizonyult a Szőlőhegyi utak társulásos formában történő felújítása. A lakossági hozzájárulások megléte esetén javaslom annak további folytatását. Az üdülőterületi útépítési programot ki kell terjeszteni az időközben tulajdonjogi rendezésen átesett Síkvölgyi üdülőterületre is.

A szőlőhegyi utak felújításához minden évben biztosítottuk a keretet, a tervezett síkvölgyi felújítások viszont elmaradtak.

• Az előző önkormányzati ciklus elején a Közgyűlés elvetette a kerékpárutak fejlesztési programjának elindítását. Most ismételten javaslatot teszek a városi kerékpárút hálózat és a városkörnyéki településekkel való kerékpárút kapcsolataink megteremtésére. A megnyilvánuló lakossági elvárásoknak eleget téve, a fejlesztésekhez szükséges területek megszerzése után, még az idei évben befejezzük a Síkvölgyi temető biztonságos megközelítését szolgáló gyalogjárda és kerékpárút megépítését.

Ígéretemnek megfelelően ismételten benyújtásra került a városi kerékpárút-hálózat kiépítésének programja, de a szocialista-szabaddemokrata többség az elmúlt év őszén ismételten leszavazta azt. Az egyik legfájdalmasabb „vereségemnek” ezt tartom mindmáig. A síkvölgyi temető biztonságos megközelítését szolgáló kerékpárutat viszont sikeresen megépítettük, s az még 2002 késő őszén átadásra is került

• A már korábban elkészült parkolás-gazdálkodási koncepció alapján újra kell szabályozni a parkolási feltételeket. A város legforgalmasabb részein élni kell a fizető parkoló kialakításának lehetőségével. Az utak felújítása, esetleges átépítése során meg kell vizsgálni az adott térség parkoló ellátottságát, s ha szükséges, akkor a felújítási munkálatokkal párhuzamosan ki kell alakítani az elégséges számú parkolóhelyet.

A parkolási koncepció ugyan elkészült, de a város legforgalmasabb részein nem volt meg a közgyűlési akarat, hogy fizetési kötelezettség kerüljön megállapításra. A városi útrekonstrukciók és térfelújítások során viszont érvényesítettük a fenti alapelveket, melynek köszönhetően több 400 új parkolóhelyet építettünk.

• A város megnövekedett gépjármű forgalmának eligazodását egy új, többszintű tájékoztató táblarendszer kiépítésével tervezzük megkönnyíteni, mely egyben lehetőséget biztosít az átmenő teherforgalom kiszűrésére is.

A gépjárművel közlekedők jobb eligazodását szolgáló közlekedési táblarendszer első szintje kiépítésre került

• Tovább kell folytatnunk a városi úthálózat tervszerű felújítását. A nagy forgalmat bonyolító fő tömegközlekedési útvonalak mellett nagyobb hangsúlyt kell fektetni a lakó utak, valamint a lakótelepek belső parkolóinak felújítására.

Az utolsó években lendületet vett a város útfelújítási programja. A négy év során több mint egymilliárd forintot fordítottunk erre a célra. A teljesség igénye nélkül emelek ki közülük néhányat. A főközlekedési utak közül megújult a Köztársaság út Közművelődés Háza és a Sárberki csomópont közötti, a Mártírok útjának Fő tér és az Ifjúmunkás út közötti, a Fő tér

megyei könyvtár és szálloda közötti szakasza. Elvégeztük az Ond vezér út átépítését, Alsógalla térségében az Újváros-Óváros összekötő szakasz rekonstrukcióját, valamint a Tarjáni út legrosszabb részének és az Ady Endre út átépítését. Felújítottuk a Népház utca egy újabb szakaszát, fennmaradó részét csak a Népház rekonstrukcióját követően szabad elvégezni. Felsőgallán a Batthyány és a Gábor Áron utca újult meg. Óvárosban a Ságvári úti belső utak felújítása folytatódott a járdák és parkolók bevonásával együtt, valamint megtörtént a Béke utca felújítással egybekötött forgalomcsillapítása. A városi sportlétesítmények megközelíthetőségét javítja az Olimpikon út korszerűsítése. Sárberekben a Pilinszky, Bánhidán a Marasztok és Margaréta, Kertvárosban a Hadsereg, Blaha Lujza, Cseresznyefa, Április, Alkotmány út került felújításra. Az útfelújítási munkálatoktól ugyan elmaradó – és egyben elégtelen – mértékben, de folytatódott a járdák felújítása is. Minden egyes beavatkozás során figyelemmel voltunk az akadálymentes közlekedési feltételek kialakítására.

• Folytatásra vár a város tereinek felújítása. Be kell fejeznünk a már megkezdett Kodály-téri rekonstrukciót, majd sort kell kerítenünk a Ságvári-, a Vértanúk-, a Stúdium- és a Fő tér átépítésére is.

Sikeresen befejeztük a Kodály tér átépítését, a Ságvári úti gyógyszertár előtti, valamint a Vértanúk tere felújítását. A Stúdium és a Fő tér rekonstrukcióját elhalasztottuk, mivel még nincs jóváhagyott építési szabályzata a városközpontnak. Az átütemezés haszonélvezője Kertváros lett, hiszen az orvosi rendelő felújításával együtt kezelve kialakítottuk a családi házas övezet központját, valamint átépítettük a lakótelepi Spar-áruház előtti teret is.

• A városi tömegközlekedési feladatokat az önkormányzattól független, állami tulajdonban lévő gazdasági társaság látja el. Az autóbusz megálló helyek, valamint azok tartozékai viszont önkormányzati tulajdonban vannak. Az utazóközönség komfortosabb kiszolgálása, és a városkép javításának szükségessége egyaránt indokolja a buszvárók felújítási programjának folytatását. A balesetek megelőzése érdekében az autóbuszöblök folyamatos karbantartást igényelnek. Az akadálymentesítési program keretében gondoskodnunk kell a peronok megfelelő kiépítéséről, ezátal is könnyítve az idős emberek utazással kapcsolatos nehézségein. Továbbra is feladataink közé tartozik az újvárosi buszvégállomás környezetvédelmi szempontok figyelembevételével történő tehermentesítése. A közlekedési társaság tulajdonosa, a központi kormányzat felé szorgalmaznunk kell az elöregedett gépjárműpark fokozatos lecserélését.

Az állami tulajdonban lévő Volán társasággal évről-évre megállapodásban rögzítettük azon közös feladatokat, melyek az utazóközönség biztonságos közlekedési feltételeit voltak hivatottak javítani. A város számos pontján láttuk el új aszfaltburkolattal a buszfordulókat, és átépítettünk másfél tucatnyi buszöblöt a hozzá tartozó peronokkal együtt. Továbbra is támogattuk az elöregedett gépjárműpark felújítását. Még az ősz folyamán forgalomba állítják a város által támogatott új helyijáratos autóbuszokat. Az új Győri úti szórakoztatóközpont beruházása lehetőséget biztosított arra, hogy az Újváros végi autóbusz-pályaudvar a vasútállomás mellé kerüljön. Ezzel biztosított lesz a vasúti és közúti tömegközlekedés közvetlen kapcsolódása is.

• Városunk lakásállományának kétharmad részében távhőszolgáltatás működik. Az elmúlt évek során sikerült stabilizálni a szolgáltató társaság gazdasági helyzetét. Önkormányzatunk hosszú távú megállapodást kötött a Vértesi Erőmű Rt-vel a hőenergia előállítására. A fűtőerőmű működési engedélye üzembiztonsági és környezetvédelmi okokból néhány éven belül lejár. A megkötött megállapodás értelmében a VÉRT és az Önkormányzat közösen valósítja meg a szükséges fejlesztéseket. A hőenergia előállítási költségeinek csökkentése érdekében arra kell törekednünk, hogy a hatályban lévő jogszabályok figyelembevételével megtaláljuk a kapcsolt villamos-energiatermelés, és a megtermelt villamos áram értékesítésének lehetőségét. Tovább kell folytatnunk a távhőszolgáltatási létesítmények modernizálását, az üzembiztonság növelése és az energiatakarékos megoldások bevezetése érdekében. A Bánhida városrészben található Erőmű lakótelep távfűtéséhez szükséges hőenergiát jelenleg a bánhidai erőmű állítja elő. Az erőmű közeljövőben várható leállításáig a legoptimálisabb módon építjük ki a lakótelep távfűtési rendszerét.

A választási ciklus legsúlyosabb vesztesége ezen a ponton érte városunk közösségét. 2003-ban – távollétemet kihasználva – alpolgármester úr javaslatára városunk közgyűlésének szocialista-szabaddemokrata többsége tudatosan törölte a hosszú távú hőátvételi szerződés azon passzusát, amely a fűtőerőmű közös fejlesztésére vonatkozott. Ennek következtében a város elveszítette a hőenergia előállítása feletti befolyását és a mindenkori hőár megállapításába történő beleszólási jogát. Ezzel a döntéssel a távhőfogyasztókat kiszolgáltatott helyzetbe hozták. Várható, hogy a kormány a Fűtőerőmű Kft-t is privatizálni kívánja, megeshet, hogy külföldi tulajdonba kerül. 

•  Lakossági és képviselői kéréseknek eleget téve megkezdődött a város csapadékcsatorna hálózatának geodéziai bemérése, melyet összekapcsoltunk a rendszer kamerás állapotfelvételével. Bebizonyosodott, hogy a csapadékvíz elvezető rendszer elöregedett, rossz állapotú, eredeti feladatát csak rosszul vagy egyáltalán nem képes ellátni, s ezért a következő években rekonstrukcióra szorul. A rendelkezésre álló adatok alapján fel kell gyorsítani a hálózat felújtását, és tovább kell folytatni a még fel nem tárt részek bevizsgálását.

A még feltáratlan területek vizsgálata tovább folytatódott és újabb tanulmánytervek készültek a szükséges beavatkozások meghatározására. Átfogó felújítási program azonban nem indult. A legveszélyeztetettebb területeken történt csak meg a szükséges rekonstrukció, illetve épült meg a vízelvezető rendszer egy-egy kisebb szakasza. Ez bizony nem sorolható a sikertörténetek közé.

• Városunk és a régió életében speciális szolgáltatásként jelenik meg önkormányzati tűzoltóink munkája. Fegyelmezett munkavégzésükkel, a laktanya környezetének rendezésével méltán érdemelték ki városunk polgárainak elismerését. A szolgáltatás színvonalának megőrzése érdekében tovább kell folytatnunk a meglévő speciális gépjárműpark modernizálását, valamint be kell szereznünk a tűzoltóink testi épségének védelmét szolgáló védőfelszereléseket.

Tovább folytattuk a tűzoltóság tárgyi feltételeinek javítását. Befejeztük a búvároktatást elősegítő tanmedence megépítését, és tovább folytattuk az elöregedett és alacsony mentési biztonsággal rendelkező gépjárművek cseréjét. Kiváltottuk az utolsó öreg fecskendőautót, a lakótelepen élők biztonságának érdekében új magasból mentő gépjárművet vásároltunk, és a már használhatatlanná vált nehézdarut is újjal pótoltuk. 

• A mögöttünk hagyott években megteremtettük a városi hulladékgazdálkodás alapfeltételeit. Megépült az új lerakó, a hulladékválogató üzem, rekultiváltuk a régi szeméttelepet. Megkezdődött a szemétgyűjtő edényzet cseréje, s az idei esztendőben kitelepítettünk harminc szelektív hulladékgyűjtő szigetet. Ezzel egyidőben javítani kell az edények környezetének takarítási gyakorlatán. El kell érnünk, hogy a lakóközösségek és kereskedelmi vállalkozások elegendő mennyiségű tároló edényt rendeljenek meg a szemét elszállításához. Az illegális szemétlerakó helyek megszüntetése érdekében a kertes övezetekben és a garázsvárosok környezetében közköltségen telepítettünk új tároló edényeket, s hasonlóképpen jártunk el Mésztelep, VI-os telep városrészek esetében is. Az újrahasznosítható anyagok elkülönített gyűjtésének elősegítése érdekében közösségi szintű szemléletformálásra van szükségünk.

Sziszifuszi munka, de nem adjuk fel. Tovább bővítettük a szelektív gyűjtőszigetek számát. Középtávú szemléletformáló programot indítottunk, melynek keretében elsősorban a legfiatalabb nemzedék tagjainak kínálunk érdekes és hasznos programokat, melyek egyben környezettudatos gondolkodásukat is fejleszti. Látva, hogy a régió hulladékgazdálkodási helyzete messze elmarad az uniós előírásoknak történő megfeleléstől, kezdeményeztem a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás megalakítását, melyhez időközben Tatabányán kívül 84 további település csatlakozott. Szakértők bevonásával elkészítettük a régió hosszútávú hulladékgazdálkodási stratégiáját. Meghatároztuk azokat a fejlesztéseket, melyeket az uniós előírások megkövetelnek köztünk. Pályázati igényünket benyújtottuk az Európai Unióhoz. Az előminősítést sikerrel vettük. Amennyiben a kormány szeptemberig leadja a nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiát, akkor megnyílik a lehetőség a pályázatunk benyújtására, mely lehetőséget biztosíthat a mintegy 70 milliárd forintos régiós szintű fejlesztés megvalósítására.

Környezet

A korábban elindított tervszerű parkfenntartási munkának köszönhetően, az elmúlt évekhez képest jelentősen sikerült javítani a város külső arculatán. A fenti tény azért is fontos, mert saját közérzetünk javításán túl a befektetők és a városba látogató vendégek számára is lényeges, hogy Tatabánya hogyan „öltözködik”. Az „egyszerű” fűnyírási tevékenység mellett egyre nagyobb figyelmet kell szentelnünk a fa- és cserjeápolási munkálatoknak. A gondozott növényzet nemcsak esztétikai élményt nyújt, hanem jótékonyan hozzájárul a városi levegő minőségének javításához is.

Az idei év tavaszán elvégeztük a városban található köztéri padok teljes körű felújítását. Tovább folytatjuk a Millenniumi Közpark fejlesztését, mely egyaránt biztosíthatja a napi felfrissülést, a lakossági testmozgást, valamint a városi nagy rendezvények közkedvelt közösségi helyszínét. Érzékelhető javulást hozott a három évvel ezelőtt elindított játszótér-felújítási program. Ennek ellenére még mindig indokolatlanul sok játszótér van. Azok száma a lakóközösségek egyetértésével csökkenthető. A megszűnő játszóterek helyén az idősebb korosztály számára nyugodtabb, pihenésre alkalmas kis parkok alakíthatók ki. A megmaradó játszótereket viszont fel kell újítani, biztonságosabbá kell tenni a gyermekek testi épsége érdekében.

• Lakótelepenként legalább egy, a gyermekek számára tartalmas időtöltést biztosító, közkedvelt játékokkal felszerelt játszótér kialakítását tervezem. Vagyon- és balesetvédelmi, valamint egészségügyi okokból is indokoltnak tartom játszótereink esztétikus bekerítését. Így kiküszöbölhetővé válik az is, hogy a kutyák belepiszkítsanak a homokozókba.

Folytattuk a játszótér-felújítási programot, amely immáron elérte a családi házas övezeteket is. Új játszóteret építettünk Felsőgallán a művelődési ház udvarában, Bánhidán a Tulipán-közben, a Gál István lakótelepen, a Béla király körtéren, a Kós Károly utcában, Dózsakertben, Sárberekben. A Bánhidai lakótelepen kamaszoknak való játékokkal bővítettük a Máltai-játszóteret. A Jubileum parkba tervezett kamasz-játszótér ügyében sikerült áttörni a szocialista-szabaddemokrata koalíció ellenállását, és az idei évben megépítettük az új játszóteret, valamint a gördeszkapályát. A napokban kezdjük meg a Fellner Jakab téri játszótér átépítését. Felújítottuk a Mártírok útján található Kresz-parkot, s a bekerített részen új játszóteret is kialakítottunk.

• A parkfenntartás és a közterületek rendjének legnagyobb problémája, még mindig az elkerített kutyafuttatók hiánya. Arra kell törekednünk, hogy minden városrész rendelkezzen jól megközelíthető és tisztántartható, elkerített kutyafuttatóval.

A célkitűzéseket nem sikerült maradéktalanul teljesíteni.

• Komoly feladataink vannak a korábbi ipartelepítési politika következményeként megbomlott ökológiai egyensúly helyreállítása, és majdani fenntartása területén. Az eddigieknél sokkal nagyobb figyelmet kell szentelnünk az élő vízfolyásaink és állóvizeink rendszeres takarítására, mederrendezésére.

Elkezdődött a vízfolyások tervszerű mederrendezése. Három ütemben megtörtént a Galla-patak belterületi szakaszának kitakarítása. A legnagyobb gondot évek óta az óvárosi Ligeti-tó állapota jelentette. Az idei év tavaszán leengedtük belőle a vizet, és két hónapos munkával kihordtuk belőle az iszapot. Mára ismét visszatért bele az élet. A tartós kánikula következtében a sárberki Csónakázó-tó is azonnali beavatkozást igényelt. Lelkes lokálpatrióták segítettek a legmegfelelőbb módszer megtalálásában. Végül az utolsó pillanatban sikerült elindítanunk a közkedvelt vízfelület mesterséges levegőztetését. Megkezdődött az óvárosi sportlétesítmények mögötti salakbánya tájbaillesztése is. Természeti értékeink megóvásába bekapcsolódtak a közüzemi szolgáltatók és a város gyermekintézményei, civil szervezetei is.

• Lényegesnek tartom a régió úthálózat-fejlesztési koncepciójába illeszthető, városunkat is érintő útügyi beruházások megvalósításának szorgalmazását, az ehhez szükséges állami támogatások előteremtését: Így például az Ipari Park tatai csomópontba történő kikötését a déli elkerülő út nyomvonalának véglegesítését és a tervezési munkálatok elvégzését, az újvárosi közlekedési csomópont teher-mentesítésének megvalósítását, a városi kerékpárút hálózat fejlesztését.

Ezekről a környezetvédelminek is mondható beruházásokról már a korábbi fejezetek során esett szó.

• Fontos a központi források megszerzése a városi csapadékvíz elvezető hálózat rekonstrukciós munkálataihoz, a városi távhőszolgáltatási rendszer felújítási munkálatainak felgyorsításához, a még meglévő bányászati kártételek felszámolásához, a tűzoltó technika fejlesztéséhez, a szelektív hulladékgyűjtési rendszer bővítéséhez, valamint a már folyamatban lévő városi közpark továbbépítéséhez.

Központi forrásokat csak korlátozott mértékben sikerült elérnünk, mert a tervezett feladatok többségére egyszerűen nem is írtak ki pályázatot. Így érdemi előrelépés csak a hulladékgazdálkodás és a tűzoltóság terén történt. A Millenniumi Közpark akadálymentes megközelítését szolgáló, a Galla-patakon átívelő hidat is saját erőből építettük meg.

• Szükséges a helyi tömegközlekedésben használt, elöregedett gépjárműpark fokozatos lecserélésének szorgalmazása, a közlekedési társaság tulajdonosa, a magyar állam felé.

Miután az állam, mint tulajdonos nem biztosított forrást a szükséges fejlesztésekre, városunk önkormányzata úgy döntött, hogy saját maga segíti az elöregedett buszpark megújítását

Közrend

Az elmúlt évek adatfelvételeiből egyértelműen kiderült, hogy a város lakói számára a létbiztonság után, leginkább a közbiztonság a legfontosabb. A közérzetet befolyásoló tényezők közé tartozik a közterületi vandalizmus, a kutyák tartásával kapcsolatos szabálytalanságok sokasága, az italmérő helyek környezetében tapasztalható hangoskodás és trágár viselkedés, valamint a hírközlő eszközökből áradó hírcsokrok brutalitása.

Az utóbbi esztendők kedvező változásai közé tartozott a bűnüldöző szervezetek – rendőrség, bíróság – székházainak felújítása, melyekhez hamarosan kapcsolódik az ügyészség épületének rehabilitációja is. Ezen központi fejlesztésekkel mind a dolgozók, mind pedig a szolgáltatásokat igénybe vevők kedvezőbb körülmények közé kerültek. A szóban forgó fejlesztések azonban nem pótolják a már krónikussá váló létszámhiányokat. A köznyugalmat igénylő lakosság elvárásait az állami rendőrség hatékonysága nem elégíti ki, ezért indokolt, hogy a közbiztonság javítására saját erőnkre támaszkodva, mi magunk is kísérletet tegyünk.

• Elsődleges feladatunknak kell tekinteni a Közterület-felügyelet létszámának további emelését, technikai felszereltségének javítását. Az önkormányzat által létrehozott és irányított testület csak ezen feltételek biztosítása esetén tud megfelelő „jelenlétet” mutatni a város közterületein.

Anyagi eszközök hiányában a közterület-felügyelet létszámát nem sikerült megnövelni.

• A város közterületeinek rendjét, a bűnelkövetések megelőzését szolgálják a lakosság által létrehozott polgárőr szervezetek. Munkájuk segítése érdekében továbbra is szükséges a Városi Polgárőrség támogatása, megfelelő ruházattal és technikai eszközökkel való felszerelése.

A polgárőrség munkáját minden esztendőben jelentős anyagi támogatással segítettük. Aktívan bekapcsolódtak a városi rendezvények biztonságos lebonyolításának szervezésébe is.

• A Közterület-felügyelet koordinálásával tovább kell javítani a polgárőrség, a felügyelet és a hivatásos rendőrség közötti együttműködés hatékonyságát. A munkakapcsolat javításához jó hátteret biztosíthat a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság.

Miután a közterület-felügyelet „hadrafoghatóságán”nem sikerült érdemben javítani, így a koordináció sem valósulhatott meg. Ugyanakkor a polgárőrség és a városi rendőrség közötti viszonyok rendeződtek, s talán ennek is köszönhető, hogy a város közbiztonsági helyzete jelentős mértékben javult. A városban elkövetett bűncselekmények számát tekintve Tatabánya a megyeszékhelyek között a középmezőnyben helyezkedik el

• A betöréses lopások elkerülése érdekében tovább folytatjuk az önkormányzat fenntartásában működő intézmények riasztó berendezéssel, és biztonsági zárakkal való felszerelését, valamint a központi figyelő szolgálatba történő bekapcsolását. Megfontolandó, hogy a köztéri kamerás figyelő rendszer a tűzoltóság diszpécser központjába kerüljön bekapcsolásra, ahol állandó személyzet kísérheti nyomon a rendszerbe kapcsolt közterületeken történő mozgást.

A közbiztonsági tanácsnok által irányított bűnmegelőzési testület támogatásával az önkormányzati intézmények biztonsági rendszerbe történő bevonása megtörtént.

• Tovább kell erősíteni a Polgármesteri Hivatalon belül működő szabálysértési csoport munkájának hatékonyságát. A lakók nyugalma és biztonsága érdekében érvényt kell szerezni a hatályban lévő jogszabályoknak.

Az új szabálysértési törvény az eddigiekhez képest többletlehetőséget biztosított a magánszemélyek és közösségek jogainak érvényesítéséhez.

• Következetes ügyintézéssel meg kell akadályozni a szabálytalanul működő és a lakosság nyugalmát zavaró jelenségeket, melyek leginkább a kereskedelmi és vendéglátóipari egységeken belül, vagy azok környezetében tapasztalhatók. Helyi rendelettel szükséges szabályozni a játéktermek működési rendjét.

A szabályozási tervben rögzített átmeneti intézkedésekkel sikeresen tudtuk befolyásolni a játéktermek szabályszerű működését. Ugyanakkor a kereskedelmi létesítmények éjszakai szolgáltatásaival kapcsolatosan nem csökkentek a panaszok. Az erélyes hatósági fellépés még mindig várat magára.

• A rendőrségnél meglévő létszámhiány csökkentése érdekében célszerűnek látszik, hogy önkormányzatunk további szolgálati lakások biztosításával tegye vonzóbbá a rendőri szolgálat vállalását városunkban. Ezt a folyamatot hivatott erősíteni az elmúlt évben bevezetett ösztöndíj rendszer, mely a rendőr tiszthelyettesi képzésben résztvevő, Tatabányán munkát vállaló fiatalok tanulmányi költségeinek enyhítését szolgálja.

Miután az önkormányzatok továbbra sem kaptak jogosítványt arra, hogy érdemben befolyásolhassák a rendőrségi munka hatékonyságát, sőt ezzel ellentétesen fokozták a központi irányítás befolyását, így a korábbi szorosabb együttműködés egy fokkal lazábbá vált.

Oktatás , Ifjúság

Az elmúlt évtizedben az oktatás területén a túlméretezett intézményhálózatot a város eltartóképességéhez, és a meglévő igényekhez igazítottuk. A megszűnő álláshelyekből és az összevonásokból fakadó megtakarításokat a gazdaság élénkítésére, valamint intézményeink nyelvi és számítástechnikai képzési feltételeinek javítására fordítottuk. Az adóbevételek növekedésével lehetőség nyílt arra, hogy külső források elnyerése mellett elinduljon az intézményeink felszereltségét javító eszköz-fejlesztési program. Egy kivételével minden intézményünkben biztosítottuk a napi testmozgáshoz szükséges tornatermet, illetve tornaszobát.

Gyorsítottunk az intézmény felújítási programon. Ütemezetten végezzük a gyermekintézmények vizesblokkjainak teljes körű felújítását. A megváltozott igényekhez igazítottuk a szakképzés struktúráját, s a betelepült vállalkozásokkal kötött együttműködési megállapodásoknak köszönhetően, felgyorsítottuk a technikai felszereltségük színvonalának javítását. A középiskolai képzésben hangsúlyosabbá vált a gimnáziumi, és az érettségin alapuló szakemberképzés.

Megalapítottuk a Modern Üzleti Tudományok Főiskoláját, mely az idén ünnepli fennállásának tizedik évfordulóját, s az ország legnépszerűbb gazdasági főiskolájává nőtte ki magát. Jó érzéssel tölthet el mindannyiunkat, hogy a határon túli magyar nyelvű képzés terén, a mi intézményünk indított először nappali tagozatos képzést Erdélyben és a Felvidéken. Az első végzős hallgatók az idei esztendőben vehették át diplomájukat Székelyudvarhelyen.

Anyagi lehetőségeink nem tették lehetővé, hogy pedagógusainkat a törvényi előírásokon túlmenő bérezésben részesíthessük. Némi elmozdulást a tavalyi év hozott, a pótlékok mértékének a minimális szintnél magasabb értéken történő megállapításával, valamint azzal, hogy a központilag meghirdetett számítógép pályázaton, önkormányzati költségvetésből biztosítottuk a százhúsz pályázó kötelezően előírt önrészét.

Az elmúlt évtizedben az iskoláskorú gyermekek nagy változáson mentek keresztül, s ehhez képest oktatási rendszerünk vajmi keveset változott. Nem figyeltünk arra, hogy ezek a gyerekek személyes törődésre tartanak számot. A korábbiaknál nagyobb igényt mutatnak a szülői és nevelői útmutatásra, hogy biztonsággal el tudjanak igazodni a gyorsan változó külső környezetben. Kevesebb oktatásra, és több nevelésre van szükség. Csökkentenünk kell az elméleti tudásanyag mennyiségét, és növelnünk a gyakorlati jellegű, a mindennapi életben való eligazodást megkönnyítő ismeretek körét.

A közoktatási törvény lehetőséget biztosít arra, hogy bármely természetes vagy jogi személy nevelési-oktatási intézményt működtessen abban az esetben, ha az az érvényben lévő jogszabályok és a szakminisztérium által elfogadott tantervi keretek figyelembevételével oktat. Részben ennek, részben pedig a differenciálódó társadalmi, szülői igényeknek eleget téve ma már tíznél több nem önkormányzati fenntartású oktatási intézmény működik a városban. Önkormányzatunk elismerve a szabad intézményválasztás, és az ezzel együtt megjelenő versenyhelyzet szükségességét, a fenti oktatási-nevelési intézményekkel hosszú távú közoktatási megállapodást kötött. Az alternatív intézmények megjelenése nem csak versenyhelyzetet teremtett az oktatási piacon, hanem színesítette is a meglévő ellátási formákat.

Közös érdekként fogalmazhatjuk meg, hogy a városban, a meglévő igényeknek és az eltartóképességünknek megfelelő számú intézmény működjön, s ehhez magas szinten biztosítsuk a szükséges feltételeket, melyek segítségével az oktatás, mint alapszolgáltatás színvonala a kor követelményeinek megfelelő szinten legyen biztosítható.

• A város iskolaszerkezetét úgy kell alakítani és működtetni, hogy minden tanuló a fejlettségi szintjének megfelelő tanulócsoportba kerüljön, s ott zavartalan körülmények között fejlődhessen. Az esélyegyenlőség biztosítása érdekében meg kell teremteni a hátrányos helyzetű és a tehetséges gyermekek külön program alapján történő foglalkoztatásának lehetőségeit.

A közgyűlés döntése alapján a tanulási nehézségekkel küzdő gyermekek kiscsoportos képzése helyett – megfelelve a legújabb törvényi előírásoknak – bevezettük az integrált képzés rendszerét. A mésztelepi és VI-os telepi gyermekek ellátását biztosító Kossuth Lajos Általános Iskolát integráltuk a Fellner Jakab Szakközépiskolába, így megteremtődött annak a lehetősége, hogy a végzős gyermekek ugyanazon intézményben kezdhessék meg egy-egy szakma ismereteinek elsajátítását

• Az óvodai szolgáltatás szervezésénél az iskolai életre történő felkészítés mellett törekedni kell a társadalmi egyenlőtlenségből fakadó tudásszint különbségek mérséklésére. Az intézmények befogadóképességének és nyitvatartási rendjének meghatározásakor figyelembe kell venni a megváltozott foglalkoztatási lehetőségeket és munkába járási szokásokat.

Az intézmény-felújítási program keretében folytattuk az óvodai épületek korszerűsítését. A foglalkoztatók otthonosabbá válását az intézmények dolgozóinak köszönhetjük. A játszóudvarok elhasznált, balesetveszélyessé vált játékait korszerű és biztonságos játszószerekre cseréltük. Folytattuk a tornaszoba-építési akciót. Alsógallán a Német Nemzetiségi Óvoda, Óvárosban a Móra Óvoda, a Kertvárosi lakótelepen a Lila Óvoda, valamint Kertváros családi házas övezetében a Kertvárosi Óvoda gyarapodott a napi testmozgást elősegítő létesítménnyel

• A gyermek és diákétkeztetés gyermekvédelmi szempontból is lényeges eleme az intézményi ellátásnak. Az elmúlt években megtörtént a főző- és melegítőkonyhák vállalkozásba adása. A szolgáltatás színvonalának magas szinten történő biztosítása érdekében elengedhetetlen a folyamatos ellenőrzés. Az eddig szerzett tapasztalatok elemzését követően javaslatot kell tenni a szükséges korrekció elvégzésére.

A szükséges intézkedések megtörténtek. A szolgáltatást végző vállalkozás jó színvonalú munkát végez, s hozzájárul az intézmények saját rendezvényeinek sikeres lebonyolításához is.

• Mint ahogy említettem a város jövője a fiatalokon, a jelen ifjúságán múlik. Ahhoz viszont, hogy minél jobban be tudjuk őket kapcsolni a városi közélet vérkeringésébe arra is szükség van, hogy megismerjük értékrendjüket, elképzeléseiket, elvárásaikat az oktatási intézményekkel és a szabadidős lehetőségekkel kapcsolatosan. Arra kell törekednünk, hogy szórakozási lehetőségeiket is itt, a város közigazgatási határain belül tudjuk biztosítani.

A gyermekek kikapcsolódásának körülményeiben – játszótéri programok, kamaszjátszótér megépítése, szemléletformáló rendezvények és vetélkedők szervezése, a városi gyermeknap tartalommal való megtöltése, sportolási körülmények javítása – történt pozitív változás, ugyanakkor a fiatalság szórakozási és kikapcsolódási feltételein nem sikerült érdemben javítani.

• A továbbtanulási és a későbbi elhelyezkedési esélyek növelése érdekében az eddigieknél is nagyobb hangsúlyt kell kapnia az idegen nyelv, valamint az alapvető számítástechnikai ismeretek oktatásának. Ki kell alakítanunk azt a stratégiát, amellyel meg tudjuk akadályozni, de legalábbis mérsékelhetjük a gazdasági szféra szaktanárainkra gyakorolt elszívó hatását.

Az elmúlt évek során sikerült stabilizálnunk a szaktanári állományt, és a képzések tárgyi feltételeiben is jelentős változások történtek. Minden intézményünkben biztosítottak az idegen nyelvi és informatikai oktatás szakmai feltételei. Külső pályázati források igénybevételével és az egyéni képviselők anyagi hozzájárulásával sokat léptünk előre az iskolai könyvtárak információs központokká történő fejlesztésében.

• A tanárok, nevelők szakmai ismeretének szinten tartását, fejlesztését szakirányú továbbképzésekkel kell elősegíteni. A továbbképzés jelentősége abban is megmutatkozik, hogy ezzel lehetővé válik a második diploma megszerzése, mely hatékonyabb munkaerőgazdálkodást, és magasabb szintű szakmai munkát vonhat maga után. Ez azért is lényeges, mert a szolgáltatást igénybe vevők döntik el, hogy mely intézmény szakmai programját, gyakorlati munkáját tartják színvonalasabbnak, s ezáltal versenyképesebbnek. Ezen fog múlni, hogy melyik iskola tudja hosszú távon megőrizni tanulóit, megfelelve a szülői elvárásoknak és a kor változó követelményeinek.

A pedagógusok kötelező továbbképzését mára törvényi előírások szabályozzák.

• A gazdaságban zajló változások magukkal hozzák a szakember igény módosulását is. A munkahelyeken egyre több olyan munkakört hoznak létre, melyeknek betöltéséhez, vagy a későbbi szakmai továbblépéshez az érettségi alapkövetelményként fogalmazódik meg. Az igények kielégítése érdekében arra kell törekednünk, hogy a gyakorlati életben a továbbtanulásban jól hasznosítható magas szintű ismereteket nyújtó középiskolák működjenek a városban. Ebből következően fel kell készülnünk a felnőtt képzés területén megjelenő igények felerősödésére. Emellett reális célkitűzésként fogalmazható meg, hogy az érettségizők aránya minél rövidebb időn belül érje el az adott korosztály 80-85 százalékát.

Az ambiciózus tervek csak részben teljesültek. A középiskoláink képzési feltételei ugyan tovább javultak, ugyanakkor a felnőttképzés piacára a magánvállalkozások ellenében csak részlegesen sikerült betörni. Az érettségizők aránya is tovább növekedett, de a 80%-os határt még nem érte el. Viszont aggodalomra ad okot az a tény, hogy a képzésből kikerülők felkészültsége és tárgyi tudása alacsonyabb szintűnek mutatkozik a korábbi évtizedben tapasztaltnál. A színvonal csökkenésének oka elsősorban nem a pedagógusokban, hanem az elhibázott irányú oktatáspolitikában keresendő

• A szakképzési rendszerünket a betelepült gazdasági társaságokkal közösen meghatározott szempontok alapján kell tovább finomítani. A gyakorlati eszközök magas szintű biztosítása érdekében továbbra is azon kell dolgoznunk, hogy a gazdasági társaságok, helyi képző intézmények számára fizessék be a kötelező szakképzési járulékot.

Ezen a területen komoly sikereket értünk el. Négy év alatt a befizetett szakképzési járulékoknak köszönhetően, mintegy 500 millió forintnyi többletforrást tudtunk biztosítani a képzési feltételek javítására. Ez a keret elsősorban a nyelvi, informatikai és gyakorlati oktatás körülményeinek fejlesztését szolgálta.

• A középfokú oktatás és szakképzés terén az eddigieknél szorosabb együttműködésre van szükség a környékbeli városi önkormányzatokkal, valamint a megyei közgyűléssel. A közös munka során kiszűrhetővé válnak a párhuzamosságok, javulhat az intézmények kihasználtsága és az oktatás szakmai színvonala.

Az egységes szemléletű és egészséges szerkezetű szakképzési rendszer megteremthetősége érdekében a Megyei Önkormányzattól átvettük a Bánki Donát és a Fellner Jakab szakközépiskolákat. Az oroszlányi önkormányzattal együttműködve készítettük elő a térségi integrált szakképzés feltételeit biztosító pályázatot, melynek köszönhetően közel 1,1 milliárd forint támogatást nyertünk el az Európai Uniótól. Az átfedések kiküszöbölése érdekében közös igazgatás alá vontuk a Bánki Donát és a Péch Antal Szakközépiskolát. Adminisztratív szabályzók bevezetésével az új tanévtől kezdve bekorlátoztuk a divatszakmák képzési férőhelyét, ezzel is javítva a műszaki képzések keretszámainak jobb kihasználtságát.

• Önkormányzatunk egy évtizeddel ezelőtt meglehetősen lepusztult, túlméretezett intézményhálózatot örökölt. Az azóta eltelt időszakban a mindenkori költségvetés csak a kármentésre biztosított lehetőséget. Tovább kell folytatni a már megkezdődött tetőszigetelési és vizesblokk felújítási programunkat, s arra kell törekednünk, hogy központi források igénybevétele mellett éves szinten legalább egy intézmény teljes körű felújítását végezze el a város.

A központi kormányzat az ígéretek ellenére sem biztosított forrást az intézmények felújítására, így városunk saját erőből gyorsította fel létesítményeinek korszerűsítését. Elsődleges szempont a balesetveszélyes állapotok megszüntetése, az elöregedett tetőszigetelések kiváltásával a beázások elkerülése volt. A ciklus második felében a közegészségügyileg kifogásolható vizesblokkok felújítását végeztük el. Jelenleg a balesetveszélyessé vált ablakok cseréjén dolgozunk, mely egyben energia-megtakarítási lehetőséget is biztosít az intézmények számára. Megkezdődött az iskolai sportudvarok felújítása is, de a feladat túlnyomó része a következő négy esztendőre tolódik át. A korszerűsítési munkálatokra több mint 500 millió forintot fordítottunk a város költségvetéséből.

• A felsőfokú oktatás feltételeinek megteremtése és folyamatos biztosítása ugyan nem városi feladat, önkormányzatunk ezidáig mégis kiemelt figyelmet szentelt a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának működésére. Tette ezt azért, mert a városban az állampárti időkben – a megyeszékhely státus ellenére – nem hoztak létre felsőfokú oktatási intézményt, s fejlődése érdekében e hiányosságot orvosolnia kellett. Az eltelt évek során ezért vált a főiskola legnagyobb támogatójává, ezért biztosította számára a működéshez szükséges tárgyi feltételeket. Az eddigi befektetés gyümölcsözőnek bizonyult, ma már több mint háromezer hallgatóval és három kihelyezett tagozattal működik. Tapasztalataim szerint nagymértékben hozzájárult a város pozitív arculatának alakításához és a gazdasági szerkezetváltás sikerességéhez. Továbbiakban sem mondhatunk le a főiskola szerepének erősítéséről, s ennek érdekében továbbra is meg kell tartanunk önkormányzatunk befolyását. Arra kell törekedni, hogy a megváltozott gazdasági körülményeket is figyelembe véve, tovább bővüljön a főiskola által működtetett szakok választéka.

A főiskola saját bevételeinek terhére tovább folytatta a tárgyi feltételek javítását. A központi épületben színvonalas – kulturális, közösségi rendezvények fogadására is alkalmas – aulát, míg a közelben található B-épületben korszerű fogadó teret alakítottak ki. A munkaerő-piaci igények kiszolgálása érdekében megkezdődött a műszaki képzés feltételeinek előkészítése is. Elsőként felsőfokú műszaki szakképzést, majd mérnökképzést indít az intézmény. Aktív közreműködője lett a Térségi Integrált Szakképző Központnak is, mely a későbbiekben a főiskola gyakorlati képzési bázisává is válik.

• A gazdasági szerkezetváltás következtében megnövekedett a felsőfokú végzettségű munkavállalók iránti igény. Annak érdekében, hogy a városban élő fiataljainkat érdekeltté tegyük a továbbtanulásban, tovább kell folytatnunk a Stúdium Közalapítvány megerősítését, kibővítve ezzel az ösztöndíjban részesíthető tanulók körét.

Az új alapítványi támogatók megnyerése csak részben sikerült. A munka-erőpiaci igények átalakulásával párhuzamosan módosítottuk az alapítvány célkitűzéseit, s ezzel együtt a támogatásban részesülők körét is. A továbbiakban elsősorban a műszaki felsőoktatásban, valamint a műszaki szakképzésben résztvevők számíthatnak ösztöndíj megítélésére.

• Az ifjúsági érdekérvényesítés hatékonyságának növelése érdekében, tovább kell erősítenünk a Városi Diákönkormányzat anyagi és szakmai támogatását. Már ma is a Közművelődés Háza ad otthont a diákönkormányzat városi irodájának, melyet a diákok ügyeleti rendszerben működtetnek, ahol a betérő érdeklődő fiataloknak hasznos információkkal tudnak szolgálni. Céljaink között szerepel a Közművelődés Háza ifjúsági célokra történő átalakítása és hasznosítása. A már jól bevált ifjúsági pályázati rendszer további megerősítésére van szükség, ezért az idei esztendőtől ifjúsági alapot hozunk létre, mely az ifjúsági szervezetek nagyobb összeggel történő támogatását teszi lehetővé. Önkormányzatunk akkor jár el bölcsen, ha az elmúlt évben elnyert „ifjúságbarát önkormányzat” címet, melyet az Ifjúsági és Sportminisztérium adományozott, megelőlegezett bizalomként nyugtázza, és az elkövetkezendő években az eddiginél is nagyobb figyelmet szentel a saját érdekeiért egyre nagyobb felelősséggel kiálló ifjúság jogos igényeinek kielégítésére.

Továbbra is biztosítottuk a Városi Diákönkormányzat anyagi és szakmai támogatását. A Közművelődés Házában ifjúsági információs és tanácsadó irodát hoztunk létre. Magának a Közművelődés Házának ifjúsági célokra történő átalakítása viszont elmaradt. A legnagyobb fejtörést továbbra is az ifjúság kulturált szórakozási feltételeinek megteremtése jelenti.

• Végül – intézményi szinttől és típustól függetlenül – kiemelt jelentőséget tulajdonítok a nemzeti és magyarság tudat erősítésének. Az oktatási munka során figyelembe kell vennünk a velünk élő nemzetiségek és kisebbségek érdekeit is. Tanterveink összeállításánál elő kell segítenünk a lokálpatriotizmus szellemiségének érvényesülését. Lehetőséget kell biztosítani fiataljaink számára, hogy megismerhessék, és ezáltal magukénak érezhessék városunk történelmét és hagyományait.

A város történelmének és hagyományainak jobb megismerését városi vetélkedők rendezésével és a „Tatabányai történelmi olvasókönyv” címet viselő kiadvány megjelentetésével és a történelem tanárainkhoz történő eljuttatásával segítettük elő. Közoktatási megállapodás keretében támogatjuk a történelmi városrészeinkben működő alapítványi zene- és művészeti oktatási intézmény szakmai munkáját.

Szociálpolitika

Az elmúlt években lezajlott változások egyik jellegzetessége az állam erőteljes visszavonulása volt a szociális ellátás területéről, miközben a feladatok nagyobbik részét az önkormányzatok hatáskörébe utalta. Eközben a városunkat érintő gazdasági recesszió, a tartós munkanélküliség jelenléte, a közüzemi díjak, iskoláztatási költségek gyors növekedése következtében, jelentős mértékben megnövekedett a szociális szempontból támogatásra szorulók száma. Akaratukon kívül sokan kerültek olyan helyzetbe, amely kezeléséhez minden igyekezet ellenére, már az alapvető megélhetési szükségletek kielégítéséhez is külső segítséget kellett igénybe venni. A háztartások anyagi jellegű ellehetetlenülését jelezték a tetemes összeget kitevő közüzemi díjhátralékok is. A város korábbi nehézipari jellegéből adódóan, az átlagnál magasabb az egészségkárosodottság következtében megrokkant nyugdíjasok, járadékosok száma.

A szociális feszültség kezelésére a munkahelyteremtés gyógymódját alkalmaztuk. Mivel biztonságos megélhetést csak stabil gazdasági alapok megléte esetén lehet garantálni, a legcélravezetőbb politikának ez bizonyult. A tartósan munka nélkül lévők számára közmunkaprogramokat szerveztünk, így nem csak jövedelemhez jutottak, de kivették részüket a közfeladatok ellátásából is. Arra törekedtünk, hogy a rászoruló, pénzügyi ellátás helyett természetbeni juttatás formájában kapja meg a megélhetéséhez elengedhetetlenül szükséges támogatást. Helyi szabályozásunk egy kicsit szigorúra sikeredett, de a számtalan pozitív visszajelzés arra engedett következtetni, hogy ez találkozott leginkább a helyi közösség igazságérzetével.

A gazdasági nehézségek ellenére megtartottuk az idősellátás jól kiépített intézményrendszerét, tovább fejlesztettük a fogyatékosokat ellátó rehabilitációs szolgálatunkat. Csökkentettük ugyan a férőhelyek számát, de fel nem számoltuk a bölcsődei ellátást. Kiépítettük a hajléktalan ellátó rendszer alapjait. Átmeneti anyagi támogatás folyósításával megakadályoztuk a bányász fürdő bezárását, mely ma már az egészségbiztosítás finanszírozásával végzi gyógyító munkáját. Az egészségügyi alapellátó rendszeren belül csak a „tűzoltásra” volt módunk, így orvosi rendelőink többsége még mindig felújításra vár.

Az idei év tavaszán átadásra került az új fogorvosi alapellátó központ. Kialakítjuk az új orvosi ügyeletet, valamint az alsógallai egészségügyi és szociális központot, mely magában foglalja az orvosi rendelőt és az idősek klubját. Folytatjuk a szociális otthon felújítási programját. A mozgáskorlátozottak egyesületét a tevékenységükhöz szükséges ingatlan biztosításával, és betegszállító autó beszerzési és üzemeltetési támogatásával segítettük, illetve segítjük.

Az utóbbi évek gazdasági növekedése már érzékelhetően csökkentette a szociálisan rászorulók számát, ugyanakkor az időközben elszegényedett családok egy része önállóan már képtelen talpra állni. Ezért a továbbiakban a leszakadók felzárkóztatására, a szegénység újratermelődésének csökkentésére kell nagyobb figyelmet szentelni.

A helyi szociális ellátó rendszeren belül tovább kell növelni a lakhatási támogatások arányát. A Komtávhő Rt. konszolidációja lehetővé teszi, hogy az ott felszabaduló források egy része ezen szociális alapot gyarapítsa a továbbiakban. Amennyiben a lakásfenntartási támogatásra biztosított pénzügyi keretet megnöveljük, úgy a természetbeni támogatás leghatékonyabb formáját erősítjük meg, hiszen a támogatási összegek a támogatott, szolgáltatónál vezetett számláján kerülnek jóváírásra. Mivel e támogatási forma háztartásokra vonatkozik, így szektor-semlegesnek mondható, hiszen adataink szerint leginkább a nyugdíjas, vagy gyermekes, és a munkanélkülit magukban foglaló háztartások tartoznak a kedvezményezettek körébe.

A leghatékonyabb szociálpolitikának továbbra is a munkahelyek által nyújtott biztonság bizonyult. A ciklus felezőjén volt érzékelhető a szociális támogatást igénylők arányának növekedése, mikor is megtörtént a mányi bányaüzem és a bánhidai erőmű, valamint az amerikai elektronikai üzem bezárása. Amint pótolni tudtuk az elveszett munkahelyeket, alábbhanyatlott a munkanélküliségi ráta, és azonnal csökkenni kezdett a támogatást igénylők száma. A biztos megélhetés másik fontos előfeltétele a képzettség szintje, illetve a szakképesítés megléte. Azok az aktív korúak, akik nem rendelkeznek semmilyen szakmával, esetleg még az általános iskolát sem fejezték be, reménytelen helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. Így tehát a legfontosabb szociálpolitikai eszköz az oktatás, legalább egy szakképesítés megszerezhetőségének biztosítása. Ezért is bizonyult jó döntésnek a mésztelepi iskola összevonása a sárberki szakmunkásképző intézettel. A képzettséggel nem rendelkező, tartós munkanélküliek megélhetési gondjainak enyhítését csak ideig-óráig tudtuk elérni a rendszeresen megszervezett közmunkaprogramokkal. A leghatékonyabb szociális támogatási formának továbbra is a lakhatási támogatás mutatkozott. Az elmúlt hetek belpolitikai döntései következtében már érzékelhetően megnövekedett a hivatali „szociális-forgalom”, bár tapasztalataim szerint ez még csak az előszele volt annak, amely a következő hónapokban várható lesz.

• Az idősellátás területén továbbra is biztosítanunk kell a társas együttlét lehetőségét nyújtó idősek klubjainak működését, valamint a szociális étkeztetés által biztosított természetbeni ellátást. A technikai és személyi feltételek javításával növelni kívánjuk a házi szociális gondozó hálózat munkájának hatékonyságát és színvonalát.

Az egyre nehezedő önkormányzati finanszírozás ellenére is sikerült megőriznünk az idősellátás alapszolgáltatásait. Sikeresnek bizonyult a házi szociális gondozás keretén belül bevezetett jelzőrendszer, melynek használata nagyobb biztonságérzetet nyújt a kiszolgáltatott, rendszerint mozgásukban korlátozott társaink számára. A ciklus elején arra tettem javaslatot, hogy a város rendszeres normatív támogatással ismerje el a nyugdíjas klubokban folyó közösségépítő munkát. A közgyűlés bölcs döntése alapján a javasolt támogatás bevezetésre került. Első megközelítésben nem tartozik szorosan a szociális ellátás tárgyköréhez a városi bértelkek kérdése, de ha jobban megvizsgáljuk akkor világosan kitűnik  annak gazdasági és mentális vonzata. A város tulajdonát képező kiskertek bérlői többségében Tatabánya nyugdíjas lakói. A szabad levegőn eltöltött órák jótékonyan befolyásolják a kertben tevékenykedők kedélyállapotát, és nagymértékben hozzájárulnak a konyhai költségek csökkentéséhez, s tegyük még hozzá, egészséges gyümölcsökkel és zöldségekkel. A korábbi alacsony bérleti díjakat értékelve a Gazdasági Bizottság radikális emelést hajtott végre. A fenti indokok alapján kétszer is kérvényeztem annak csökkentését, míg nem második alkalommal helyt adtak annak, és az általuk megemelt díjakat egy harmad mértékben csökkentették.

• Állami támogatás igénybevétele mellett felgyorsítandó a felújításra váró szociális otthon teljes körű rekonstrukciója.

Az oktatási intézményekhez hasonlóan itt is elmaradt a korábban beharangozott állami támogatás, így saját forrásból kellett előteremteni a szükséges forrásokat. Elsődlegesen az idősellátó intézményeink akadálymentesítésére összpontosítottuk energiáinkat. Az uniós előírásoknak történő megfelelés időnként ésszerűtlen, és ezzel együtt költséges beavatkozásokat igényel.

• Az idős otthonokra várók magas számának ismeretében szorgalmazzuk, hogy magánbefektetők közreműködésével épüljenek új ellátó intézmények.

Szorgalmazni ugyan szorgalmaztuk, de a központi normatív támogatási rendszer megváltozása a beruházástól még a szakmailag felkészült befektetőket is elriasztotta. Némi férőhelybővülést azzal sikerült elérnünk, hogy a Füzes utcai bentlakásos intézmény átadása lehetőséget biztosított a szociális otthonban történő profiltisztításra. A mésztelepi szociális intézményeket áttelepítettük a Füzes utcai megüresedett kollégiumi épületbe. Az átalakítási munkálatok meghaladták a 150 millió forintot. Az átmeneti otthonban kialakított férőhelyek egyaránt csökkentették a szociális otthon zsúfoltságát és az utcára kerülő hajléktalanok számát. Ugyancsak a VI-os telepen hoztuk létre a hajléktalan gondozási központot a speciális orvosi ellátással, éjjeli menedékhellyel, nappali melegedővel és a népkonyhával. Ez utóbbi két területen országos viszonylatban is a leghatékonyabb ellátási formát sikerült kialakítanunk.

• A hajléktalanok ellátását végző intézményeink telítettek és az utcákon fellelhető hajléktalanok száma meghaladja a háromszázat. Önkormányzatunknak gondoskodnia kell a befogadóképesség növeléséről, valamint az utcán található hajléktalanok rendszeres ellátásáról. Ez utóbbi feladat hatékony ellátása érdekében meg kell újítanunk az együttműködést az Utcai Szociális Segítők Egyesületével, valamint a Városi Vöröskereszt, a Máltai Szeretetszolgálat és a Samaritánus Alapítvány aktivistáival.

A felsorolt karitatív szervezetek munkáját rendszeres anyagi támogatással segítettük. Az általuk végzett közösségi szolgáltatásokat feladat-ellátási szerződésben rögzítettük.

• Köszönet illeti azon egyházi közösségeket, civil egyesületeket, amelyek évek óta segítik az önkormányzat szociális munkáját. A továbbiakban hatékonyabban kell felvállalnunk a városban működő karitatív szervezetek munkájának támogatását, összefogását a párhuzamosságok elkerülése, a szociális munka hatékonyságának növelése érdekében.

EGÉSZSÉGÜGY

Az egészségügyi reform várhatóan alapjaiban érinti majd az egészségügyi alapellátás működési rendjét. Előzetes információk alapján a központi kormányzat, az orvosi praxisok privatizációja mellett fog állást foglalni. A majdan megszülető döntések figyelembevételével kell biztosítanunk a gyermek és felnőtt háziorvosi rendelők működési feltételeit. Szerződésben kell rögzíteni az együttműködő felek kötelezettségeit. A vagyoni kérdések tisztázását követően lehet csak eldönteni, hogy önkormányzatunknak a jövőben milyen feladatai lesznek a rendelők működtetésében és fejlesztésében.

A várt központi intézkedések csak felemás formában valósultak meg, ezért városunk közgyűlése külön megállapodást kötött a családorvosokkal. Egyszeri vissza nem térítendő támogatást biztosítottunk az orvosi rendelők felszereltségének javítására abban az esetben, ha az orvos is forrást biztosít hozzá saját pénzügyi keretéből. Az összefogás érzékelhető változást hozott az alapfelszereltség tekintetében. Az utóbbi évtizedek legnagyobb rendelő-felújítási programját indítottuk el, melyhez százmilliós nagyságrendű forrást biztosítottunk. Alsógallán a Német Lovagrend által felhagyott szociális intézmény átalakításával korszerű feltételeket biztosítottunk az orvosi alapellátás és az idősek klubja számára. Kertvárosban és Dózsakertben kibővítettük és egyben felújítottuk a rendelőintézeteket. Hasonló munkára került sor a Béla király körtéren, a Kodály téren, Sárberekben, és a Gál István lakótelepen. A bölcsődék felújítási programja is elindítottuk, melynek befejezése áthúzódik a következő ciklusra. Két évvel ezelőtt nem sikerült megakadályozni, hogy a szocialista-szabaddemokrata koalíció felelőtlenül csökkentse az Óvárosi Bölcsőde férőhelyét. Viszont két év elteltével, harmadszori nekifutásra sikerült őket meggyőzni a döntésük helytelenségéről, és ez által sikerült elérni a korábbi férőhelyek szolgáltatásba történő visszaállítását.

• A városi és megyei egészségügyi rendszer összehangolása érdekében tovább kell erősíteni a Megyei Önkormányzattal, illetve az általa fenntartott Szent Borbála Kórházzal meglévő együttműködésünket. A város fogászati ellátásának közös megszervezése után megoldást kell találnunk a drogambulancia működtetésére is. A közelmúltban létrehozott közhasznú alapítványon keresztül kívánjuk támogatni a kórház modern műszerekkel történő felszerelését.

Városunk önkormányzata kezdeményezést tett arra, hogy szívesen vállalunk felelősséget a kórházi ellátás magasabb színvonalon történő biztosításában. Javaslatot tettünk az intézményirányító társulás létrehozására. A fenntartó megyei önkormányzat kezdeményezésünket elutasította, így a továbbiakban sincs közvetlen beleszólásunk a kórház működésébe. Végül a drogambulanciát is önállóan alakította ki a megye. A fogorvosi ellátásra vonatkozó feladatátvállalási szerződésüknek sem tettek maradéktalanul eleget, így kis híján ellehetetlenült a városi fogorvoslás. Jó hírek most sem érkeznek! A kórház vezetése bejelentette, hogy jelentősen növekszik az egyes szolgáltatások igénybevételére vonatkozó várakozási idő, illetve a szolgáltatások egy részét csak külön térítés ellenében hajlandóak a továbbiakban biztosítani. Mindezek ellenére városunk továbbra is segítséget nyújtott az általunk létrehozott közhasznú alapítványon keresztül a kórház műszerezettségének javításához. Az Országos Mentőszolgálat városi állomására érkezett felszerelés nélküli mentőautók felszerelését is támogattuk mind tárgyi, mind pedig pénzügyi vonatkozásban.

• Az egészség személyes érték és össznemzeti kincs is egyben. Az egészségi állapot meghatározza az oktatás, a tanulás és a munkavégzés színvonalát. Az egészségügy fejlesztésének az a célja, hogy a városlakók minél hosszabb ideig élhessenek betegségmentesen, beteggé válva pedig minél gyorsabban és magasabb szinten, a gyógyulás legnagyobb esélyével juthassanak megfelelő ellátáshoz. Ezért az egészségügy területén nagyobb figyelmet kell szentelnünk a megelőzésre. Csakis az egészségesebb életszemlélet kialakulása tehermentesítheti a betegeskedő egészségügyi ellátást. Tudatosabb és felelősségteljesebb életvitelre van szükség, mely jelentős mértékben lecsökkentheti az egészségügyi beavatkozások számát. Mindemellett a jelenleginél nagyobb figyelmet kell szentelnünk a természetes gyógymódok megfelelő felügyelet melletti elterjesztésére. Tudvalevő, hogy a betegekből élő gyógyszergyártók ellenérdekeltsége mellett ez nem lesz könnyű vállalkozás.

A hatékony megelőzés záloga a sikeres szemléletformáló munka biztosítása. E tekintetben a különböző önsegítő csoportok és egyesületek tudnak a leghatékonyabban cselekedni. Önkormányzatunk pályázati forrásokat és a Béla király körtéren működésük elősegítése érdekében irodahelyiségeket biztosított.

• A szenvedélybetegségek gyógyítása igen költséges és alacsony hatékonyságú megoldási mód, így a hangsúlyt elsősorban a megelőzésre kell fektetni. Arra kell törekednünk, hogy a már létrejött drogmegelőzési koordinációs központ munkáját szakmailag és anyagilag is megfelelő támogatásban részesítsük.

Pályázati források igénybevétele mellett tovább tudtuk működtetni a drogmegelőzési munkálatot. A rendszeresen elvégzett ifjúságkutatási program során felszínre kerülő információk alapján határozzák meg a szükséges beavatkozások helyét és mértékét. Ebben a munkában a Városi Diákönkormányzat aktív támogatását is bírjuk.

• Szociális, egészségügyi és egyben városrendezési kérdéseket vet fel Mésztelep és VI-os telep jövőbeni sorsa. A jelenlegi áldatlan állapot felszámolására teendő kísérlet első lépéseként a mésztelepi intézmények átköltöztetését tervezzük a VI-os telepi Füzes utcába. A régi kollégiumi épületekből kialakítandó új ellátási központ magasabb szakmai színvonalon és nagyobb biztonságban tudja majd a meglévő igényeket kielégíteni. Második ütemben fel kell újítani a VI-os telepi bérlakásokat, be kell építeni a foghíj telkeket. Ez teremtheti meg annak a lehetőségét, hogy a közösségi lét minimál feltételeinek eleget tevők átköltöztetésével felszámolhassuk Mésztelepet, s ott középtávon logisztikai hasznosításra alkalmas területet készítsünk elő.

A korábbiakban már beszámoltam az intézmények sikeres átköltöztetéséről, és ezzel együtt az ott igénybe vehető szolgáltatások körének bővítéséről. A két telepszerű városrész sorsának rendezése csak tízmilliárdos nagyságrendű beavatkozással biztosítható, melyhez egyelőre állami források nem állnak rendelkezésre.

Lakhatás

Városunk életében egy évtizeden keresztül a lakáskérdés volt az egyik legneuralgikusabb pont. A már nagyon várt áttörés ugyan még mindig nem következett be, de az elmúlt két esztendőben jelentős pozitív változásnak vagyunk részesei. A mögöttünk hagyott időszakban az önkormányzat kezelésében lévő lakások száma évről évre csökkent, hiszen a bérlők jelentős része élve törvény adta jogával megvásárolta az általa használt bérleményt. Ez a folyamat egyre nehezebbé tette az újonnan érkezett lakásigények kielégítését.

A városi lakhatás világszerte hol kisebb, hol nagyobb problémát, de mindenütt problémát jelent a kormánynak és a helyi önkormányzatnak. Magyarországon ez a gond igen súlyosan jelentkezett, hiszen tíz év után jutottunk el odáig, amíg a központi kormányzat kiforrott lakáspolitikával segítette elő az önkormányzatok lakásgazdálkodási programjainak kialakítását. A központi irányelvek és támogatási rendszerek hiányában átfogó program kialakítására nem nyílott lehetőségünk, de ennek ellenére mégis sikerült kimozdulnunk a holtpontról.

Év

Épült lakások

száma

Engedélyezett

lakások száma

Elbontott

lakások száma

1991

115

91

11

1992

32

38

5

1993

27

33

12

1994

21

49

126

1995

33

127

15

1996

84

30

24

1997

59

47

87

1998

32

29

46

1999

22

32

25

2000

24

137

13

2001

83

534

6

A korábbi tanácsi bérlakások magánkézbe kerülése és a gazdasági összeomlás tartósan alacsony ingatlanpiaci árakat eredményezett Tatabányán. A kialakult helyzet megnehezítette a pénzpiaci hitelekhez való hozzáférés lehetőségét, visszatartotta a lakás-mobilizációs folyamat beindulását. Az első időben mindössze annyira futotta, hogy a bérlakás állomány leglepusztultabb hányadát felújítsa az önkormányzat. Azt sem teljes körűen, hiszen emlékszünk még arra az időre, amikor az „U” épület műszaki állapota és a város pénztelensége együttesen vonta maga után a bérház lebontását.

A növekvő feszültségen az önkormányzat által bevezetett lakásvásárlási és építési támogatás enyhített, és a kereslet növekedése következtében új, családi házak építésére alkalmas telkek kialakítására volt szükség. Felsőgalla, Alsógalla térségében mintegy száz telket közművesítettünk, melyek rövid időn belül gazdára találtak, s többségükön ma már családi házak állnak. A központi bérlakás-építési programot megelőzően a vállalkozói alapon történő lakásépítést szorgalmaztuk. A szükséges építési telkeket a piaci árnál kedvezőbb feltételekkel biztosítottuk a vállalkozók számára. A program sikeresnek bizonyult. Jelenleg közel háromszáz lakás építése van folyamatban városunk területén. A korábban „roncsolt”, felhagyott területekből előbújó új városrészek létrejöttét jelentős mértékben segítette elő a város gazdasági fejlődése és a központi kormányzat által biztosított kedvező lakáshitelezés megléte. A javuló feltételek közepette az alábbi feladatok megvalósítására van szükség.

• Dózsakert térségében, a volt betonkeverő telep helyén, ahol vállalkozói alapon már megkezdődött az új lakóövezet kialakítása, kezdetét vette az 54 lakásos költségelvű bérlakás-építési program is, melyet a központi költségvetés is támogat. Tavaszra ezek a lakások már kiutalható állapotban lesznek. A város újabb bérlakás-pályázatok előkészítésébe kezdett, melyek pozitív elbírálása esetén négy év alatt újabb száz bérlakással gyarapodhat Tatabánya közössége.

A volt betonkeverő telep helyén az elmúlt években egy új – közel kettőszáz lakásos – városrész épült. Városrész, mivel az otthonos mindennapokhoz elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások is odatelepültek. A Széchenyi Terv által támogatott önkormányzati bérlakások és a piaci elven épült magánotthonok jól megférnek egymás mellett. Újabb bérlakások kialakítására csak korlátozott mértékben nyílt lehetőségünk, mivel a kormány leállította a már jól bevált programot. Mindössze tizenkét lakás kialakítását tudtuk elvégezni Óvárosban a Ságvári úton. A magánerős lakásépítési piacon viszont folytatódott a pezsgés. A Gál István lakótelep szomszédságában ismét százas nagyságrendben épültek az új otthonok. Dózsakerthez hasonlóan ott is egy új, szolgáltatásokkal és kereskedelmi létesítményekkel is ellátott városrész jön létre.

• Folytatódik a családi házak építésére alkalmas telkek kialakítása is. Ezúttal Kertvárosban kezdődött meg mintegy ötven telek közművesítésének előkészítése. Hasonló tervek megvalósítására készülünk Bánhida térségében is.

Szintén a Széchenyi Terv támogatásával, harminchat közművesített építési telket alakítottunk ki a kertvárosi Cseresznyefa utcában. Ma már szinte minden telken családi ház áll, melynek többségét fiatalok birtokolják. Bánhidán hosszú huza-vona végére érkezve minden lakó hozzájárulását sikerült megnyerni a Madách utcával párhuzamos belső tömb feltárásához, és egy új utca kialakíthatóságához. A közművesítés a következő ciklusban indulhat. Kertvárosban a lakótelepi „nyúldombon” magánerős keretek között mintegy százötven építési telket közművesítettek. Az első családi házak már ott is „pirosban” magaslanak. Ezzel nagy lépést tettünk annak érdekében, hogy a tehetősebb családok építési telkek hiányában ne kényszerüljenek a város elhagyására, valamint a betelepülő munkavállalók is Tatabányán teremtsenek maguknak családi otthont

• Tovább kell folytatni az önkormányzat tulajdonában maradt bérlakások, közöttük a garzonházak felújítását is. A munkálatok során figyelemmel kell lenni az energiatakarékos megoldások minél szélesebb körű alkalmazására, a szolgáltatások igénybevételének egyedi mérés alapján történő biztosítására.

Két évvel ezelőtt megtört a jég, a Lakásügy Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy végre az önkormányzati bérlakások felújítására is biztosítsuk a szükséges fedezetet. Ennek köszönhetően megtörtént a dózsakerti harminchat lakásos garzonház, valamint számos Ságvári úti bérlakás felújítása.

• Továbbra is indokolt fenntartani a lakásvásárlási és építési alapot, mely hozzájárul a lakás-mobilizáció felgyorsulásához. A kedvező lakáshitelek mellett jelentős segítséget nyújthat a piaci lakásépítésbe bekapcsolódó családok számára.

A kedvező tapasztalatok alapján a ciklus teljes egésze alatt működésben tartottuk a lakásvásárlási és családi ház építési alapot. Az elemzések azt bizonyították, hogy az alap kedvezően befolyásolta a városi lakásmobilitást.

• A magántulajdonban lévő lakások felújítását elősegítendő, a lakáskorszerűsítési alap megerősítésére van szükség. Az eddigi tapasztalatok alapján ezáltal tovább gyorsulhat a társasházak magánerős felújítása. Célszerű lenne mentességet biztosítani a lakóközösségek tulajdonában lévő helyiségek után kirótt adó befizetése alól azon közösségek számára, melyek vállalják, hogy a szóban forgó összeget a lakóház felújítási alapjába fizetik be. E támogatási forma megerősítése elősegítheti a társasházak tetőtér beépítési programjának elindítását is.

A jogszabályi változások következtében adómentesség biztosítására nem volt lehetőség. A lakáskorszerűsítési alapot viszont – az országos panelprogram elindulásával párhuzamosan – jócskán felhizlaltuk. Ma már éves szinten százmilliós nagyságrendű forrást biztosítunk a három lábon – állami, önkormányzati, magán – álló program olajozására. A lakóközösségek elsősorban tető- és falszigetelési, valamint ablakcserével járó munkálatokra fordítják az elnyert támogatást. Az idei esztendőben már a családi házakban élők is pályázhattak. Összességében ezret meghaladó számú magánlakás felújításához járult hozzá a város költségvetése. Hatalmas gondot okoz, hogy a lakótelepi otthonok jelentős részénél a korabeli építtetők azbesztszigetelést alkalmaztak. A mára már elöregedett felületek fellazultak, s ezzel lehetővé tették a súlyos egészségkárosodást okozó azbesztszálak levegőbe történő bejutását. Magyarországon harmadikként indítottunk kísérleti jelleggel azbesztmentesítési programot, melyhez ha nem is egykönnyen, de megnyertük az Európai Unió támogatását is. A közel ötszáz bánhidai lakótelepi ingatlant érintő munkálatok 225 millió forintos költséggel valósulnak meg a következő tizenhat hónap során. A beruházás ezer tatabányai polgár számára fogja biztosítani az egészségesebb lakhatási körülményeket.

• A jelenleginél hatékonyabb lakáskorszerűsítést elősegítő kormányzati program kialakítására és alkalmazására van szükség, különösen az iparosított technológiával megvalósított lakótelepek vonatkozásában.

Az semmiképpen nem állítható, hogy nem történt pozitív irányú elmozdulás, de a támogatási kiírások nem szorgalmazták a teljes körűen elvégzendő épületrekonstrukciókat, s a rendelkezésre bocsátott források is elégtelennek mutatkoztak. Kedvcsinálónak viszont jól sikerült, hiszen a lakástulajdonosok egyre szélesebb körének figyelmét  irányították rá e megoldásra váró problémára

• Az állami bérlakás-építési program folytatása támogatásra érdemes, szem előtt tartva azt, hogy a következő négy esztendőben városunkban legalább száz bérlakás megépítésére lesz szükség.

A bérlakás építési programot a központi kormányzat leállította.

• Megfontolandó a már meglévő bérlakás-építési program kiterjesztése a munkaerő piaci elvárások figyelembevétele mellett. Állami támogatás biztosításával érdekeltté kell tenni a munkaadókat a szolgálati lakások építésében.

A bérlakás-építési program megfeneklése természetesen ellehetetlenítette a hasonló kezdeményezéseket

Művelődés

Szükségünk van a kulturális javakra, a mozgásra és a kulturált szórakozásra is. Személyes és közösségi szintű kiteljesedésünkhöz pedig ismernünk kell gyökereinket, melyek nemzeti és városi múltunkban lelhetők meg legtisztább formában. Tartozzunk akár a fiatalabb vagy az idősebb korosztályhoz, ahhoz hogy otthon érezzük magunkat Tatabányán és a világban, mindezekre együttesen is szükségünk van.

A kultúra és a sport a városi élet sava borsa. A mindenkori városlakók olyan művelődési intézményeket és sportlétesítményeket igényelnek, amelyek keretet biztosítanak a társasági élet számára, s egyaránt kielégítik a különböző érdeklődéssel bíró csoportok szórakozási, ismeretszerzési, vagy épp mozgási igényeit. Az intézmények tevékenységének arra kell irányulnia, hogy feltérképezzék a lakossági elvárásokat, azok figyelembevételével alakítsák ki szerteágazó szolgáltatásaikat. A jobb kihasználtság tekintetében egyszerre kell biztosítaniuk a közösségi életteret és a művészeti, valamint sport tevékenységek befogadását.

A gazdasági életben zajló versenyfutás közepette kiemelkedő fontosságot tulajdonítok annak, hogy városunknak saját szellemisége legyen, ahol a polgárok tisztelik és megőrzik a hagyományokat, ahol az eltérő véleményeknek is teret engednek. Ha nem segítjük a helyi kultúrát és a sportot, akkor kétségessé válhat sikeres felzárkózásunk a fejlettebb országokhoz, mert ismételten is csak azt tudom mondani, hogy Európában a magyar, azon belül pedig a tatabányai kultúrával élhetünk, s csak ezzel tudjuk magunkat másoktól megkülönböztetni.

Sokak számára meglepő módon a város erején felül áldozott hagyományainak megőrzésére és a helyi közösség identitását erősítő fejlesztések finanszírozására. Valóban. Célunk ismételten az volt, hogy a város racionális túlsúlyát kiegyensúlyozzuk a lágyabb, érzelmi töltetet is magában hordozó kulturális értékekkel. Közös munkánk a még meglévő értékek megmentésével kezdődött. Az összeomló bányavállalattól megvásároltuk a Népház épületét, ahol Jászai Mari elnevezéssel állandó kőszínházat alapítottunk. Az országban másodikként hoztunk létre Városi Levéltárat. Elindítottuk a tervszerű régészeti feltárásokat, új városi Múzeumot építettünk, s létrehoztuk Közép-Európa első Szabadtéri Bányászati Múzeumát és Skanzenjét.

Életben tartottuk a nagy múltú Szimfonikus Zenekart és a Bányász Néptáncegyüttest, miközben felvállaltuk a városi Fesztivál Fúvószenekar és a színházban működő Show Formációs Táncklub, valamint nemzetiségi együtteseink támogatását. Hagyományteremtő célzattal indítottuk útjára a közösségi összetartozást erősítő Szentivánéji Karnevált és a bányásznapi zenés-zászlós felvonulást. Szent Borbála napján ünnepi közgyűléssel emlékezünk meg a várost teremtő bányászkodásról, s azokról a néhai polgárokról, akik életüket áldozták családjukért és választott hivatásukért. Restauráltuk régi köztéri alkotásainkat, s emellett új képzőművészeti alkotásokkal színesítettük köztereinket.

Mindannyian emlékszünk, hogy közös munkánk elején városi jelképünk, a Turul szobor felújításával kezdtük értékeink megmentését. Részt vállaltunk egyházi műemlékeink felújításában, s helyi képzőművészeink támogatására közalapítványt hoztunk létre. Az időközben megszűnt Kernstok Galéria helyett létrehoztuk a városközpontban fellelhető Kortárs Galériát. Az időközben rendszeresített pályázati alapokkal lehetőséget biztosítunk helyi közösségeink programjainak megvalósításához. Múzeumunk volt már az „Év Múzeuma”, és elnyertük az „Év Múzeumpártoló Önkormányzata” címet is. Célunk, hogy az egyre erősödő kulturális arculatunkat egyre sikeresebben tudjuk megmutatni a külvilág számára is, valamint megteremtsük a városon belül a kulturált szórakozás, pihenés-felfrissülés hiányzó feltételrendszerét.

• Fontosnak tartom, hogy a történelmi városrészek művelődési intézményei önállóan működjenek, helyet biztosítva a helyi közösségek számára. Az ott élő emberek döntsék el, hogy milyen kulturális programokra van szükségük és saját közösségi tereiket mire használják fel. Ez a szemlélet támogatólag hathat az egyes településrészek nagyobb önállóságának kialakulására és az egyre jobban megerősödő nemzetiségi önkormányzatok aktív szerepvállalására. A következő évek alapvető feladata ezen intézményeink korszerűsítése, minimális szinten legalább a vizesblokkok teljes körű felújítása.

A városrészi művelődési házak önállóságát sajnos nem sikerült megőrizni, a szocialista-szabaddemokrata többség figyelmen kívül hagyta a kisebbségi önkormányzatok ez irányú kérését. A kulturális intézmények felújításában viszont sikerült előre lépni. Többnyire a tetőszigetelési, fűtéskorszerűsítési munkálatokat, valamint a vizesblokkok felújítását tudtuk elvégezni Alsógallán. Bánhidán, Felsőgallán és Kertvárosban. A polgári esküvők színhelyéül szolgáló, igen csak megkopott Családi Intézet belső felújítását – igaz több lépcsőben – is sikerült elvégeznünk. A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetétől megvásároltuk a KPVDSZ Művelődési Ház épületét, melyben továbbra is biztosítjuk a közművelődési tevékenységet. Sajnos a Turul Könyvtár működését nem sikerült megmentenünk, a szocialista-szabaddemokrata többség politikai indíttatástól vezérelve felszámolta azt

• A Jászai Mari Színházban eddig is színvonalas darabokat állítottak színpadra. A színvonal megőrzése érdekében szükségesnek látszik az épület rekonstrukciója, a színház fény- és hangtechnikai berendezéseinek korszerűsítése, a forgószínpad elkészítése, a zsinórpadlás bővítése, valamint a díszletraktár kialakítása. A fenti feladatok csak állami céltámogatás igénybevételével valósíthatók meg.

Hosszas és ezzel együtt alapos előkészítő munkafázis után véglegesítettük a közkedvelt és a város kulturális életét is szimbolizáló Népház felújítási tervét, mely alapján az állami költségvetés felé benyújtottuk címzett támogatási igényünket. A korábbi évek államilag is támogatott színházfelújításainak tapasztalataiból kiindulva fogalmaztuk meg a tervezett beavatkozás mértékét és annak várható bekerülési költségét. A központi kormányzat a benyújtott igénynek még a felére sem biztosított fedezetet. A támogatás parlamenti jóváhagyását megelőzően döntenünk kellett arról, hogy elfogadjuk-e a mostani biztos „felepénzt” vagy várunk egy kedvezőbb alkalomra. Végül úgy döntöttünk, hogy inkább a kevesebbet, de a biztosabbat választjuk. Az elmúlt év végén rohamléptekben kellett áttervezni az épületet és újra engedélyeztetni az elkészült terveket. Ennek alapján tavasszal a végleges döntés is megszületett. Valamivel több, mint 1,6 milliárd forintot ígért a kormány. Az újabb tervezői költségbecslések viszont azt mutatják, hogy a már radikálisan csökkentett tartalmú fejlesztést sem lehet ennyi pénzből megvalósítani. Amennyiben viszont eltérünk a jóváhagyott tervektől, úgy még ettől a támogatástól is elesünk. Fogós kérdés. Egy biztos, csak is törvényes utat vagyunk hajlandók választani. Jelenleg a beruházás bonyolítójának kiválasztásánál tartunk. Ha minden a kedvező verzió szerint alakul, akkor kétévnyi építőipari munka után vehetjük ismét birtokba a nagy múltú intézményt. A színháztermet az eredeti állapotok szerint állítjuk helyre, miközben padlószint alá süllyeszthető nézőteret alakítunk ki, biztosítva ezáltal a létesítmény többfunkciós használhatóságát.

• A Közművelődés Háza a fiatalokkal történő foglalkozásra, önsegítő tevékenységek befogadására szakosodott. A továbbiakban az eddigieknél is nagyobb figyelmet kell szentelnie a gyermekprogramok, és az ifjúság szabadidős rendezvényeinek szervezésére. Állami támogatás igénylése mellett meg kell kezdeni egy, a fiatalok tartalmas időtöltését, kikapcsolódását biztosító ifjúsági központ kialakítását.

Miután a Népház felújításának idejére a Közművelődés Háza lesz a színházi tevékenység befogadója, a város önkormányzata nyert két esztendőt, hogy kialakítsa véglegesnek szánt helyét és szerepét a város közművelődési és közösségi életében.

• Történelmi emlékeink, hagyományaink megőrzése szempontjából fontos szerep hárul a Városi Múzeumra és a Városi Levéltárra. Anyagi támogatásunkkal tovább kell folytatni a Szabadtéri Bányászati Múzeum kiállítási terének fejlesztését, hiszen a hagyományok őrzése mellett kiváló lehetőséget nyújt a város idegenforgalomba történő bekapcsolására is. Rendszeres támogatásunkkal lehetőséget kell biztosítanunk a régészeti feltárások rendszerezett folytatására, valamint a helyi történelem oktatásához elengedhetetlen múzeumi füzetek kiadására.

Alapvető célkitűzéseinket teljesíteni tudtuk. Kezdeményezésemre mikrofilm formájában „hazakerültek” történelmi városrészeink egyházi anyakönyvei, melyek a családjuk múltja után érdeklődőknek jelent könnyebbséget. Folytattuk a szabadtéri múzeum fejlesztését, újabb kiállítóterek – köztük az iskolamúzeum – létrehozását. A régészeti feltárások és a felszínre kerülő történelmi emlékek feldolgozása folyamatosan megtörtént.

• Egy város életében nagy szerepet kell, hogy kapjanak az ott élő alkotó munkát végző képzőművészek. Művészi tevékenységük hátterének biztosításához meg kell erősítenünk a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány pénzügyi alapjait. A művészek és művésztanárok jelentős szerepet töltenek be fiataljaink vizuális, esztétikai, zenei nevelésében, ezért pályázati alapjainkból kiemelt támogatásra érdemesek az úgynevezett „iskolagalériák” is.

Jelentős eredmények nem születtek ezen a téren, de legalább az alapok továbbra is megmaradtak. Igazságtalanok azért ne legyünk, hiszen a Kortárs Galéria tematikus országos pályázatai nem várt sikereket hoztak, s hozzá járultak egy pozitívabb Tatabánya-kép kialakulásához. Ez a négy esztendő sem telt el úgy, hogy ne nyílt volna lehetőség arra, hogy tatabányai illetőségű alkotóművész saját városának közterületén állítson szobrot. Varkoly László Szent István szobra augusztus 18-án kerül felállításra Felsőgallán az iskolával szemben.

• A város idegenforgalmi életének megpezsdítése és az itt élők kikapcsolódási lehetőségeinek javítása érdekében megkezdjük a Turul emlékmű és a Szelim barlang közötti terület közművesítését és a már központi támogatást is maga mögött tudó tanösvény kiépítését.

A Széchenyi Terv támogatásával a tanösvényt megépítettük. A napokban végezzük a Panoráma út balesetveszélyessé vált szakaszainak pályacseréjét.

• A városunk kínálatából még hiányzó multiplex mozi ugyan nem tartozik közvetlenül a kultúra hordozó intézmények sorába, ugyanakkor a mozielőadások élvezhetővé tétele érdekében az önkormányzatnak kell nagyobb szerepet vállalnia abban, hogy a következő esztendőben megnyithassa kapuit egy ilyen jellegű szolgáltatás is.

Az ingatlan-befektetőkkel történt egyeztetéseim sikerre vezettek. A Győri úton épülő, és még az idei esztendőben megnyíló Vértes Center szórakoztató és bevásárló központban egy négytermes multiplex-mozi is fogadni fogja a filmrajongókat.

Egy közösség kulturális felemelkedésében a könyvtárnak, mint alapszolgáltatásnak, óriási szerepe van. Az információhoz való hozzáférés alapvető emberi jog, s e tekintetben esélyegyenlőséget kell biztosítanunk minden városlakó számára. Mindezekhez az egyik legfontosabb eszköz a könyvtár. Nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. Ezért kiemelt feladatként kezeltük a városi könyvtárhálózat modern információs eszközökkel történő felszerelését. Döntés született arról is, hogy a magasabb szintű szolgáltatás biztosítása érdekében közös igazgatás alá vonjuk össze a megyei és a városi könyvtár hálózatát. Az előkészületek javában folynak. Első lépésként a város könyvtári állományának elektronikus katalogizálása kezdődött el.

A város kulturális életében kiemelt szerepet játszó művészeti csoportok életében is jelentős változások mentek végbe. Megerősödött a város szimfonikus zenekara. Az Évszakok Kamarazenekar nívódíjban részesült. A Bányász Táncegyüttes Kiváló Minősítést kapott. A város Fesztivál Fúvószenekara ismételten megvédte a legmagasabb minősítési fokozatot.  A Black Diamond Big Band szintén feliratkozott az országos minősítéssel büszkélkedő zenekarok közé. A pezsgő városi zenei életnek köszönhetően, hosszú szünet után ismét megrendezésre kerültek a Tatabányai Jazz Esték. Városi ünnepeinket igyekeztünk olyan programokkal színesíteni, amely az ünnep méltóságát megőrizve, az önfeledt szórakozásra is lehetőséget biztosítanak. Ezért indítottuk útjára a Szent István Napokat, mely már igazi családi programmá vált. Középpontjába – a tartalmas gyermekprogramok mellett – a világzenei áramlatot helyeztük. Magunk is meglepődtünk, hogy mennyi érdeklődő látogatott el hozzánk az ország számos pontjáról. Hasonló célzattal szervezzük a Szent Borbála Napokat, mely a szakralitást hozza el ünnepváró hétköznapjainkba. Örömteli, hogy újabb kőkeresztek újultak meg történelmi városrészeinkben, és új köztéri alkotásokkal – Rákóczi-szobor, 1956-os emlékmű, Szent István és Nagy Imre szobor – gazdagodtak/gazdagodnak közterületeink. Ha szívünkre tesszük kezünket, akkor nyugodtan kijelenthetjük, aki keres, az talál, színvonalas kulturális rendezvényeket is. S hol tarthatnánk már, ha a szocialista-szabaddemokrata koalíció három hosszú esztendeig nem akadályozta volna meg a Kulturális Bizottság létrehozását.


SPORT

Egészséges életre való nevelés, versenyszellem kialakítása, szórakozás, hasznos kikapcsolódás biztosítása: a sport. Városunk versenysportjának színvonala, szervezettsége évtizedeken keresztül komoly nemzetközi elismerést váltott ki, melynek hírnevét olimpiai sikerek, Világ- és Európa-bajnokságon elért kiváló eredmények alapozták meg. Mindez az egyesületekben, szakosztályokban folyó utánpótlás-nevelő tevékenység nélkül elképzelhetetlen lett volna.

Az elmúlt évtizedek alatt bekövetkezett gazdasági és társadalmi változások következtében adósságok halmozódtak fel a testnevelés és a sport területén. Sajnálatos, hogy a válság jelei elsősorban az utánpótlás korú sportolók körében jelentkeztek leginkább, ahol a személyi, tárgyi és szervezeti feltételek folyamatos szűkülése miatt romlott a foglalkoztatás mértéke és minősége.

Tatabánya sport életének működése csak átgondolt, egymásra építkező formában a lakosság és a szponzorok közreműködésével valósíthatók meg. Az utánpótlás-nevelés, a diáksport, a lakossági szabadidő sport és a hozzájuk tartozó létesítmények – iskolai sportudvarok, tornatermek, játszóterek, utcai sporteszközök, szabadidő sportlétesítmények, nyári napközi, turistaházak – támogatása és fenntartása elsődlegesen az önkormányzat feladata.

Tizenkét évvel ezelőtt a sportlétesítmények bányavállalattól történő megvásárlásával nagy terhet vettünk a vállunkra. Az igaz, hogy a korábbi színvonaltól némileg elmaradva, de mégis életben maradt a város versenysportja, s emellett egyre erősebbé vált a lakossági sport szerepvállalása. A legnagyobb sportlétesítmények folyamatos karbantartásával, új tornatermek építésével biztosítottuk a sportolásra alkalmas tereket.

A nagy változást a tavalyi év hozta, mikor is az önkormányzat közös munkára invitálta a városban működő sportszervezeteket, s részvételükkel megalapította a Sporttanácsot. Az önkormányzat a szakmai feladatokkal együtt a sporttámogatási alap felosztásának lehetőségét is átadta az új szervezetnek, így az idei esztendőtől kezdve maguk az érintettek osztják fel egymás között a városi támogatást, melynek összege az átengedett adóbevételekkel együtt mára meghaladja a nyolcvanmillió forintot.

Az idei esztendőben az önkormányzat védnökséget vállalt a helyi labdarúgás és a férfi kézilabda fölött. Az egyesületeket működtető gazdasági társaságokban – az elengedhetetlen garanciák biztosítása érdekében – tulajdonjogot is szerzett. Az anyagi támogatás jelentős megnövelésével megteremtette az utánpótlás-nevelő munka zavartalan feltételrendszerét. Ezen legújabb döntések további 50 millióval gyarapították a sportra fordítandó pénzügyi keretet.

Eddigi erőfeszítéseinket az Országos Szabadidősport Szövetség, a „lakossági sportért”, a Sportegyesületek Országos Szövetsége pedig a „versenysport támogatásáért” díjjal ismerte el. A következő évek elsődleges feladata a meglévő sportlétesítmények felújítását és a még hiányzó létesítmények megépítését foglalja magában.

A tervszerű sportszakmai munka érvényesülését közel három esztendeig hátráltatta az a tény, hogy a szocialista-szabaddemokrata koalíció nem tette lehetővé az önálló Ifjúsági és Sport bizottság működését. Mostanában pedig újabb aggodalomra van okunk, mivel a politika gazdasági haszonszerzés célzatával telepszik rá a város által támogatott sportágak némelyikére, veszélyeztetve ezáltal azok eredményes működését.

• A versenysportok támogatását továbbra is elsősorban a létesítmények fenntartásával és a kedvezményes bérletű használati jog biztosításával tudja önkormányzatunk a leghatékonyabban megoldani.

Ehhez viszont megfelelő használati értéket képviselő sportfelületekre van szükség. Miután a szocialista sporttanácsnok két év után sem tette le a Közgyűlés asztalára a város sportkoncepcióját, és világosan látszott az is, hogy a jégcsarnok-ötlet is dugába fog dőlni, egy átfogó sportlétesítmény-felújítási koncepciót készítettem, melyet a szocialista-szabaddemokrata többség napirendre sem volt hajlandó venni. Közben az átgondolatlan ötletelés következtében kis híján jégpálya és uszodai gyermekmedence nélkül maradt a város. Végül többszöri nekirugaszkodásra a közgyűlés megértette, hogy csupán presztízs okokból nem akadályozhatja meg a tervszerű munka elindítását.

• A létesítmények felújítási programjából ki kell emelnünk a labdarúgó stadion elengedhetetlennek mutatkozó rekonstrukciós munkálatait. A központi támogatás igénybevétele mellett célszerű a sportcsarnok utcájából megközelíthető, Cseri stranddal szemközi területen egy új, ötezer férőhelyes stadion megépítése, mely az előttünk álló négy évben realizálható. A régi stadion ezt követően az atlétika és a labdarúgás utánpótlás szolgálatába állítható.

Miután a Meggyessy-kormány felmondta az Orbán-kormány idején megkötött stadion-építési szándéknyilatkozatot, szertefoszlottak egy új labdarúgó-stadion megépítésének tervei. Miután a város lett az NB-I-es focicsapat legnagyobb támogatója, gondoskodnunk kellett arról is, hogy a Profi Liga által előírt létesítményi feltételeket is biztosítottak legyenek. Elsőként az akkor még működő Bozsik-program támogatását is élvezve, az Olimpikon úti műfüves labdarúgópályát építettük meg, mely az utánpótlás csapatok felkészülési lehetőségeit is biztosítja. Ezt követően került sor a fedett lelátó alatti öltözők átépítésére, a fedett ülőhelyek műanyag székekkel történő felszerelésére. Jelenleg az állóhelyi lelátó betonozása folyik, és augusztus második felére befejeződik három szektor székkel történő ellátása is. Ezzel párhuzamosan dolgoznak a kivitelezők a rekortán borítású atlétikai pálya megépítésén, mely alkalmas lesz nemzeti bajnokságok fogadására is. A stadion területén található Tekecsarnok belső tere, és vele együtt gépészeti berendezései is megújultak. A város önkormányzata tehát minden rémhírterjesztés ellenére teljesíti vállalt kötelezettségeit. Ugyanakkor a klub házatáján nincs minden rendben. Időközben a csapatot tulajdonló gazdasági társaság, a kisebbségi tulajdonos – ezzel együtt mégis a legnagyobb támogató – önkormányzat egyetértése nélkül módosította a társaság alapító okiratát, s az együttműködés feltételeit. Amikor ez kiderült rendezési javaslatot terjesztettem a városi közgyűlés elé, amelyet azonban a testület egy szavazatnyi különbséggel elutasított. A helyzet ellentmondásosságát meglátásom szerint az okozza, hogy az amerikai tulajdonostárs képviselői nem az önkormányzat által megjelölt személlyel – a város aljegyzőjével -, hanem annak megkerülése mellett közvetlenül a város alpolgármesterével – aki a városban terjedő mende-mondák szerint a Megyei Labdarúgó Szövetség elnöki székére aspirál – egyezteti a megoldásra váró kérdéseket. Ez tulajdonképpen a város közgyűlésének a semmibevételével egyenértékű. Aggodalomra ad okot az is, hogy családi, illetve politikai „megszállás” áldozatává válhat az a városi labdarúgás, amelynek működéséhez a város éves szinten közel nyolcvan millió forinttal járul hozzá.

• Folytatnunk kell a sportcsarnok fokozatos felújítását, valamint a reménybeli állami támogatás igénybevétele mellett bővítéssel egybekötött teljes körű rekonstrukcióját.

A nyári szünet kihasználásával megtörtént a küzdőfelület csiszolása és újrafestése. A közbeszerzési eljárás lezárultával hamarosan kezdetét veszi a csarnok tetőszerkezetének rekonstrukciója és a külső homlokzat felújítása. Ezzel megszüntetjük az egyre sűrűbben előforduló beázásokat és javítunk az épület hő- és hangszigetelésén. Állami támogatást e beruházáshoz sem kaptunk, így azt saját erőből végezzük.

• Elengedhetetlenné vált egy új multifunkcionális rendezvénycsarnok megépítése, mely egyaránt helyet biztosíthat sport, gazdasági és közösségi rendezvények színvonalas körülmények között történő megrendezésére.

A ránk köszönő gazdasági helyzetben esélyünk sem marad egy hárommilliárdos új csarnok megépítésére. De mielőtt teljesen nekikeserednénk, azért rögzítsük azt a tényt, hogy a színház rekonstrukció után egy multifunkcionális közösségi térrel gazdagodik a város, s a későbbiekben szükség szerint a meglévő sportcsarnok befogadó-képessége is növelhetővé válik.

• Elvégeztük a városi uszoda részleges felújítását, mely egyaránt érinti az öltözőket, valamint a medence környezetét. Ezzel időt nyertünk egy későbbiekben állami támogatással megvalósítandó modern uszoda megépítésére.

Egy óvatlan pillanatban – az alpolgármester úr javaslatára – kis híján gyermekmedence nélkül maradt a városi uszoda. Javaslata – mely minden sportszakmai szempontot nélkülözött – szerint a megszüntetendő gyermekmedence helyett a közeli óvodában építettek volna tanuszodát. A szülők, valamint a Magyar Úszó Szövetség alelnök asszonyának segítségével tudtuk csak megakadályozni a terv végrehajtását. Azóta már felújítottuk és vízforgatóval is felszereltük a szóban forgó létesítményt.

• A következő esztendőben akár önkormányzati, akár befektetői közreműködéssel meg kell kezdeni a Cseri strand átépítését. Céljaink között egy olyan szabadidősport létesítmény kialakítása szerepel, mely a téli időszakban is szolgálná a kikapcsolódásra vágyók igényeit.

A választásokat követő tavasszal lakossági fórum sorozatot tartottam, melyen megvitattuk a város előtt álló kiemelt városfejlesztési feladatokat. Köztük a Cseri strand elengedhetetlen felújítását is. A fórumok résztvevői egyetértettek velem abban, hogy Tatabányának egy tiszta, korszerű, vízforgatóval ellátott, és mindenki által megfizethető strandra van szüksége.

A másik álláspontot a város alpolgármestere képviselte, aki szerint Tatabányán élményfürdőt kell építeni. A város közgyűlésének szocialista-szabaddemokrata többsége az élményfürdő mellett tette le a voksát. Az alpolgármester úr ennek bekerülési költségét 250 millióra becsülte. Egy úttervező céggel elkészíttették a fürdő terveit. Huszonöt millió forintért. Lett volna szakmabeli pályázó is referenciával, de az háromszázezer (!) forinttal magasabb árat adott. Már a tervezés első szakaszában kiderült, hogy az alpolgármester űr által megálmodott fürdő bekerülési költsége megközelíti a nyolcszáz millió forintot. Ekkor olyan kérést fogalmaztak meg feléjük, hogy csökkentsék a műszaki tartalmat. A későbbi üzemeltetési költségekre és a várható belépődíjak mértékére nem készítettek hatástanulmányt. A Sport Kht szakemberei által készített számítások szerint az átlagbelépő 1400 forintba kerülne. Ha a gyermekjegyek 1000 forint alá kerülnének, akkor ezzel együtt a felnőtt belépők 2000 forint fölé. Ez az átlag tatabányai számára nem tenné lehetővé a rendszeres strandolást. A közgyűlési többség mégis jóváhagyta az alpolgármesteri javaslatot, és kiírásra került a közbeszerzési pályázat. Érdekes módon egyetlen érvényes pályázat sem érkezett. Ezt követően a szocialista-szabaddemokrata többség úgy döntött, hogy a strand ne nyissa meg kapuit az idén. Új közbeszerzési ajánlatot hirdettek egy több ütemben megvalósítandó élményfürdőre. Az alapváltozat megvalósítására közel 450 milliós ajánlat érkezett. A költségvetésben, pedig 200 millióval kevesebb áll rendelkezésre. A város pedig továbbra is strand nélkül marad! Nekem továbbra is az a meggyőződésem, hogy a városnak nem a gazdagok élményfürdőjére, hanem egy mindenki által megfizethető strandra van szüksége.

• Amennyiben kormányprogrammá lép elő a jégpályák felújítását szorgalmazó tervezet, úgy városunk is szeretne ahhoz kapcsolódni. Terveink között szerepel a jégpálya áttelepítése a Cseri strand szomszédságába. Mivel az Eocén Teniszklub is a jelenlegi stadion területén tervezi megépíteni a fedett teniszpályát és megvalósul a tekepálya felújítása is, a szóban forgó területen nyolc-tíz éven belül egy jól felszerelt sportbázis áll majd a verseny- és szabadidősport szolgálatában.

2003 júniusában, miután hazaérkeztem a spanyolországi zarándoklatról, alpolgármester úr azzal fogadott, hogy jégcsarnokot épít a város. Találkozott egy befektetőcsoporttal, akik egy telek fejében fedett jégpályát építenek és tíz éven keresztül délelőttönként ingynesen korcsolyázhatnak benne a város diákjai. Másfél esztendő elteltével arra lettem figyelmes, hogy az építkezés előkészületei nem haladnak, s rossz híreket kaptam az ország keleti feléből. Elküldtem, hát kémeimet, akik visszatérvén megerősítették a hírt. Néhány héttel később megjelentek a befektetők is és újra akarták tárgyalni a feltételeket. Készfizető kezességet vártak a várostól. 2004 szeptemberében indítványoztam a közgyűlésnek a szerződések felmondását. Az alpolgármester úr arra kérte a testületet, hogy tovább tárgyalhasson a befektetőkkel. A testület hozzájárult. Közben a nyitott jégpálya üzemeltetőjének felmondtak. Kis híján jégpálya nélkül maradt a város. A diákoktól kértem segítséget, akik három nap alatt több mint kettőezer aláírást adtak át, követelve a pálya újbóli megnyitását. A város közgyűlése végül az alpolgármester úr ellenszavazatával hozzájárult az újbóli kinyitáshoz, melyre Karácsony másnapján sor kerülhetett. A jégcsarnok lufik is szép csendben leeresztettek.

• Kiemelt figyelmet szentelünk a Millenniumi Közpark részeként működő, a Petőfi Tömegsport Egyesület kezelésében lévő szabadidő központ további fejlesztésére. Ezen a területen építettük meg az új petanque stadiont, és itt valósítható meg a görkorcsolya, valamint gördeszka pálya is. A szükséges parkolókkal, új gyalogos híddal, további kiegészítő beruházásokkal színvonalas szabadidő központ kialakítására kerülhet sor.

Nem volt zökkenőmentesebb a Jubileum parki beruházások megvalósítása sem. Három év kellett ahhoz, hogy sokadik nekifutásra zöld jelzést adjon a közgyűlés. Érdemes a jegyzőkönyvbe rögzített hozzászólásokat elolvasni! Végül is spongyát rá! Lényeg az, hogy a parkoló szilárd burkolatot kapott, így a kispályás bajnokság résztvevői ennyivel is kevesebb port nyelnek. A Petőfi Tömegsport Egyesület által használt épületet bővítettük, szépítettük, komfortosítottuk. A sportolói közösségeket szolgálja. Megépítettük a kamaszok által már nagyon várt gördeszkapályát és az életkoruknak megfelelő kihívást jelentő játszóteret. És láss csodát, nincs a napnak olyan órája, hogy ne lenne rajta gyerek! A híd is megépült, igaz nem ott ahová eredetileg terveztük, de a pénz az nagy úr. A dolognak annyi szépséghibája azonban akad, hogy miután körvonalazódtak már az eredmények, az alpolgármester úr megbízatta magát a testülettel, hogy ő készíthesse elő későbbi üzemeltetési szerződést.  Az a hír járja, hogy a Megyei Labdarúgó Szövetség leköszönő elnöke ülhet bele a készbe. Végül csak annyit, hogy a mende-mondák ellenére megkezdődött a műfüves pályák közbeszerzési eljárása.

• Tovább folytatjuk a játszóterek felújítási programját, mely az utcai kosárlabda pályák kialakításával együtt szintén a szabadidősport érdekeit szolgálja. A Jubileum Park területén tervezzük a kamaszok játszóterének megépítését.

Igen, a kamaszjátszótér megépült!

Közösen

Tisztelt Tatabányaiak!
Kedves Barátaim!

Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük azt, hogy Tatabánya a város polgárainak aktív részvételével túljutott a rendszerváltás okozta társadalmi és gazdasági megrázkódtatáson. A kezdeti évek nehézségei után a városlakó polgárok véleménye is azt tükrözi, hogy a tatabányaiak inkább elégedettek az itthon történő dolgokkal, a várospolitikai és gazdasági folyamatokkal. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy már nincs tennivalónk.

Munkám során a meglévő kiegyensúlyozott, jól működő kapcsolatok teszik lehetővé a polgárok igényeinek és elvárásainak feltérképezését, illetve a meghozott döntésekről alkotott véleményeik megismerését. Nagyon fontosnak tartom a személyes találkozásokat, a lakossági fórumokat. Azok a jó döntések, amelyeket a polgárok, helyi társadalmi szervezetek „kialkudnak” maguknak. Minden esetben érezniük kell, hogy számít a szavuk, hogy fontos a véleményük és hogy az őket érintő döntéseket a tőlük kapott javaslatok alapján hozzák. Ez a képviseleti demokrácia.

Nagyon pozitív dolognak tartom, hogy a város polgárainak, a helyi közösségeknek, egyesületeknek, társadalmi szervezeteknek az aktivitása megnövekedett, s bekapcsolódtak saját környezetük alakításába. Már nem csak a problémákat „teszik az asztalra”, hanem legtöbbször a megoldásra is javaslatot tesznek. Erősödőben az a lokálpatriotizmus, melyre igen nagy szükségünk van azért, hogy városunk ismét elfoglalhassa méltó helyét az ország társadalmi életében. Ezért is ismerjük el önkormányzati díjak adományozásával a helyi közéletben kimagasló teljesítményt nyújtókat.

Ma is tisztában vagyunk azzal, hogy településünk alapjait az 1700-as években az idetelepített németek és szlovákok, az itt élő magyarokkal közösen építették újjá. Eggyé vált múltunk és közösen vállaljuk a jövőt. Városi rangra a bányászkodás juttatta Tatabányát, az igazi várossá válással járó feladatokat pedig nekünk, a jelen nemzedékének kell elvégeznünk. A bányászati tevékenység háttérbe szorulása azonban nem lehet azonos e szakma helyi vonatkozású történelmének elfelejtésével és hagyományainak elherdálásával. Közös felelősségünk, hogy olyan Tatabányát építsünk az új évezred elején, ahol valóban tisztelik és megőrzik a hagyományokat, ahol az eltérő véleményeknek is terük van. Közös munkánk eredményessége érdekében a továbbiakban is partnerségre törekszem mindazokkal, akik segítségüket ajánlják városunk előmenetelének elősegítéséhez. Partnerségre törekszem a régió településeivel, gazdasági szervezeteivel, köztestületeivel, Tatabánya partnervárosaival. A mindenkori kormányzat nemzetépítő törekvéseit is figyelembe véve arra törekszem, hogy városunk az ország részeként, de önálló gazdasággal és szellemi arculattal rendelkezve nyújtson megélhetést mindazok számára, akik lakóhelyükként azt a Tatabányát választották, ahol egyre inkább otthon érzik magukat.

Bencsik János

Kedves Tatabányaiak! Kedves Barátaim!

Nem volt könnyű az elmúlt négy esztendő. Az első pillanattól kezdve fagyos légkörben peregtek a napok. Most, hogy a számvetés végére értem, magam is látom, hogy nem minden vállalásomat sikerült valóra váltani, de az megnyugtat, hogy szándékos mulasztások nem terhelik lelkiismeretemet. Minden jóakaratú Tatabányainak köszönöm közös munkánk eredményességéért tett erőfeszítéseit, a biztató szavakat, s a meg-megnyilvánuló szeretetet.

Bencsik János