Bencsik János karakteres, de ellentmondásos politikus. Mostanában, mintha a Fidesz lelkiismeretének szerepét játszaná, akár a frakciófegyelmet is megsérti, ha érdekei úgy kívánják.
A válaszokat nem teljes terjedelmében, hanem szerkesztve, pár megjegyzést hozzáfűzve tesszük közre.
Bencsik János fontosnak tartja, hogy az uniós támogatások mellett hazai költségvetési támogatások is rendelkezésre álljanak; 2020-ig 13 milliárd forint érkezik majd városi fejlesztésekre, és kétszer annyi kormányzati forrás érkezhet a Modern Városok Program keretében. (Meg kell jegyeznünk, hogy az új sportcsarnok építésével kapcsolatban pont ő hívta fel a városvezetés figyelmét az uniós források helyes elköltésére, amiből arra a következtetésre juthatunk, hogy erősen meg kell gondolni, mire hívnak le forrást, és nem biztos, hogy lehet ezt olyan „kreatívan” kezelni, mint ahogy azt a kormány gondolja – a szerk.)
„Országos léptékű ügyekben talán a legtöbb embert érintő elfogadott javaslatom a cafetéria-rendszer adózási feltételeit érintette,
melynek következtében éves szinten mintegy 35 milliárd forint maradhatott a dolgozók zsebében” – írta a politikus. „Indítványomra ez év elejétől megszűnt a megváltozott munkaképességű munkavállalókat sújtó kettős állami támogatás tilalma, így keresőképtelenségük idejére sem maradnak ellátatlanul. A döntés több mint százezer munkavállalót hozott kedvezőbb helyzetbe. Az idén nyáron sikerült lefülelni néhány gázszolgáltatót, melyek kötbérátalánnyal sújtottak közel negyvenezer lakossági fogyasztót. A mintegy félmilliárd forintnyi jogtalanul beszedett összeget vissza kellett fizetniük, s a Tigáz-t 100 millió forintra büntette a közműszabályozási hatóság. Sikeres szakmai és civil összefogást szerveztünk a nemzeti parki területek kiárusításának megakadályozására, s nyár elején egy módosító indítványomnak köszönhetően az Országgyűlés arra kötelezte a Kormányt, hogy tiltakozzon a CETA (Kanada-EU szabadkereskedelmi egyezmény) Európai Unió általi ideiglenes hatálybaléptetése ellen.”
Arra a kérdésünkre, mi az oka annak, hogy az online médiában látványosan Tatára helyezi a hangsúlyt, az országgyűlési képviselő azt válaszolta,
“Tatabányán eddig ahhoz szoktak, hogy csak helyi dolgokkal foglalkozik, most hogy a választókerület kibővült Tatával és néhány környékbeli településsel, így a munkája is több lett.”
De a facebook-oldalán a bejegyzések több mint 50 százaléka így is tatabányai kérdésekkel foglalkozik.
A megvalósítható fejlesztésekkel kapcsolatban kitért a Schmidt Csaba polgármesterrel közösen folytatott munkára, de a szemléletbeli nézetkülönbségek is előkerültek. Bencsik nem támogatja a hatezer fős sportcsarnok megépítését, szerinte egy kisebb méretű is elég lenne. A politikus nem erőltetné az új vasútállomás hipermodern állomássá építését sem, egy más típusú állomás megépítését támogatja. Az új piaccal kapcsolatban pedig finoman odaszúrt a jelenlegi polgármesternek:
„A térségi igényeket is kielégítő piacra, továbbá vásárcsarnokra is nagy igény van, de szerencsés lenne annak végleges helyszínét a lakossággal érdemben egyeztetve kiválasztani.”
(Már évek óta városi legendák keringenek Schmidt Csaba és Bencsik János rossz viszonyáról – a szerk.) Aztán még egy találat: „Nekem is tetszik a T-SZOL felújított székháza, de az már nem, hogy a várost hónapok óta ellepi a szemét. Egy szó, mint száz, a város napi üzemeltetése legalább olyan fontos kérdés, mint a látványos fejlesztések megvalósítása, s ez utóbbiakat pedig úgy kell megtervezni, hogy az üzemeltetésük biztonságos és takarékos legyen.”
Annak ellenére, hogy fontos kérdésekben szembemegy saját pártjával Bencsik János is megszavazta, hogy a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak jutatott források „elveszítsék közpénz jellegüket.” Erről így nyilatkozott: „A Magyar Nemzeti Bank működését érintő törvény kettő, egymástól markánsan elkülönülő részből állt. A törvény módosítása magában foglalta az MNB szuverenitásának növelését, a külső beavatkozásokkal szembeni hatékony védelem feltételeinek megteremtését. Az én felfogásomban ez elsődleges szempont, s döntéseim, szavazataim során következetesen igyekszem érvényre is juttatni. Ezért szavaztam meg a törvényt.” (Bár egy hozzászólásában, ha jól emlékszünk, úgy kommentálta a kialakult helyzetet, hogy ahol istálló van, ott trágyaszag is van – a szerk.)
Az október 2-ai népszavazásról a következőket gondolja: „Vannak menekültek és vannak bevándorlók. A menekültek sürgetőbb helyzetben vannak. Közvetlen életveszélyből érkeznek. A nemzetközi szerződések alapján kell kérelmüket elbírálni az országhatáron, s a valós élethelyzet értékelését követően kell dönteni a befogadásukat eredményező jogosultságról.”
A helyi kampányra a lakosságtól elvett 3,5 millió forintról pedig:
„A városi képviselő-testület ülésén magam is felszólaltam, s javasoltam a város jegyzőjének, hogy fordítsanak nagyobb figyelmet a választók tájékoztatására.”
(Ezt értelmezhették úgy a városházán, hogy adjanak a kampányra 3,5 milliót? – a szerk.)
Forrás: boldoguljtatabanyan.hu
