A szabadkereskedelmi megállapodások célja a természeti és emberi erőforrásokhoz történő korlátlan hozzáférés biztosítása, tovább a piacok egységes játékszabályok alapján történő megszervezése. Ennek érdekében a transznacionális vállalatok részt kérnek az európai jogalkotásból, s a demokratikusan megválasztott kormányok fölé akarnak kerülni. – mondta Bencsik János képviselő a Kanada és az Európai Unió között kötendő szabadkereskedelmi egyezmény (CETA) keddi parlamenti vitáján.
A képviselő felszólalásában utalt arra, hogy utoljára 2007-ben a Lisszaboni Szerződés elfogadásának volt ekkora hatása az Európai Unió, s vele együtt Magyarország mindennapjaira. Köszönetet mondott képviselőtársainak, hogy a CETA júniusi vitája során támogatták azt a módosító indítványát, mely az egyezmény ideiglenes hatályba léptetésének Magyarország általi blokkolását írta elő a Kormány számára. Ennek köszönhető az, hogy most nyílt parlamenti vita keretében van módja a képviselőknek kifejteni álláspontjukat, az ország szuverenitását alapjaiban érintő kérdésben.
Bencsik megerősítette, hogy a szabályozott kereskedelem híve, mely a közösségi ellenőrzés mellet működő, magántőkén alapuló gazdasági berendezkedés szükséges velejárója. Egy olyan társadalmi-gazdasági berendezkedés része, amely a tehetségen és a szorgalmon, nem pedig a puszta erőfölény érvényesítésén nyugszik. Márpedig a CETA épp a globális nagyvállalatok erőfölényét kívánja kiterjeszteni az egész európai gazdaságra. Kitért arra is, hogy a tengerentúli kereskedés során a környezeti erőforrások fenntarthatósági szempontjait fokozottan kell figyelembe venni, hiszen a nagy mennyiségű áru tengeri szállítása mind a légkört, mind pedig a világóceánokat erősen szennyezi. Éppen ezért társadalmi szempontból kifejezetten káros azon termékek földrészek közötti szabad kereskedelme, amelyek egy-egy gazdasági térségben ugyancsak megtermeszthetők, illetve előállíthatók. Nincs semmi gond a kanadai juharszirup európai piacokon való megjelenésével, de milyen előnye származhat a jó mezőgazdasági adottsággal rendelkező Európának abból, hogy ipari körülmények között előállított, s ennek köszönhetően negyven százalékkal olcsóbb sertés-, illetve marhahús kerüljön beszállításra a tengerentúlról? Megemlítette, hogy az amerikai Tufts Egyetem elemzése szerint, az egyezmény hatására Európában kettőszázezer munkahely szűnhet meg, csökkennének az átlagbérek, kevesebb nemzetállami bevételek keletkeznének, s fél százalékkal csökkenne az EU gazdasági összterméke.
A továbbiakban arról beszélt Bencsik, hogy a világ korszakhatárhoz érkezett. A globális nagyvállalatok korlátlan növekedésének következtében felgyorsult a természeti erőforrások elvonása, és az emberiség által lakott térségek hulladékkal történő szennyezése. Ezek következtében egyre nagyobb gondokat okoz az éghajlat módosulása, a lecsúszó világrészek társadalmi elégedetlenségi mozgalmainak számossága, továbbá az egyre fokozódó migráció. A Jaltai Szerződés szavatosságának lejárta is hozzájárult a geopolitikai környezet megingásához, mely lehetőséget adott a világ újrafelosztására irányuló törekvéseknek. Ezek egyértelmű célja a természeti és emberi erőforrásokhoz történő korlátlan hozzáférés biztosítása, továbbá a piacok egységes játékszabályok alapján történő megszervezése. A transznacionális nagyvállalatok immáron részt kérnek az európai jogalkotásból is, és a demokratikusan megválasztott kormányok fölé akarnak kerülni.
A CETA tartalmát ezen a szűrőn keresztül kell megvizsgálnunk! – mondta a képviselő. Két különböző kultúra találkozásáról van szó. Európát az elővigyázatosság elve, míg az amerikai kontinenst a kockázat alapú megközelítés jellemzi. Az uniós jog alapelve, hogy egy terméket csak akkor lehet piacra dobni, ha bebizonyosodott, hogy az nem káros az emberi egészségre. Amerikában és Kanadában viszont minden terméket ki lehet tenni a polcra, amíg valaki nem bizonyítja be róla, hogy az káros az egészségre. Mindebből az következik, hogy a génmódosított termékek jelentős része is beáramolhat az európai, s ennek következtében a magyarországi kereskedelembe.
A befektetési bírósági rendszer felállítása egyértelműen antidemokratikus, ellentétes az uniós joggal és veszélyezteti hazánk szuverenitását. Bevezetni kívánja a „befektetők jogos elvárásának” fogalmát, mely alapján sikerrel perelhetnék azokat a nemzetállamokat, amelyek a helyi lakosság érdekeinek, fogyasztóvédelmet szolgáló jogszabályokkal igyekeznek érvényt szerezni. Az alperes nemzeti kormányoknak nemzetközi választott bíróságok előtt kellene védekezniük, s a bizonyítás terhe is rájuk hárulna. Alá kellene támasztaniuk, hogy intézkedéseik szükségesek, diszkriminációmentesek és legitimek. Kíváncsi lennék arra, hogy a magyarországi „chipsadó” meddig maradhatna fenn? – tette fel a kérdést Bencsik János.
A felszólalása végén kiemelte, hogy rajtunk kívül más tagállamoknak is vannak fenntartásai az egyezménnyel kapcsolatosan. Lengyelországnak és Szlovéniának sem tetszik az a vitarendezési eljárás, amely felülírja a hazai jogrendet, továbbá Belgium két tartománya is tiltakozik az egyezmény bevezetésével szemben. Bencsik azt javasolta, hogy a magyar kormány folytassa tovább a közös érdekek érvényre juttatását elősegítő egyeztetéseket a közép-európai országcsoporttal. Felszólalását azzal zárta, hogy a CETA ideiglenes hatályba léptetését továbbra sem tartja indokoltnak, ráadásul komoly veszélyt is jelentene a nemzetállamokra nézve, ezért azt indítványozza, hogy az egyezmény esetleges bevezetésére csak a nemzetállami parlamentek jóváhagyását követően kerülhessen sor.
