POLGÁRMESTERI PROGRAM 2006-2010

SZÁMÍTHATUNK EGYMÁSRA!

BENCSIK JÁNOS

POLGÁRMESTERI PROGRAMJA

2006-2010

KÖSZÖNET

Köszönetet mondok mindazoknak, akik az elmúlt tizenhat esztendőben ismerősként és ismeretlenként segítették polgármesteri munkámat. Az itt élő emberek – közös munkánk során – felelősséget vállaltak személyes életük jobbá tételében és a közösségi összetartozás erősítésében.

Az elmúlt négy esztendő során a kedvezőtlen gazdasági folyamatok ellenére, sikeresen stabilizáltuk városunk gazdaságszerkezetét. Az állami tulajdonban lévő Mányi Bányaüzem és a Bánhidai Erőmű bezárását követően, új gyárak letelepítésével sikeresen pótoltuk az elveszett munkahelyeket. A szakképzett munkaerő biztosíthatósága érdekében – uniós forrás igénybevétele mellett – létrehoztuk a Térségi Integrált Szakképző Központot. Megépült az első logisztikai központ és kutatásfejlesztő bázis. Hamarosan átadásra kerül az észak-dunántúli térség legnagyobb szórakoztató- és bevásárlóközpontja.

A közlekedési feltételek javítása érdekében lendületet adtunk az útfelújítási programnak, és több mint négyszáz új parkolóhelyet építettünk. Felújítottuk az orvosi rendelőink többségét. Átépítettük az óvodai játszóudvarokat, és elvégeztük az iskolai vizesblokkok rekonstrukcióját. Folytattuk a Galla-patak kotrását és kitakarítottuk a Ligeti-tó medrét.

A bányászathoz kapcsolódó hagyományaink megőrzésének és egy idegenforgalmi célokat is szolgáló közösségi tér létrehozásának szándékával tovább folytattuk a Bányászati Szabadtéri Múzeum fejlesztését. Előkészítettük a Népház felújítási programját, s az elnyert közösségi forrás felhasználásával az idei évben kezdetét veszi az épület teljes körű felújítása.

Az aktív pihenés feltételeinek javítása érdekében kibővítettük a Jubileum-parki szabadidőközpontot, megépítettük a műfüves labdarúgópályát, és felújítottuk a városi tekecsarnokot. Szeptemberben befejeződik a labdarúgó-stadion rekonstrukciója, és az új rekortán borítású atlétikai pálya megépítése. Augusztus hónapban megkezdtük a városi sportcsarnok felújítását is.

Hagyományaink őrzése során tovább színesítettük a szeptemberi Bányásznap programjait, útjára indítottuk a Szent Borbála Napok kulturális eseményeit, és igazi közösségi örömünnep rangjára emeltük a Szent István Napokat.

A fentieket, mint ahogy a korábbi eredményeinket is, közös munkával értük el. Az előttünk álló feladatok elvégzése is csak közösségi összefogással lehetséges. Nehéz idők köszöntöttek ránk. Azt gondoltuk, hogy már túl vagyunk a nehezén, s most mégis veszélybe kerültek közös munkánk eredményei. A központi kormányzat felelőtlen gazdaságpolitikájának következtében a már bevezetett és a későbbiekben bevezetendő megszorító intézkedések egyaránt érintik a város lakóinak egyéni életét, valamint a közösségi intézmények és szolgáltatások működőképességét. A kormányzati „kiigazítások” negatív hatásait csakis a szokásosnál nagyobb odafigyeléssel, türelemmel és szolidáris hozzáállással tudjuk enyhíteni. Amennyiben képesek leszünk az egymásért való felelősség érzületét megerősíteni, úgy ismét sikerrel birkózhatunk meg a kormányzati döntések – VÉRT privatizációja, közalkalmazottak elbocsátása – következtében növekvő munkanélküliség gondjaival, a megemelt közüzemi díjak miatt nehéz helyzetbe kerülő családok szociális problémáival.

Összefogással megteremthetjük a sikeres uniós pályázati részvételünk feltételeit, hogy a még hiányzó városi szolgáltatásokat külső segítség igénybevétele mellett képesek legyünk megvalósítani. Közös munkával felújítjuk a színház épületét, korszerű és megfizethető strandot építünk. Megszabadítjuk a várost az ipari park teherforgalmától. Korszerűsítjük a városközpontot.

Ha Önt is meggyőzte eddigi munkánk eredményessége, akkor kérem, szavazatával is támogassa polgármesteri programomat, s folytassuk együtt Tatabánya otthonosabbá tételét.

Barátsággal: Bencsik János

GAZDASÁG

Az elmúlt tizenhat esztendő tudatos várospolitikájának, a tervszerű gazdaságfejlesztési munkának, és az itt élő polgárok aktív közreműködésének köszönhetően újjáéledt városunk gazdasága. Az elmúlt évek során – Mányi Bányaüzem és Bánhidai Erőmű bezárása miatt – ismét szembe kellett néznünk a növekvő munkanélküliséggel. Sikeresen oldottuk meg a feladatot, miközben 1700 új munkahelyet teremtettünk. A városban befektetett működőtőke 300 milliárd forint fölé emelkedett. Megépült az első logisztikai bázis és megkezdte működését a város első kutatási központja. Az autóipari társaságok letelepítése valóban áttörést hozott a helyi ipar szerkezetében. Ezzel sikerült kivédenünk az elektronikai szektor túlsúlyos jelenlétéből fakadó kockázatok negatív hatásait. A szocialista-szabaddemokrata kormány tovább folytatja az állami tulajdonban lévő gazdasági társaságok magánosítását. Jelenleg a városunk gazdasági életét jelentősen befolyásoló Vértesi Erőmű Zrt privatizációs eljárása van folyamatban. Az új befektető számára engedélyezték a biomassza-alapú villamosenergia-termelés hányadának növelését, mely magával vonja a Márkushegyi Bányaüzem eddigi kétfrontos fejtésének egyfrontosra történő átállását. Ez a lépés, mintegy 600-700 munkahely megszűnésével jár, s tudjuk jól, hogy még mindig sok tatabányai társunk keresi kenyerét a szóban forgó vállalatnál. Megélhetésük biztosítása érdekében tovább kell folytatnunk a tervszerű munkahelyteremtést.

  • Tudomásul kell venni, hogy az alacsony hozzáadott értéket előállító, alacsony képzettségű, vagy képzettség nélküli munkavállalókat foglalkoztató gazdasági társaságok a világ olcsóbb munkaerőpiacai felé vonzódnak. Magyarország nem tartozik ezek közé. Ennek elsődleges oka az, hogy a szellemi tőke gyarapodása, a magyar munkaerő felkészültségének gyors fejlődése magával hozta a munkabérek emelkedését is. Másodlagos oka pedig az, hogy a szocialista-szabaddemokrata kormány folyton-folyvást növeli a bérekre rakódó járulékterheket. A nyáron elfogadott megszorító intézkedések tovább rontják a magyar gazdaság versenyképességét, azon belül kiemelten a bérek szintjére érzékeny tevékenységekét. Mindezek alapján felelősséggel kijelenthető, hogy Tatabányára továbbra is a magas hozzáadott értéket képviselő, s ennek következtében felkészült szakembereket igénylő gazdasági társaságokat kell letelepíteni. A Gazdaságfejlesztő Szervezet közreműködésével további segítséget kell adnunk helyi vállalkozóink számára, hogy közvetlen beszállítói és szolgáltatói lehessenek a letelepedett társaságoknak.
  • A szakképzett munkaerő folyamatos biztosíthatósága érdekében az önkormányzatnak továbbra is kiemelt szerepet kell vállalnia a munkaadók és a szakképző intézmények közötti együttműködés hatékonyságának növelésében. Jól halad a Bánki Donát Térségi Integrált Szakképző Központ kialakítása. A dózsakerti központi épület, és a hozzátartozó munkacsarnokok átépítését az új tanév kezdetére elvégeztük. Most a csúcstechnikát képviselő gyakorlati berendezések telepítésén van a sor. A műszaki pályák vonzóbbá tétele érdekében kibővítettük a Stúdium Közalapítvány által támogatható diákok körét. Ősztől már a középfokú műszaki szakképzésben résztvevő diákok is részesülhetnek ösztöndíjban.
  • A szakképző intézmények közötti együttműködés szorosabbra vonásával, a foglalkoztatók által befizetendő – évi 150 millió forint – szakképzési hozzájárulás hatékonyabb felhasználásával tovább erősítjük a város szakképzési rendszerének színvonalát, s az onnan kikerülő végzős hallgatók felkészültségét. A Modern Üzleti Tudományok Főiskolájával együttműködve bevezettük a felsőfokú műszaki szakképzést, s megkezdtük a diplomát is adó műszaki szakok bevezetésének előkészítését. Amennyiben minden előkészület a terv szerint halad, úgy az önkormányzati ciklus második felében Tatabányán a műszaki felsőoktatást is meghonosítjuk.
  • Bár az utóbbi években sokat javítottunk az iparterületek közlekedési és infrastrukturális feltételein, az Európai Unió pályázati forrásainak igénybevétele mellett, a korábbi nehézipari tevékenység által roncsolt óvárosi területeket, „Galla Ipari Övezet” néven alkalmassá tesszük új gazdasági tevékenységek fogadására.
  • Városunk nem csak feldolgozóipari központ, hanem a térség kereskedelmi és pénzügyi szolgáltató központja. Ennek megfelelően folyamatos feladatként jelentkezik az „üzleti infrastruktúra” fejlesztése. Hosszas előkészítés után sikerült megtalálnunk azt az ingatlan-befektető társaságot, amely saját kockázatára, hajlandóságot mutatott arra, hogy a Győri úton megépítsen egy térségi szórakoztató- és bevásárlóközpontot. Az épülő Vértes Center magába foglalja a város új buszpályaudvarát, és az épületben egy négytermes multiplex mozi is kialakításra kerül.
  • Az elmúlt tíz esztendő során nem csak a befektetett tőke mértéke, a foglalkoztatottak száma, hanem az egyre nagyobb termelési értéket előállító vállalkozások által kibocsátott közúti forgalom is megsokszorozódott. A biztonságos közlekedés feltételeinek biztosítása érdekében a ciklus elején körforgalmú csomópontot építettünk Kertváros és Dózsakert térségében, valamint lámpás kereszteződést létesítettünk a kenyérgyári kereszteződésben. Mára azonban a jelzett beruházások ellenére is komoly torlódások tapasztalhatók a 8135-ös országos közút tatabányai átkelési szakaszán. A megnövekedett teherforgalom természetesen jelentős környezetterheléssel is jár. Amennyiben műszaki okok, illetve baleset miatt le kell zárni a fent jelzett útszakaszt, úgy a forgalom „zavartalansága” csak a városközpontban található, a nemzetközi vasútvonalat keresztező közúti felüljáró igénybevétele mellett biztosítható. Az oda beáramló teherforgalom a város teljes közlekedését képes megbénítani. A közlekedési alternatíva hiánya természetesen az ipari park vállalkozásait is negatívan érinti. A fenti problémáról már évekkel ezelőtt tájékoztattuk az állami közútkezelő szervezetet és a gazdasági minisztériumot, de intézkedés nem történt. Az AGC és a Bridgestone beruházásaival párhuzamosan a város és az Ipari Park összefogásában az idén megépítettük azt a kettő kilométeres új utat, mely lehetőséget biztosít arra, hogy a teherforgalom a Környe-Tata közötti úton keresztül közelíthesse meg az autópálya tatai csomópontját. Az országútra történő rácsatlakozás feltétele egy körforgalmi csomópont megépítése, és a Környe-Tata közötti útszakasz rekonstrukciója. Az állami kötelezettség teljesítése érdekében országgyűlési képviselőként írásbeli kérdéssel fordultam Kóka János miniszter úrhoz. A miniszter válaszlevelében kötelezettséget vállalt arra, hogy legkésőbb 2007 második felében kezdetét veszi városunk egyik legjelentősebb közlekedési beruházása.
  • Tatabánya ugyan nem tartozik a hagyományosan idegenforgalmi besorolással rendelkező városok közé, de ez nem jelenti azt, hogy nekünk ne lenne mit megmutatnunk a külvilág számára. Ezért is folytattuk a Szabadtéri Bányászati Múzeum új épületekkel és kiállításokkal történő bővítését. Célunk az, hogy uniós források bevonásával kulturális-szórakoztató közösségi térré és kortárs művészeti központtá fejlesszük. A Szentendrei Néprajzi Múzeumhoz hasonlóan helyet kívánunk benne biztosítani a kárpát-medencei bányászkodáshoz kapcsolódó jellegzetes építési stílusok tájegységek szerinti bemutatására. Az épületek többsége már nem csak kiállítási térként, hanem szállásként, vendéglátóhelyként, tanácskozásokra és kulturális rendezvények megtartására alkalmas közösségi térként is szolgálna.

VÁROSFEJLESZTÉS – KÖZLEKEDÉS

Mindannyiunk biztonságérzetét és hangulatát határozzák meg azok a szolgáltatások, melyek a városüzemeltetés és fejlesztés területét érintik. A közlekedési felületek, a parkok, a csatornahálózat, a vezetékes gáz, a közvilágítás, a hulladékgazdálkodás, a víz- és szennyvízszolgáltatás, a tömegközlekedés és városi létünk megannyi fontos alapfeltétele tartozik e feladataink körébe. Az első tíz évben az évtizedes hiányosságaink pótlásával voltunk elfoglalva. A még hiányzó közmű-hálózatok kiépítését egyaránt sürgette a gazdasági szerkezetváltás kényszere, és az e tekintetben hátrányban lévő városrészeink lakosságának igénye. A közlekedési forgalom növekedése megkövetelte a legrosszabb állapotban lévő útjaink felújítását, a még meglévő földutak szilárd burkolattal történő kiépítését. Megépítettük a Dózsakertet és Bánhidát tehermentesítő nyugati elkerülő utat, mely lehetőséget biztosított az Ipari Park közlekedési hálózatának kiépítésére is. Befejeződött a szennyvíztisztító bővítése és modernizálása, a környezetvédelmi előírásoknak is eleget tevő hulladéklerakó kialakítása, valamint a régi felhagyott szeméttelep rekultivációja és tájba illesztése. Üzembe helyeztük a város második villamos-energia betáplálási pontját, mellyel biztonságosabbá vált a város energiaellátása. Tűzoltóink példamutató együttműködése mellett korszerűsítettük a tűzoltó laktanyát, megépült a felkészülésüket elősegítő tornaterem és tanmedence, valamint központi támogatások igénybevétele mellett megújítottuk az elöregedett gépjárműparkot. Az elmúlt években elindítottuk a Millenniumi Közpark kialakítását a Csónakázó-tó térségében. Mint ahogy megkezdődött a játszótér felújítási program is. Megkezdtük a városrészi „főterek” átépítését is, melyek egyrészt szolgálják a jobb közlekedést, az esztétikusabb városképet, de ami még ennél is fontosabb, helyet adhatnak a városrészi ünnepségeknek, és az ott élő emberek találkozási helyeivé válnak. Mára elérkeztünk a városfejlődés azon szakaszához, melynek során újra rögzítenünk kell Tatabánya hosszú távú törekvéseit, hogy a később megvalósítandó fejlesztések számára a legoptimálisabb feltételek megléte mellett biztosíthassuk a szükséges területeket.

  • Az elmúlt négy esztendő alatt városunk önkormányzata – számos lakossági fórum közbeiktatásával – megalkotta Tatabánya új szabályozási tervét. Az elkövetkezendő esztendők közös feladata lesz az, hogy a lakókkal együttműködve tartalommal töltsük meg az egyes városrészek építési szabályozását.
  • A város észak-dél irányú átjárhatósága érdekében – a Magyar Államvasutak szakembereivel egyeztetett módon – elkészítettük a nemzetközi vasútvonal felett átívelő, Bánhidát Sárberekkel összekötő felüljáró tanulmánytervét. A városi forgalom biztonságos szervezhetősége szempontjából ez a fejlesztési célkitűzés minden más új közlekedési beruházást megelőz. Jelenleg azon dolgozunk, hogy az elkészült tanulmánytervre alapozva olyan fejlesztési programot dolgozzunk ki, mely eséllyel képezheti részét a II. Nemzeti Fejlesztési Tervnek. Az öt milliárd forintot megközelítő beruházásra csak az Európai Unió támogatásával keríthetünk sort.
  • A mögöttünk hagyott négy esztendőben elkészítettük a déli elkerülő út építési terveit, valamint a Dózsakert-MÁV állomás közötti gyalogos felüljáró tanulmánytervét. A két beruházás költsége összességében meghaladja a tízmilliárd forintot. Megvalósításukra, csak európai uniós források rendelkezésre állása esetén kerülhet sor. Amennyiben a három nagy közlekedésfejlesztési programot rangsorolni kell, akkor első helyen a Bánhida-Sárberek közötti közúti felüljárót kell szerepeltetni. Másodikon a Dózsakert-Újváros gyalogos hidat, míg a déli elkerülő út megvalósítása csúszhat néhány esztendőt. Annál is inkább, mert a rendeltetésszerű használatának előfeltétele a Környét elkerülő út megépítése, mely nem szerepel a Kormány fejlesztési tervei között.
  • A Győri úttal párhuzamos szervizút hiányzó szakaszának közműkiváltási munkálatai a napokban befejeződtek, s még az ősz folyamán megépítjük a pályaszerkezetet is. Így az Interspar Áruház és a Jubileum Park között egy összefüggő út szolgálja majd a vasút melletti kereskedelmi és szolgáltató létesítmények megközelítését. Ezzel egyidőben a Győri úttal párhuzamos lakóépületek belső udvaraiban 120 szilárd burkolattal ellátott parkolót építünk, és felújítjuk a Győri út vasútállomás – dózsakerti felüljáró közötti szakaszát. A következő feladat annak megvizsgálása, hogy a vasút melletti szervizút meghosszabbítható-e Sárberek irányába, s ott megteremthető-e a Köztársaság útba történő kiköthetősége, mely tovább csökkentené a négysávos út leterheltségét
  • A Gál István lakótelep alternatív megközelítését biztosító Újvasút utca utolsó szakaszának megépítésére a szomszédos lakópark építtetője 2007-ig kapott haladékot. A városi közlekedéshálózat optimalizálása érdekében az előttünk álló években elő kell készítenünk az Óváros és a déli szénszállító út közötti közvetlen kapcsolatot biztosító Olimpikon út folytatását.
  • A város biztonságos átjárhatósága, valamint a lakott területekre zúduló átmenő forgalom csökkentése miatt a már korábban említett fejlesztések – Ipari Park teherforgalmának kivezetése a tatai autópálya-csomópontba, Bánhida-Sárberek új közúti összeköttetés kialakítása, Dózsakert-Újváros gyalogos híd megépítése, a déli elkerülő út beruházása, a vasút melletti szervizút teljessé tétele, a Gál István lakótelep alternatív megközelítésének biztosítása, valamint az Óváros-szénszállító út közötti összeköttetés megteremtése – elkerülhetetlenek. Ugyanakkor a további útépítési nagyberuházásokkal szemben a meglévő közlekedési hálózat hatékony működtetésének, biztonságának, fenntartásának, felújításának, korszerűsítésének kell elsőbbséget biztosítani.
  • Az elmúlt négy évben közel egymilliárd forintot fordítottunk a városi utak felújítására. Folytatni fogjuk a főközlekedési utak korszerűsítését. Elvégzendő feladataink között szerepel a VI-os telep és Felsőgalla összeköttetését biztosító Deák Ferenc utca, a felsőgallai Szent István út, az alsógallai Táncsics út, az újvárosi Komáromi út, Kertvárosban a Szőlődomb és a Szent György út rekonstrukciója.
  • Folytatjuk a lakóövezeti utak korszerűsítését, a lakó-pihenő övezetek kialakításával egybekötve. Jelentős mértékben kell javítani a gyalogos közlekedés feltételein. A járdafelújítások során figyelemmel kell lenni az akadálymentesítés előírásaira. A köztereink átépítése során olyan tervek elkészítését kell ösztönözni, melyek megszüntetik a tér közlekedési csomópont jellegét, visszaadják találkozási hely funkcióját. Mentesíteni kell a járdákat és a zöldfelületeket a parkoló autóktól. Folytatjuk a gépjárművel közlekedők jobb eligazodását szolgáló közlekedési táblarendszer kiépítést.
  • A mögöttünk hagyott ciklusban az útrekonstrukciós munkálatok során több mint 400 parkolóhelyet építettünk. A városi parkolási koncepció ugyan elkészült, de nem volt meg a közgyűlési akarat arra, hogy a város legforgalmasabb részein bevezetésre kerüljön fizetési kötelezettség. Ez a továbbiakban nem halasztható. A bevezetendő parkolási díjakat arányosakká kell tenni a területfoglalásból eredő társadalmi-gazdasági-környezeti hatásokkal. Olyan árakat kell alkalmazni, amelyek révén egyensúlyba kerül a kereslet és kínálat. Ezáltal is tudatosítani kell a motorizáció társadalom által viselt közösségi költségeit.
  • A fenti alapelvek figyelembevételével kell véglegesíteni a városközpont rekonstrukciós terveit. Ennek megfelelően meg kell szüntetni a tér közlekedési csomópont jellegét, és vissza kell adni azt a gyalogos közlekedés számára. A rekonstrukció során gondoskodni kell elegendő férőhellyel rendelkező mélyparkoló megépítéséről is. A városközpont rekonstrukciója szintén európai uniós források megléte esetén lehetséges. Amennyiben rangsorolni kell, akkor fontosságát tekintve a Bánhida-Sárberek összekötése, valamint a Dózsakert-Újváros gyalogos híd után, de a déli elkerülő út megépítése előtt szerepeltetem.
  • Ígéretemnek megfelelően – a mögöttünk hagyott ciklusban – ismételten benyújtásra került a városi kerékpárút-hálózat kiépítésének programja, de a szocialista-szabaddemokrata többség az elmúlt év őszén újra leszavazta. Az egyik legfájdalmasabb „vereségemnek” tartom mindmáig. Az új ciklusban javítani kell a kerékpározás feltételein, nem odázható tovább a városi „gerincút” kiépítése.
  • Az állami tulajdonban lévő Volán társasággal évről-évre megállapodásban rögzítjük azon közös feladatainkat, melyek az utazóközönség biztonságos közlekedési feltételeit hivatottak javítani. A város számos pontján látjuk el új aszfaltburkolattal a buszfordulókat, és építjük át a buszöblöket a hozzájuk tartozó peronokkal együtt. Továbbra is támogatjuk az elöregedett gépjárműpark felújítását. Még az ősz folyamán forgalomba állítjuk a város által támogatott új helyijáratos autóbuszokat. Az új Győri úti szórakoztatóközpont beruházása lehetőséget biztosít arra, hogy az Újváros végi autóbusz-pályaudvar a vasútállomás mellé kerüljön. Ezzel biztosított lesz a vasúti és közúti tömegközlekedés közvetlen kapcsolódása is. Az idei esztendő utolsó hónapjaiban Felsőgallán a Szolgáltatóház előtti, Alsógallán a Táncsics úti ipari területek buszmegállóit építjük át, valamint új aszfaltszőnyeggel borítjuk az Erőmű lakótelepi és a Kertvárosi buszfordulót. Hogy a továbbiakban folytatódhat-e a város és a közlekedési vállalat együttműködése, az attól függ, hogy a közlekedési miniszter által a napokban bejelentett privatizációs szándékot támogatja-e a kormány. Kár lenne.
  • Jó gyakorlatnak bizonyult a Szőlőhegyi utak társulásos formában történő felújítása, de annak más üdülőterületekre történő kiterjesztésére nem került sor. A továbbiakban a szükséges infrastrukturális fejlesztések igazságosabb megvalósítása érdekében azt javaslom, hogy a város önkormányzata üdülőterületenként, valamint „garázsvárosonként” különítse el a befizetett építményadót, s abból teremtse meg átlátható formában a szükséges városi hozzájárulás anyagi alapjait.
  • Városunk lakásállományának kétharmad részében távhőszolgáltatás működik. Az elmúlt évek során sikerült stabilizálni a szolgáltató társaság gazdasági helyzetét. Önkormányzatunk hosszú távú megállapodást kötött a Vértesi Erőmű Rt-vel a hőenergia előállítására. A megállapodás értelmében a Vértesi Erőmű Rt és Tatabánya Önkormányzata közös társaságot hozott volna létre az óvárosi fűtőerőmű rekonstrukciójára és üzemeltetésére. Az előző választási ciklus legsúlyosabb vesztesége ezen a ponton érte városunk közösségét. 2003-ban – távollétemet kihasználva – alpolgármester úr javaslatára városunk közgyűlésének szocialista-szabaddemokrata többsége tudatosan törölte a hosszú távú hőátvételi szerződés azon passzusát, amely a fűtőerőmű közös fejlesztésére vonatkozott. Ennek következtében a város elveszítette a hőenergia előállítása feletti befolyását és a mindenkori hőár megállapításába történő beleszólási jogát. Ezzel a döntéssel a távhőfogyasztókat kiszolgáltatott helyzetbe hozták. A kormány által végrehajtott gázár- és áfa-emelés következtében a távhődíj mértéke várhatóan 18-20%-kal növekszik, s januárban újabb gázáremelés várható.  Időközben a Fűtőerőmű Kft a Magyar Villamosipari Zrt tulajdonába került, mely privatizálására a napokban tett javaslatot a közlekedési miniszter. Könnyen előfordulhat, hogy a város távfűtési rendszerét kiszolgáló erőmű is külföldi kézbe kerül. A fentiek elkerülése érdekében keressük annak lehetőségét, hogy megbízható befektetői partner esetében, a város tulajdonát képező távhő-vezeték társaságba történő bevitelével, a Fűtőerőmű Kft meghatározó tulajdonosává váljék városunk önkormányzata.
  • Az elmúlt évek során elvégeztük a város csapadékcsatorna hálózatának geodéziai bemérését és kamerás állapotfelvételét. Bebizonyosodott, hogy a csapadékvíz elvezető rendszer elöregedett, rossz állapotú, eredeti feladatát csak rosszul, vagy egyáltalán nem képes ellátni. Ez idáig átfogó felújítási program azonban nem indult. A legveszélyeztetettebb területeken történt csak meg a szükséges beavatkozás, illetve épült meg a vízelvezető rendszer egy-egy kisebb szakasza. Az éghajlatváltozásból fakadó időjárási anomáliák következtében egyre többször kell arra számítanunk, hogy igen rövid idő alatt igen nagy mennyiségű csapadék zúdul városunkra. A jelzett problémát tovább tetézi, hogy a Vértesi Erőmű Zrt bokodi telephelyén a Vértes és Gerecse erdeiből származó „biomasszát” égetnek, mely magával vonja a bennünket körülvevő erdők erőltetett gyérítését, s ezáltal a lehulló csapadéknak a két hegyvonulat között elhelyezkedő Tatabánya városára történő lezúdulását. A tervszerű rekonstrukció nem tűr halasztást.
  • A mögöttünk hagyott években megteremtettük a városi hulladékgazdálkodás alapfeltételeit. Tovább bővítettük a szelektív gyűjtőszigetek számát. Középtávú szemléletformáló programot indítottunk, melynek keretében elsősorban a legfiatalabb nemzedék tagjainak kínálunk érdekes és hasznos programokat, melyek egyben környezettudatos gondolkodásukat is fejleszti. Látva, hogy a régió hulladékgazdálkodási helyzete messze elmarad az uniós előírásoknak történő megfeleléstől, kezdeményeztem a Duna-Vértes Hulladékgazdálkodási Társulás megalakítását, melyhez időközben Tatabányán kívül 84 további település csatlakozott. Szakértők bevonásával elkészítettük a régió hosszútávú hulladékgazdálkodási stratégiáját. Meghatároztuk azokat a fejlesztéseket, melyeket az uniós előírások megkövetelnek tőlünk. Pályázati igényünket benyújtottuk az Európai Unióhoz. Az előminősítést sikerrel vettük. Amennyiben a kormány szeptemberig leadja a nemzeti hulladékgazdálkodási stratégiát, akkor megnyílik a lehetőség a pályázatunk benyújtására, mely lehetőséget biztosíthat a mintegy 40 milliárd forintos, régiós szintű fejlesztés megvalósítására.
  • Az elmúlt négy esztendőben is folytattuk a játszótér-felújítási programot.  A Jubileum parkba tervezett kamaszjátszótér ügyében sikerült áttörni a szocialista-szabaddemokrata koalíció ellenállását, és az idei évben megépítettük az új létesítményt. Időközben megváltozott a játszótéri eszközök biztonságának jogszabályi és szabványügyi háttere. Az új jogszabályok ismeretében felmértük a város 160 játszóterét, melyeken összességében 1000 játszóeszköz található. A meglévő játszóterek szabványosításának végső határideje 2008. december 31. A 160 játszótér szabványosítása, valamint korszerűsítése közel egymilliárd forintos ráfordítást igényelne. Ilyen mértékű forrás sem most, sem pedig a jövőben nem áll majd rendelkezésre. Megvizsgálva a játszóterek kihasználtságát és a város területén való elhelyezkedésüket, kijelenthető, hogy azok felerészben megszüntethetők. A már felújított játszóterek mellett városi szinten, további húsz létesítmény átépítésére van szükség. Ezek közé tartozik Újvárosban a Piac tér, a Mártírok út 16-17, Mártírok út 103-110, Sárberekben a Sárberek 607-609, Dózsakertben a Vadász út 127-129, Dózsa György út 59, a Bánhidai lakótelepen a Bánhidai ltp. 120-125, Kertvárosban a Bakony út, a Szent Erzsébet templom melletti, Cseresznyefa út, Verebély út 14, a Gál István lakótelepen a Gál ltp. 208, a Gál ltp. 532, a Gál ltp 800, a Gál ltp. 900, Óvárosban a Cseri lakótelep, a Ságvári út 4/F, VI-os telepen a Csarnok utca, Bánhidán a Paradicsomkert, valamint az Erőműi lakótelep.
  • A Millenniumi Közpark jobb megközelíthetőségét egy új, a Galla-patakon átívelő híd megépítésével segítettük elő. Továbbra is gondot okoz viszont a nagyrendezvényekre érkező városlakók autóinak parkírozása. Nem várható el a Sárberki lakótelepen élőktől, hogy amíg világ a világ, türelemmel viseljék az ablakuk alatt szabálytalanul parkoló autókat. Ennek orvoslása érdekében, a megépülő Bánhida-Sárberek felüljáró szomszédságában elegendő számú parkolóhelyet kell kialakítani. A Csónakázó-tó vízminőségének javítása érdekében – ellenőrzött és szervezett formában – lehetővé kívánjuk tenni a napijegyes horgászatot.
  • A városfejlesztési terveink megvalósításához természetesen anyagi források szükségeltetnek. Az elmúlt évek kormányzati politikája ígéretei ellenére nem adott „több pénzt az önkormányzatoknak”, sőt a kötelezően ellátandó feladatokat sem finanszírozta teljes egészében. Saját bevételeink többsége is intézményeink működtetésére és városüzemeltetési feladatokra fordítódott. Jelentősebb fejlesztéseinket ez idáig is európai uniós források elnyerésével tudtuk megvalósítani, illetve elindítani. Megismerve a szocialista-szabaddemokrata kormányzat konvergencia programját, kijelenthetjük, hogy az elkövetkezendő években mintegy tíz százalékos elvonás vár az önkormányzatokra.  Még az uniós pályázatok benyújtásához szükséges önrész biztosítása is gondot okozhat. Gondot okozhat akkor, ha nem változtatunk az önkormányzati vagyongazdálkodás eddigi szocialista-szabaddemokrata gyakorlatán. Ez a gyakorlat eddig nem jelentett mást, mint a szocialista és szabaddemokrata helyi politikusok és párttagok beültetését az önkormányzat tulajdonát képező gazdasági társaságok vezető testületeibe. Tegyük hozzá százezres nagyságú havi apanázsért. Az általam javasolt új gyakorlat lényege az, hogy az önkormányzat tulajdonában lévő gazdasági társaságokat vonjuk össze egy holdingba, melynek irányítótestületébe felkészült szakemberek kerüljenek. Ebben az esetben egységes tulajdonosi szemlélet alapján, költségtakarékosabb módon, hatékonyabb működtetés és jelentősebb városi bevétel várható. Amennyiben e mellé társítjuk az önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokkal való gazdálkodást is, akkor megteremthetjük a tervezett fejlesztések megvalósításához, illetve a benyújtandó pályázatokhoz szükséges forrásokat.

OKTATÁS

Az elmúlt évtizedben a túlméretezett intézményhálózatot a meglévő igényekhez és a város eltartó képességéhez igazítottuk. Gyorsítottunk az intézmény felújítási programon. Ütemezetten végezzük a gyermekintézmények vizesblokkjainak teljes körű felújítását. A megváltozott igényekhez igazítottuk a szakképzés struktúráját, s munkáltatókkal kötött együttműködési megállapodásoknak köszönhetően felgyorsítottuk a technikai felszereltségük színvonalának javítását. Továbbra is közös érdekként fogalmazhatjuk meg a fenti elvárásokat, de az oktatási törvény nyári módosítása, az energiaárak növekedése, a pedagógusok anyagi elismerésének hiánya, a városkörnyéki kisiskolák önállóságának kormányzat általi felszámolása nem fogja megkönnyíteni azok teljesülését. Ha valahol türelemre és kölcsönös megértésre lesz szükség, akkor az oktatásban egészen biztos. Sőt, annál is többre, igazi szolidaritásra. Tartok tőle, hogy sérülés nélkül nem lehet majd talpon tartani városunk intézményhálózatát.

  • Az intézmény-felújítási program keretében befejezzük a balesetveszélyessé vált óvodai játszóudvarok felújítását. A Micimackó-, valamint a Rét utcai Óvodában megépítjük a még hiányzó tornaszobákat, s ezáltal biztosítjuk a legkisebbek napi testmozgásának biztonságos feltételeit.
  • Az elmúlt évek során sikerült stabilizálnunk a szaktanári állományt, és a képzések tárgyi feltételeiben is jelentős változások történtek. Minden intézményünkben biztosítottak az idegen nyelvi és informatikai oktatás szakmai feltételei. Külső pályázati források igénybevételével és az egyéni képviselők anyagi hozzájárulásával sokat léptünk előre az iskolai könyvtárak információs központokká történő fejlesztésében. A továbbiakban azonos szempontok figyelembevétele mellett egységesítenünk kell azok nyilvántartási rendszerét, valamint az esélyegyenlőség elvárásainak eleget tevő állománygyarapítási rendszert vezetünk be.
  • Az egységes szemléletű és egészséges szerkezetű szakképzési rendszer megteremthetősége érdekében a Megyei Önkormányzattól átvettük a Bánki Donát és a Fellner Jakab szakközépiskolákat. Az oroszlányi önkormányzattal együttműködve készítettük elő a térségi integrált szakképzés feltételeit biztosító pályázatot, melynek köszönhetően közel 1,1 milliárd forint támogatást nyertünk el az Európai Uniótól. Az átfedések kiküszöbölése érdekében közös igazgatás alá vontuk a Bánki Donát és a Péch Antal Szakközépiskolát. Adminisztratív szabályzók bevezetésével az új tanévtől kezdve bekorlátozzuk a divatszakmák képzési férőhelyét, ezzel is javítva a műszaki képzések keretszámainak jobb kihasználtságát. A helyi gazdaság igényeinek leghatékonyabban megfelelni tudó szakképzési háttér megteremtése érdekében, elengedhetetlen a város által fenntartott intézmények közötti szakmai együttműködés elmélyítése.
  • A központi kormányzat az ígéretek ellenére sem biztosított forrást az intézmények felújítására, így városunk saját erőből gyorsította fel létesítményeinek korszerűsítését. Elsődleges szempont a balesetveszélyes állapotok megszüntetése, az elöregedett tetőszigetelések kiváltásával a beázások elkerülése volt. A ciklus második felében a közegészségügyileg kifogásolható vizesblokkok felújítását végeztük el. Jelenleg a balesetveszélyessé vált ablakok cseréjén dolgozunk, mely egyben energia-megtakarítási lehetőséget is biztosít az intézmények számára. Megkezdődött az iskolai sportudvarok felújítása is, de a feladat túlnyomó része a következő négy esztendőre tolódik át. A következő években felújítási programunkat kiterjesztjük az oktatási intézmények világítási rendszerének korszerűsítésére is. Amennyiben az Európai Unió pályázati alapjai megnyílnak az oktatási intézmények felújítására is, akkor a városközpont rekonstrukciójához kapcsolódva indítványozom az Árpád Gimnázium teljes körű – akadálymentesítéssel egybekötött – felújítását. Hasonlóképpen kellene eljárnunk egy-egy általános iskola és óvoda esetében is.
  • A városi szintű úszásoktatás terén Kertváros jelentős hátrányban volt eddig, hiszen földrajzi elhelyezkedéséből fakadóan, jelentős időt veszítettek a gyermekek kényszerű utaztatása miatt. A kertvárosban élő gyermekek esélyegyenlőségének biztosíthatósága érdekében, a Körösi Csoma Sándor Általános Iskolában fedett tanmedencét építünk.
  • Továbbra is biztosítjuk a Városi Diákönkormányzat anyagi és szakmai támogatását. A Közművelődés Házában ifjúsági információs és tanácsadó irodát létesítettünk. Az ifjúság kulturált szórakozási feltételeinek megteremtése érdekében továbbra is szorgalmazom a Közművelődés Háza ifjúsági centrummá történő átalakítását.
  • A város történelmének és hagyományainak jobb megismerését továbbra is városi vetélkedők rendezésével, valamint a „Tatabányai történelmi olvasókönyv” második kötetének megjelentetésével és a történelem tanárainkhoz történő eljuttatásával kívánom elősegíteni. Kiemelt jelentőséget tulajdonítok a nemzeti és magyarság tudat erősítésének. Ennek egyik lehetséges útja a Kárpát-medence magyar vonatkozású történelmi helyeinek osztálykirándulás keretében történő felkeresése. Annak érdekében, hogy minél több tatabányai fiatal számára nyíljék meg ez a lehetőség, javaslom a már működő pályázati alap kiszélesítését.

SZOCIÁLIS ELLÁTÁS

Az elmúlt években lezajlott változások egyik jellegzetessége az állam erőteljes visszavonulása volt a szociális ellátás területéről, miközben a feladatok nagyobbik részét az önkormányzatok hatáskörébe utalta. Eközben a városunkat érintő gazdasági recesszió, a tartós munkanélküliség jelenléte, a közüzemi díjak, iskoláztatási költségek gyors növekedése következtében, jelentős mértékben megnövekedett a szociális szempontból támogatásra szorulók száma. Akaratukon kívül sokan kerültek olyan helyzetbe, amely kezeléséhez minden igyekezet ellenére, már az alapvető megélhetési szükségletek kielégítéséhez is külső segítséget kellett igénybe venni. A háztartások anyagi jellegű ellehetetlenülését jelezték a tetemes összeget kitevő közüzemi díjhátralékok is. A szociális feszültség kezelésére a munkahelyteremtés gyógymódját alkalmaztuk. Mivel biztonságos megélhetést csak stabil gazdasági alapok megléte esetén lehet garantálni, a legcélravezetőbb politikának ez bizonyult. A tartósan munka nélkül lévők számára közmunkaprogramokat szerveztünk, így nem csak jövedelemhez jutottak, de kivették részüket a közfeladatok ellátásából is. Arra törekedtünk, hogy a rászoruló, pénzügyi ellátás helyett természetbeni juttatás formájában kapja meg a megélhetéséhez elengedhetetlenül szükséges támogatást. A gazdasági nehézségek ellenére megtartottuk az idősellátás jól kiépített intézményrendszerét is.

Most, hogy a korábbi rászorulók többsége munkát vállalva, saját erőből talpra állt, ismét ránk köszöntött a „hét szűk esztendő”. A kormányzati megszorító intézkedések következtében már most érzékelhetően növekszik a szociális támogatást igénylők száma, bár tapasztalataim szerint ez még csak előszele annak, amely a fűtési szezon kezdetével várható lesz. Az energia- és élelmiszer árak emelkedése, a jövedelmeket sújtó járulékterhek gyarapodása, a devizában felvett hitelek forintromlás következtében megugró havi törlesztőrészletei mind-mind egyként rontják a megélhetési kilátásokat. Hasonló helyzettel kell szembenéznünk, mint amilyennel e felemás társadalmi átalakulás elején találkoztunk. Összefogással, közös erőfeszítéssel akkor is úrrá lettünk a nehézségeken. Ha bizalommal és megértéssel fordulunk egymás irányába, akkor most sem lesz ez másként.

  • A leghatékonyabb szociálpolitikának továbbra is a munkahelyek által nyújtott biztonság bizonyul. A ciklus felezőjén volt érzékelhető a szociális támogatást igénylők arányának növekedése, mikor is megtörtént a mányi bányaüzem és a bánhidai erőmű, valamint az amerikai elektronikai üzem bezárása. Amint pótolni tudtuk az elveszett munkahelyeket, alábbhanyatlott a munkanélküliségi ráta, és azonnal csökkenni kezdett a támogatást igénylők száma. A biztos megélhetés másik fontos előfeltétele a képzettség szintje, illetve a szakképesítés megléte. Azok az aktív korúak, akik nem rendelkeznek semmilyen szakmával, esetleg még az általános iskolát sem fejezték be, reménytelen helyzetbe kerülnek a munkaerőpiacon. Így tehát a legfontosabb szociálpolitikai eszköz az oktatás, legalább egy szakképesítés megszerezhetőségének biztosítása. Ezért is bizonyult jó döntésnek a mésztelepi iskola összevonása a sárberki szakmunkásképző intézettel. A képzettséggel nem rendelkező, tartós munkanélküliek megélhetési gondjainak enyhítését csak ideig-óráig tudjuk elérni a rendszeresen megszervezett közmunkaprogramokkal.
  • A helyi szociális ellátó rendszeren belül továbbra is kiemelt szerepet szánunk a lakhatási támogatásnak. Amennyiben a lakásfenntartási támogatásra biztosított pénzügyi keretet megnöveljük, úgy a természetbeni támogatás leghatékonyabb formáját erősítjük meg, hiszen a támogatási összegek a támogatott, szolgáltatónál vezetett számláján kerülnek jóváírásra. Mivel e támogatási forma háztartásokra vonatkozik, így szektor-semlegesnek mondható, hiszen adataink szerint leginkább a nyugdíjas, vagy gyermekes, és a munkanélkülit magukban foglaló háztartások tartoznak a kedvezményezettek körébe.
  • Az egyre nehezedő önkormányzati finanszírozás ellenére is sikerült megőriznünk az idősellátás alapszolgáltatásait. Sikeresnek bizonyult a házi szociális gondozás keretén belül bevezetett jelzőrendszer, melynek használata nagyobb biztonságérzetet nyújt a kiszolgáltatott, rendszerint mozgásukban korlátozott társaink számára. Igény esetén elvégezzük a rendelkezésre álló kapacitások bővítést.
  • A ciklus elején arra tettem javaslatot, hogy a város rendszeres normatív támogatással ismerje el a nyugdíjas klubokban folyó közösségépítő munkát. A közgyűlés bölcs döntése alapján a javasolt támogatás bevezetésre került. A támogatás láthatóan jól hasznosul a nyugdíjas közösségekben, ezért annak megtartását kiemelt feladatnak tartom.
  • Első megközelítésben nem tartozik szorosan a szociális ellátás tárgyköréhez a városi bértelkek kérdése, de ha jobban megvizsgáljuk akkor világosan kitűnik  annak gazdasági és mentális vonzata. A város tulajdonát képező kiskertek bérlői többségében Tatabánya nyugdíjas lakói. A szabad levegőn eltöltött órák jótékonyan befolyásolják a kertben tevékenykedők kedélyállapotát, és nagymértékben hozzájárulnak a konyhai költségek csökkentéséhez, s tegyük még hozzá, egészséges gyümölcsökkel és zöldségekkel. A korábbi alacsony bérleti díjakat értékelve a Gazdasági Bizottság radikális emelést hajtott végre. A fenti indokok alapján kétszer is kérvényeztem annak csökkentését, míg nem második alkalommal helyt adtak annak, és az általuk megemelt díjakat egy harmad mértékben csökkentették. Ismerve a kormányzat megszorító intézkedéseinek nyugdíjasokat is érintő kedvezőtlen hatásait, nem tartom támogathatónak a bértelkek bérleti díjának további emelését.
  • Az oktatási intézményekhez hasonlóan a szociális ellátás területén is elmaradt a korábban beharangozott állami támogatás, így saját forrásból kell előteremtenünk a felújításhoz szükséges forrásokat. Elsődlegesen az idősellátó intézményeink akadálymentesítésére összpontosítjuk energiáinkat, s folytatjuk a szociális otthon felújítási programját.
  • A város szociális ellátásában szerepet vállaló civil- és karitatív szervezetek munkáját rendszeres anyagi támogatásban részesítjük, és az általuk végzett közösségi szolgáltatásokat feladat-ellátási szerződésben rögzítjük.

EGÉSZSÉGÜGY

A szocialista-szabaddemokrata kormányzat egészségügyi „reformja” – mely alapvetően az eddigi járulékfizetésen felüli „betegadó” beszedését foglalja magában – alapjaiban rendezi át az egészségügyi ellátás viszonyait. Városunk továbbra is az alapellátási feladatokért felel. A szakellátás és a kórházi ellátás a Megyei Önkormányzat hatáskörébe tartozik. Városunk – ahogy eddig is tette – természetesen támogatja a kórházban tervezett fejlesztéseket.

  • A városi és megyei egészségügyi rendszer összehangolása érdekében tovább kell erősíteni a Megyei Önkormányzattal, illetve az általa fenntartott Szent Borbála Kórházzal meglévő együttműködésünket. Városunk önkormányzata kezdeményezést tett arra, hogy szívesen vállal felelősséget a kórházi ellátás magasabb színvonalon történő biztosításában. Javaslatot tettünk az intézményirányító társulás létrehozására. A fenntartó megyei önkormányzat kezdeményezésünket elutasította, így a továbbiakban sincs közvetlen beleszólásunk a kórház működésébe. A fogorvosi ellátásra vonatkozó feladatátvállalási szerződésüknek sem tettek maradéktalanul eleget, így kis híján ellehetetlenült a városi fogorvoslás. A kormányzati megszorító intézkedéseket követően a kórház vezetése bejelentette, hogy jelentősen növekszik az egyes szolgáltatások igénybevételére vonatkozó várakozási idő, illetve a szolgáltatások egy részét csak külön térítés ellenében hajlandóak a továbbiakban biztosítani. Mindezek ellenére városunk továbbra is segítséget kíván nyújtani az általunk létrehozott közhasznú alapítványon keresztül a kórház műszerezettségének javításához. Önkormányzatunknak ismét át kell gondolni, hogy a fogorvosi alapellátás terén megfelelő garanciát nyújt-e a megyei intézmény, vagy az ellátás biztonsága szempontjából megnyugtatóbb-e az önálló városi ellátás megszervezése. Jelen helyzetben ez utóbbi látszik célravezetőnek.
  • A Szent Borbála Kórház nem a város intézménye, annak fejlesztéséről csak a fenntartó Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat dönthet. A város részéről többször is megfogalmaztuk, hogy ha a fenntartó megye pályázatot nyújt be az Európai Unióhoz az új kórházi pavilon megépítésére, akkor ezt a törekvést Tatabánya Önkormányzata támogatni fogja.
  • Az éjszakai és hétvégi ügyeletet a továbbiakban a Tatabányai Többcélú Kistérségi Társulás keretében látjuk el. Ez egyben azt is jelenti, hogy térségi szolgáltatássá szervezzük. Központja továbbra is a Béla Király körtéren kialakított orvosi rendelőben lesz.
  • Folytatjuk, és a ciklus végére befejezzük a város által fenntartott orvosi rendelők teljes körű felújítását, mely egyaránt szolgálja a betegek kulturáltabb kiszolgálási-, valamint az egészségügyi dolgozók munkafeltételeit.
  • Az egészségügy fejlesztésének az a célja, hogy a városlakók minél hosszabb ideig élhessenek betegségmentesen, beteggé válva pedig minél gyorsabban és magasabb szinten, a gyógyulás legnagyobb esélyével juthassanak megfelelő ellátáshoz. Ezért az egészségügy területén nagyobb figyelmet kell szentelnünk a megelőzésre. A hatékony megelőzés záloga a sikeres szemléletformáló munka biztosítása. E tekintetben a különböző önsegítő csoportok és egyesületek tudnak a leghatékonyabban cselekedni. Önkormányzatunk pályázati forrásokat és a Béla király körtéren működésük elősegítése érdekében irodahelyiségeket biztosít számukra.
  • A szenvedélybetegségek gyógyítása igen költséges és alacsony hatékonyságú megoldási mód, így a hangsúlyt elsősorban a megelőzésre kell fektetni. Pályázati források igénybevétele mellett tovább működtetjük a drogmegelőzési szolgálatot. A rendszeresen elvégzett ifjúságkutatási program során felszínre kerülő információk alapján határozzuk meg a szükséges beavatkozások helyét és mértékét. Ebben a munkában a Városi Diákönkormányzat aktív támogatását is bírjuk.
  • Szociális, egészségügyi és egyben városrendezési kérdéseket vet fel Mésztelep és VI-os telep jövőbeni sorsa. A jelenlegi áldatlan állapot felszámolására teendő kísérlet első lépéseként a mésztelepi intézmények átköltöztettük a VI-os telepi Füzes utcába. A régi kollégiumi épületekből új ellátási központot alakítottunk ki, mely magasabb szakmai színvonalon és nagyobb biztonságban tudja a meglévő igényeket kielégíteni. Második ütemben fel kell újítani a VI-os telepi bérlakásokat, be kell építeni a foghíj telkeket. Bővítenünk kell az óvodai szolgáltatást. Az előttünk álló években minimum feltételként ki kell építeni az új ivóvízhálózatot, valamint a telep csatornahálózatát. Végleges megoldást viszont csak is egy kormányzati „célprogram”, és az Európai Unió támogatása hozhat.
  • Már az előző ciklusban megkezdtük a bölcsődéink felújítását. A rekonstrukciós munkálatokat ki kell terjesztenünk a bölcsődei játszóudvarok felújítására is. Két évvel ezelőtt nem sikerült megakadályozni, hogy a szocialista-szabaddemokrata koalíció felelőtlenül csökkentse az Óvárosi Bölcsőde férőhelyét. Viszont két év elteltével, harmadszori nekifutásra sikerült őket meggyőzni a döntésük helytelenségéről, és ez által sikerült elérni a korábbi férőhelyek szolgáltatásba történő visszaállítását.

LAKHATÁS

Városunk életében egy évtizeden keresztül a lakáskérdés volt az egyik legneuralgikusabb pont. Az elmúlt négy esztendőben jelentős pozitív változásnak lehettünk részesei. Bevezettük a lakásvásárlási és építési támogatást, és a kereslet növekedése következtében új, családi házak építésére alkalmas telkek kialakítására került sor. A központi bérlakás-építési programot megelőzően a vállalkozói alapon történő lakásépítést szorgalmaztuk. A program sikeresnek bizonyult. Lakások százai épültek az elmúlt évek során. Jelenleg is közel százötven lakás építése van folyamatban a város területén. A korábban „roncsolt”, felhagyott területekből előbújó új városrészek létrejöttét jelentős mértékben segítette elő a város gazdasági fejlődése és a központi kormányzat által – 2003-ig – biztosított kedvező lakáshitelezés megléte. Dózsakertben a volt betonkeverő telep helyén az elmúlt években egy új – közel kettőszáz lakásos – városrész épült. Városrész, mivel az otthonos mindennapokhoz elengedhetetlenül szükséges szolgáltatások is odatelepültek. A Széchenyi Terv által támogatott önkormányzati bérlakások és a piaci elven épült magánotthonok jól megférnek egymás mellett. A Gál István lakótelep szomszédságában ismét százas nagyságrendben épülnek az új otthonok. Dózsakerthez hasonlóan ott is egy új, szolgáltatásokkal és kereskedelmi létesítményekkel is ellátott városrész jön létre.

  • Szintén a Széchenyi Terv támogatásával, harminchat közművesített építési telket alakítottunk ki a kertvárosi Cseresznyefa utcában. Ma már szinte minden telken családi ház áll, melynek többségét fiatalok birtokolják. Bánhidán hosszú huza-vona végére érkezve minden lakó hozzájárulását sikerült megnyerni a Madách utcával párhuzamos belső tömb feltárásához, és egy új utca kialakíthatóságához. A közművesítés a következő ciklusban indulhat. Kertvárosban a lakótelepi „nyúldombon” magánerős keretek között mintegy százötven építési telket közművesítettek. Az első családi házak már ott is „pirosban” magaslanak. Ezzel nagy lépést tettünk annak érdekében, hogy a tehetősebb családok építési telkek hiányában ne kényszerüljenek a város elhagyására, valamint a betelepülő munkavállalók is Tatabányán teremtsenek maguknak családi otthont. A város új szabályozási tervében rögzített fejlesztési területeken a következő években is folytatódhat a családi házas övezetek kialakítása.
  • Két évvel ezelőtt megtört a jég, a Lakásügy Bizottság hozzájárult ahhoz, hogy végre az önkormányzati bérlakások felújítására is biztosítsuk a szükséges fedezetet. Ennek köszönhetően megtörtént a dózsakerti harminchat lakásos garzonház, valamint számos Ságvári úti bérlakás felújítása. A megkezdett munkálatokat Kertvárosban és a Gál István lakótelepen folytatjuk.
  •  A lakáskorszerűsítési alapot – az országos panelprogram elindulásával párhuzamosan – jócskán felhizlaltuk. Ma már éves szinten százmilliós nagyságrendű forrást biztosítunk a három lábon – állami, önkormányzati, magán – álló program „olajozására”. A lakóközösségek elsősorban tető- és falszigetelési, valamint ablakcserével járó munkálatokra fordítják az elnyert támogatást. Az idei esztendőben már a családi házakban élők is pályázhattak. Összességében ezret meghaladó számú magánlakás felújításához járult hozzá a város költségvetése. Amennyiben továbbra is folytatódik a központi költségvetés által is támogatott panelprogram, úgy városunk is mellé teszi az önkormányzati egyharmadot.
  • Hatalmas gondot okoz, hogy a lakótelepi otthonok jelentős részénél a korabeli építtetők azbesztszigetelést alkalmaztak. A mára már elöregedett felületek fellazultak, s ezzel lehetővé tették a súlyos egészségkárosodást okozó azbesztszálak levegőbe történő bejutását. Magyarországon harmadikként indítottunk kísérleti jelleggel azbesztmentesítési programot, melyhez, ha nem is egykönnyen, de megnyertük az Európai Unió támogatását is. A közel ötszáz Bánhidai lakótelepi ingatlant érintő munkálatok 225 millió forintos költséggel valósulnak meg a következő tizenhat hónap során. A beruházás ezer tatabányai polgár számára fogja biztosítani az egészségesebb lakhatási körülményeket. Miután az azbesztmentesítési feladat bekerül a Nemzeti Fejlesztési Tervbe is, a megkezdett munkálatok Dózsakertre és Sárberekre történő kiterjesztését is előkészítjük.

MŰVELŐDÉS

Szükségünk van a kulturális javakra, a mozgásra és a kulturált szórakozásra is. Személyes és közösségi szintű kiteljesedésünkhöz pedig ismernünk kell gyökereinket, melyek nemzeti és városi múltunkban lelhetők meg legtisztább formában. Tartozzunk akár a fiatalabb vagy az idősebb korosztályhoz, ahhoz hogy otthon érezzük magunkat Tatabányán és a világban, mindezekre együttesen is szükségünk van. Sokak számára meglepő módon, a város erején felül áldozott hagyományainak megőrzésére és a helyi közösség identitását erősítő fejlesztések finanszírozására. Valóban. Célunk az volt, hogy a város racionális túlsúlyát kiegyensúlyozzuk a lágyabb, érzelmi töltetet is magában hordozó kulturális értékekkel. Közös munkánk a még meglévő értékek megmentésével kezdődött. S hol tarthatnánk már, ha a szocialista-szabaddemokrata koalíció három hosszú esztendeig nem akadályozta volna meg a Kulturális Bizottság létrehozását.

  • A városrészi művelődési házak önállóságát sajnos nem sikerült megőrizni, a szocialista-szabaddemokrata többség figyelmen kívül hagyta a kisebbségi önkormányzatok ez irányú kérését. A kulturális intézmények felújításában viszont sikerült előre lépni. Többnyire a tetőszigetelési, fűtéskorszerűsítési munkálatokat, valamint a vizesblokkok felújítását tudtuk megoldani. A polgári esküvők színhelyéül szolgáló, igen csak megkopott Családi Intézet belső felújítását – igaz több lépcsőben – is sikerült elvégeznünk. A Kereskedelmi Dolgozók Szakszervezetétől megvásároltuk a „KPVDSZ” Művelődési Ház épületét, melyben továbbra is biztosítjuk a közművelődési tevékenységet. Sajnos a Turul Könyvtár működését nem sikerült megmentenünk, a szocialista-szabaddemokrata többség politikai indíttatástól vezérelve felszámolta azt. Városrészi művelődési házainknál az előző ciklusban megkezdett felújítási munkálatok folytatását tervezzük.
  • Hosszas és ezzel együtt alapos előkészítő munkafázis után véglegesítettük a közkedvelt és a város kulturális életét is szimbolizáló Népház felújítási tervét, mely alapján az állami költségvetés felé benyújtottuk címzett támogatási igényünket. A korábbi évek államilag is támogatott színházfelújításainak tapasztalataiból kiindulva fogalmaztuk meg a tervezett beavatkozás mértékét és annak várható bekerülési költségét. A központi kormányzat a benyújtott igénynek még a felére sem biztosított fedezetet. A támogatás parlamenti jóváhagyását megelőzően döntenünk kellett arról, hogy elfogadjuk-e a mostani biztos „felepénzt”, vagy várunk egy kedvezőbb alkalomra. Végül úgy döntöttünk, hogy inkább a kevesebbet, de a biztosabbat választjuk. Az elmúlt év végén rohamléptekben kellett áttervezni az épületet és újra engedélyeztetni az elkészült terveket. Ennek alapján tavasszal a végleges döntés is megszületett. Valamivel több, mint 1,6 milliárd forintot ígért a kormány. Az újabb tervezői költségbecslések viszont azt mutatják, hogy a már radikálisan csökkentett tartalmú fejlesztést sem lehet ennyi pénzből megvalósítani. Amennyiben viszont eltérünk a jóváhagyott tervektől, úgy még ettől a támogatástól is elesünk. Fogós kérdés. Egy biztos, csak is törvényes utat vagyunk hajlandók választani. Megtörtént a beruházás bonyolítójának kiválasztása. Ha minden a kedvező verzió szerint alakul, akkor kétévnyi építőipari munka után vehetjük ismét birtokba a nagy múltú intézményt. A színháztermet az eredeti állapotok szerint állítjuk helyre, miközben padlószint alá süllyeszthető nézőteret alakítunk ki, biztosítva ez által a létesítmény többfunkciós használhatóságát.
  • Miután a Népház felújításának idejére a Közművelődés Háza lesz a színházi tevékenység befogadója, a város önkormányzata nyert két esztendőt, hogy kialakítsa véglegesnek szánt helyét és szerepét a város közművelődési és közösségi életében. Magam részéről továbbra is azt szorgalmazom, hogy itt a városban élő fiatalok számára teremtsük meg a kulturált szórakozás feltételeit.
  • A Kortárs Galéria tematikus országos pályázatai nem várt sikereket hoztak, s hozzá járultak egy pozitívabb Tatabánya-kép kialakulásához. Ez a négy esztendő sem telt el úgy, hogy ne nyílt volna lehetőség arra, hogy tatabányai illetőségű alkotóművész saját városának közterületén állítson szobrot. Varkoly László Szent István szobra augusztus 18-án került felállításra Felsőgallán az iskolával szemben. A város életében nagy szerepet kell, hogy kapjanak az itt élő, alkotó munkát végző képzőművészek. Művészi tevékenységük hátterének biztosításához meg kell erősítenünk a Tatabánya Alkotó Művészeiért Közalapítvány pénzügyi alapjait. A művészek és művésztanárok jelentős szerepet töltenek be fiataljaink vizuális, esztétikai, zenei nevelésében, ezért pályázati alapjainkból kiemelt támogatásra érdemesek az úgynevezett „iskolagalériák” is.
  • A Győri úton épülő Vértes Center szórakoztató és bevásárló központban egy négytermes multiplex-mozi is fogadni fogja a filmrajongókat. A két nagy közművelődési intézmény átalakítása során gondoskodni fogunk arról is, hogy megteremtődjék a művészfilmek vetítési lehetősége is.
  • Egy közösség kulturális felemelkedésében a könyvtárnak, mint alapszolgáltatásnak, óriási szerepe van. Az információhoz való hozzáférés alapvető emberi jog, s e tekintetben esélyegyenlőséget kell biztosítanunk minden városlakó számára. Mindezekhez az egyik legfontosabb eszköz a könyvtár. Nyomtatott és elektronikus formában egyaránt. Ezért kiemelt feladatként kezeltük a városi könyvtárhálózat modern információs eszközökkel történő felszerelését. Döntés született arról is, hogy a magasabb szintű szolgáltatás biztosítása érdekében közös igazgatás alá vonjuk össze a megyei és a városi könyvtár hálózatát. Az előkészületek javában folynak. Első lépésként a város könyvtári állományának elektronikus katalogizálását végezzük el. A városközpont tervezett rekonstrukciójához kapcsolódva támogatjuk a megye által fenntartott József Attila Megyei Könyvtár, bővítéssel egybekötött felújítási programját.
  • Városi ünnepeinket igyekeztünk olyan programokkal színesíteni, amelyek az ünnep méltóságát megőrizve, az önfeledt szórakozásra is lehetőséget biztosítanak. Ezért indítottuk útjára a „Szent István Napokat”, mely esemény mára igazi családi programmá vált. Középpontjába – a tartalmas gyermekprogramok mellett – a világzenei áramlatot helyeztük. Magunk is meglepődtünk, hogy mennyi érdeklődő látogatott el hozzánk az ország számos pontjáról. Hasonló célzattal szervezzük a „Szent Borbála Napokat”, mely a szakralitást hozza el ünnepváró hétköznapjainkba. Megőriztük és egyben színesebbé tettük a hagyományos, szeptember első hétvégéjén megrendezett „Tatabányai Bányásznapokat”, melyhez hozzáigazítottuk a testvérvárosi ünnepséget is. Mindhárom rendezvény alkalmas arra, hogy – továbbfejlesztve azokat – a közösségi összetartozás erősítése mellett lehetőséget biztosítsanak városunk „vendégváró” arculatának kialakulásához is.
  • A város kulturális életében kiemelt szerepet játszó művészeti csoportok életében is jelentős változások mentek végbe. Megerősödött a város szimfonikus zenekara. Az Évszakok Kamarazenekar nívódíjban részesült. A Bányász Táncegyüttes Kiváló Minősítést kapott. A város Fesztivál Fúvószenekara ismételten megvédte a legmagasabb minősítési fokozatot.  A Black Diamond Big Band szintén feliratkozott az országos minősítéssel büszkélkedő zenekarok közé. Működésük támogatását kiemelt városérdeknek tartom.
  • Sokan hiányolhatják, hogy a sokat emlegetett óvárosi ingatlanok – Cifrapalota, Bányakórház, Szabadtéri Színpad – sorsával miért nem foglalkoztam ez idáig. Elsődleges oka az, hogy egyik sem a város tulajdona. Másodlagos oka, hogy épp elég feladatot jelent számunkra a meglévő intézményeink – Népház, Közművelődés Háza, a volt Turul mozi épülete, „KPVDSZ Művelődési Ház” – felújítása, illetve átalakítása is. Ezek teljes körű megvalósítására se áll rendelkezésre elegendő fedezet. Az óvárosi ingatlanokat először meg kellene vásárolni, milliárdokért felújítani, az azokban létrejövő új intézményeket pedig évente százmilliós kiadással üzemeltetni. Mindezeket én felelősséggel nem tudom megígérni. A Szabadtéri Bányászati Múzeum kapcsán általam már korábban felvázolt fejlesztések alkalmasak arra, hogy koncentrált módon biztosítsunk lehetőséget a kortárs művészetek, művészeti csoportok, szabadtéri kulturális és közösségi rendezvények befogadására.

SPORT

Tatabánya sport életének működése csak átgondolt, egymásra építkező formában a lakosság és a szponzorok közreműködésével valósíthatók meg. Az utánpótlás-nevelés, a diáksport, a lakossági szabadidő sport és a hozzájuk tartozó létesítmények – iskolai sportudvarok, tornatermek, játszóterek, utcai sporteszközök, szabadidő sportlétesítmények, nyári napközi, turistaházak – támogatása és fenntartása elsődlegesen az önkormányzat feladata. Az önkormányzat védnökséget vállalt a helyi labdarúgás és a férfi kézilabda fölött. Az egyesületeket működtető gazdasági társaságokban – az elengedhetetlen garanciák biztosítása érdekében – tulajdonjogot is szerzett. Az anyagi támogatás jelentős megnövelésével megteremtette az utánpótlás-nevelő munka zavartalan feltételrendszerét. A tervszerű sportszakmai munka érvényesülését közel három esztendeig hátráltatta az a tény, hogy a szocialista-szabaddemokrata koalíció nem tette lehetővé az önálló Ifjúsági és Sport bizottság működését. Mostanában pedig újabb aggodalomra van okunk, mivel a politika gazdasági haszonszerzés célzatával telepszik rá a város által támogatott sportágak némelyikére, veszélyeztetve ez által azok eredményes működését.

  • A versenysportok támogatását továbbra is elsősorban a létesítmények fenntartásával és a kedvezményes bérletű használati jog biztosításával tudja önkormányzatunk a leghatékonyabban megoldani. Ehhez viszont megfelelő használati értéket képviselő sportfelületekre van szükség. Miután a szocialista sporttanácsnok két év után sem tette le a Közgyűlés asztalára a város sportkoncepcióját, és világosan látszott az is, hogy a jégcsarnok-ötlet is dugába fog dőlni, egy átfogó sportlétesítmény-felújítási koncepciót készítettem, melyet a szocialista-szabaddemokrata többség napirendre sem volt hajlandó venni. Közben az átgondolatlan ötletelés következtében kis híján jégpálya és uszodai gyermekmedence nélkül maradt a város. Végül többszöri nekirugaszkodásra a közgyűlés megértette, hogy csupán presztízs okokból nem akadályozhatja meg a tervszerű munka elindítását.
  • A szocialista-szabaddemokrata kormány felmondta az Orbán-kormány idején megkötött stadion-építési szándéknyilatkozatot, szertefoszlottak egy új labdarúgó-stadion megépítésének tervei. Miután a város lett az NB-I-es focicsapat legnagyobb támogatója, gondoskodnunk kell arról is, hogy a Profi Liga által előírt létesítményi feltételek is biztosítottak legyenek. Elsőként az akkor még működő Bozsik-program támogatását is élvezve, az Olimpikon úti műfüves labdarúgópályát építettük meg, mely az utánpótlás csapatok felkészülési lehetőségeit is biztosítja. Ezt követően került sor a fedett lelátó alatti öltözők átépítésére, a fedett ülőhelyek műanyag székekkel történő felszerelésére. Jelenleg az állóhelyi lelátó felújításánál tartunk, és szeptember második felére befejeződik három szektor székkel történő ellátása is. Ezzel párhuzamosan dolgoznak a kivitelezők a rekortán borítású atlétikai pálya megépítésén, mely alkalmas lesz nemzeti bajnokságok fogadására is. A stadion területén található Tekecsarnok belső terét, és vele együtt gépészeti berendezéseit is megújítottuk.
  • Folytatnunk kell a sportcsarnok fokozatos felújítását, hiszen a ránk köszönő gazdasági helyzetben esélyünk sem marad egy hárommilliárdos új csarnok megépítésére. De mielőtt teljesen nekikeserednénk, azért rögzítsük azt a tényt, hogy a színház rekonstrukció után egy multifunkcionális közösségi térrel gazdagodik a város, s a későbbiekben szükség szerint a meglévő sportcsarnok befogadó-képessége is növelhetővé válik. A nyári szünet kihasználásával megtörtént a küzdőfelület csiszolása és újrafestése, és megkezdtük a csarnok tetőszerkezetének rekonstrukcióját, valamint a külső homlokzat felújítását. Ezzel megszüntetjük az egyre sűrűbben előforduló beázásokat és javítunk az épület hő- és hangszigetelésén. Az új gazdasági helyzetben ugyan egy új multifunkcionális csarnok megépítésének nem látom esélyét, viszont továbbra is szükségesnek tartom egy „munkacsarnok” megépítését a körcsarnok közelében.
  • A választásokat követő tavasszal lakossági fórum sorozatot tartottam, melyen megvitattuk a város előtt álló kiemelt városfejlesztési feladatokat. Köztük a Cseri strand elengedhetetlen felújítását is. A fórumok résztvevői egyetértettek velem abban, hogy Tatabányának egy tiszta, korszerű, vízforgatóval ellátott, és mindenki által megfizethető strandra van szüksége. A másik álláspontot a város alpolgármestere képviselte, aki szerint Tatabányán élményfürdőt kell építeni. A város közgyűlésének szocialista-szabaddemokrata többsége az élményfürdő mellett tette le a voksát. Az alpolgármester úr ennek bekerülési költségét 250 millióra becsülte. Egy úttervező céggel elkészíttették a fürdő terveit. Huszonöt millió forintért. Lett volna szakmabeli pályázó is referenciával, de az háromszázezer (!) forinttal magasabb árat adott. Már a tervezés első szakaszában kiderült, hogy az alpolgármester úr által megálmodott fürdő bekerülési költsége megközelíti a nyolcszáz millió forintot. A későbbi üzemeltetési költségekre és a várható belépődíjak mértékére nem készítettek hatástanulmányt. A Sport Kht szakemberei által készített számítások szerint az átlagbelépő 1400 forintba kerülne. Ha a gyermekjegyek 1000 forint alá kerülnének, akkor ezzel együtt a felnőtt belépők 2000 forint fölé. Ez az átlag tatabányai számára nem tenné lehetővé a rendszeres strandolást. A közgyűlési többség mégis jóváhagyta az alpolgármesteri javaslatot, és kiírásra került a közbeszerzési pályázat. Érdekes módon egyetlen érvényes pályázat sem érkezett. Ezt követően a szocialista-szabaddemokrata többség úgy döntött, hogy a strand ne nyissa meg kapuit az idén. Új közbeszerzési pályázatot hirdettek egy több ütemben megvalósítandó élményfürdőre. Az alapváltozat megvalósítására közel 450 milliós ajánlat érkezett. A költségvetésben, pedig 200 millióval kevesebb áll rendelkezésre. A város pedig továbbra is strand nélkül marad! Nekem továbbra is az a meggyőződésem, hogy a városnak nem a gazdagok élményfürdőjére, hanem mindenki által megfizethető gyermekcentrikus, korszerű városi strandra van szüksége, melyet legkésőbb 2008-ra meg is építünk.
  • Nem volt zökkenőmentesebb a Jubileum parki beruházások megvalósítása sem. Három év kellett ahhoz, hogy sokadik nekifutásra zöld jelzést adjon a közgyűlés. Érdemes a jegyzőkönyvben rögzített hozzászólásokat elolvasni! Végül is spongyát rá! Lényeg az, hogy a parkoló szilárd burkolatot kapott, így a kispályás bajnokság résztvevői ennyivel is kevesebb port nyelnek. A Petőfi Tömegsport Egyesület által használt épületet bővítettük, szépítettük, komfortosítottuk. A sportolói közösségeket szolgálja. Megépítettük a kamaszok által már nagyon várt gördeszkapályát és az életkoruknak megfelelő kihívást jelentő játszóteret. És láss csodát, nincs a napnak olyan órája, hogy ne lenne rajta gyerek! A labdarúgópályák műfűvel történő borítására kiírt közbeszerzési pályázat is lezárult, így hamarosan elvégezzük a két felső pálya felújítási munkálatait.

KÖZÖSEN

Nyugodt lelkiismerettel kijelenthetjük azt, hogy Tatabánya a város polgárainak aktív részvételével túljutott a rendszerváltás okozta társadalmi és gazdasági megrázkódtatáson. Most újfent nehéz idők járnak, de türelemmel, egymás megbecsülésével, a szolidaritás felélesztésével az újabb nehézségeken is képesek leszünk úrrá lenni.

Nagyon pozitív dolognak tartom, hogy a város polgárainak, a helyi közösségeknek, egyesületeknek, társadalmi szervezeteknek az aktivitása megnövekedett, s bekapcsolódtak saját környezetük alakításába. Már nem csak a problémákat „teszik az asztalra”, hanem legtöbbször a megoldásra is javaslatot tesznek. Erősödőben az a lokálpatriotizmus, melyre igen nagy szükségünk van azért, hogy városunk ismét elfoglalhassa méltó helyét az ország társadalmi életében. Ezért is ismerjük el önkormányzati díjak adományozásával a helyi közéletben kimagasló teljesítményt nyújtókat.

Ma is tisztában vagyunk azzal, hogy településünk alapjait az 1700-as években az idetelepített németek és szlovákok, az itt élő magyarokkal közösen építették újjá. Eggyé vált múltunk és közösen vállaljuk a jövőt. Városi rangra a bányászkodás juttatta Tatabányát, az igazi várossá válással járó feladatokat pedig nekünk, a jelen nemzedékének kell elvégeznünk. A bányászati tevékenység háttérbe szorulása azonban nem lehet azonos e szakma helyi vonatkozású történelmének elfelejtésével és hagyományainak elherdálásával. Közös felelősségünk, hogy olyan Tatabányát építsünk az új évezred elején, ahol valóban tisztelik és megőrzik a hagyományokat, ahol az eltérő véleményeknek is terük van.

Közös munkánk eredményessége érdekében a továbbiakban is partnerségre törekszem mindazokkal, akik segítségüket ajánlják városunk előmenetelének elősegítéséhez. Partnerségre törekszem a régió településeivel, gazdasági szervezeteivel, köztestületeivel, Tatabánya partnervárosaival. A mindenkori kormányzat nemzetépítő törekvéseit is figyelembe véve arra törekszem, hogy városunk az ország részeként, de önálló gazdasággal és szellemi arculattal rendelkezve nyújtson megélhetést mindazok számára, akik lakóhelyükként azt a Tatabányát választották, ahol egyre inkább otthon érzik magukat. A polgármesteri programban megfogalmazottakat elsősorban a velem együtt induló, és megválasztott képviselők támogatásával tudom megvalósítani. Így a közreadott programot támogató városlakókat egyben arra kérem, hogy velem együtt a Magyar Polgári Szövetség képviselőjelöltjeit is tiszteljék meg szavazataikkal.

Köszönettel: Bencsik János