Mv.: – Államtitkár úr, a közelmúltban azt mondta, hogy hatósági árakkal lehet operálni, – nem szó szerint idézem – de a piacot a végtelenségig nem lehet figyelmen kívül hagyni. Ugye most hatósági áras a távhő is, és a gáz is. Meddig lehet figyelmen kívül hagyni a piacot, vagy meddig maradhat ez így?
Bencsik János: – A villanyáram is.
Mv.: – A villanyáram is még hozzá.
Bencsik János: – Tehát mind a három. Gáz tekintetében az 1200 köbméter éves fogyasztás alatt lévő fogyasztók esetében 2010. április elsejei árakon történik a gázszolgáltatás. Tehát magának az árképletnek az átalakításával, az indokolatlan..
Mv.: – Ez, egy évvel ez előtti ár.
Bencsik János: – .. az indokolatlan költségeknek a kiemelésével el lehetett érni azt, hogy a világpiacon bekövetkező emelkedést tudtuk ellensúlyozni. Ez egy 15 százalék körüli emelkedés volt a világpiacon, ezt tudtuk ellensúlyozni. Tehát a régi áron vételezi a fogyasztói közösség kétharmada az egyetemes fogyasztói körben. A villamos-energia esetében volt egy 4 százalékos csökkenés az elmúlt év nyarán, egy 4százalékos emelkedés július elsején. Tehát itt is azt mondhatjuk, hogy összességében a villanyáram tekintetében a régi, egy évvel ezelőtti áron tudunk vételezni. A távhő tekintetében láttuk a legnagyobb problémát. Ott volt egy beavatkozás, egy parlamenti beavatkozás decemberben, hogy egy 40-50 százalékos távhő emelkedést el lehessen kerülni. És ezzel időt nyertünk, és megszületett az a döntés is, hogy állami hatósági körbe fogjuk vonni a távhő áraknak a megállapítását. És az ezzel kapcsolatos rendelkezések is megszülettek, illetve megkaptuk a lehetőséget arra, hogy a Magyar Energiahivatalnak a létszámbeli és szakmai megerősítése is megtörténjen, hogy ennek eleget tudjon tenni. Így minimálisan 2011. augusztus 31-ig moratórium került bevezetésre ezen a területen is.

Mv.: – Akkor ha jól értem.. A távhővel kapcsolatban nem vagyok biztos, de az első két esetben a magyar ár, függetlenül attól, hogy hatósági ár, nagyjából azonos a piaci árral? Tehát attól, mert nálunk hatósági ár van, nem szakadtunk el nagyon a piactól?
Bencsik János: – Az egyetemes szolgáltatói körben, tehát a lakossági körben mondhatjuk azt, hogy valamivel kedvezőbb feltételek között tudnak vételezni a fogyasztók, mint a piaci ár.
Mv.: – Valamivel kedvezőbb.
Bencsik János: – Így van. A későbbiekben vélhetően kormányzati döntésre lesz szükség, annak érdekében, hogy el lehessen dönteni, hogy a külső árfelhajtó tényezőből mi az, amit mindenképpen ki kell venni az árazásnak a rendszeréből, annak érdekében, hogy a következő egy-másfél esztendőben a magyar társadalomnak a legkitettebb része, akik a legkisebb családi jövedelemmel rendelkeznek, ők is talpon tudjanak maradni. De ez már nem energiapolitikai, hanem alapvetően kormányzati, társadalompolitikai kérdés.
Mv.: – És azt mondta, hogy azt a részt, amit egyébként nem lehet a lakosságra hárítani, főleg ezért, szociális okokból, azt a szolgáltatóknak kell benyelniük. Pestiesen szólva. De olyan a szabályozás, hogy tartósan veszteséges szolgáltató nem lehet.
Bencsik János: – Ez így van. Éppen ezért amikor az árképletet átalakítottuk, akkor megfeleztük a szolgáltatók profitját. A szokásos 8-9 százalékról, amely a szocialista kormányok idején elfogadható volt nyereségként, azt mi megfeleztük és négy, négy és fél százalékos nyereséggel dolgozhatnak a lakossági szolgáltatói
körben. Ugyanakkor, ha a világpiaci árak mögé, vagy elé áll a kormányzati politika, és azt mondja, hogy átmeneti ideig fenn próbáljuk tartani a korábbi árazást, azelképzelhetővé teszi azt, hogy a szolgáltatóknál veszteség keletkezik. Egy évig minden egyes szolgáltató Magyarországon köteles veszteséges üzemmódban is a szolgáltatását végezni! Egy év után erre már nem lehet kötelezni.
Mv.: – A távhővel kapcsolatban, ugye a távhő árának kiszámításával kapcsolatban keresik a megfelelő képletet, és ezzel kapcsolatban volt olyan sajtóhír is, hogy csúszásban vannak. Ez igaz?
Bencsik János: – A kiválasztás, tehát az árképlet kialakítását vállaló beszállítónak a kiválasztásában volt néhány napos csúszás. Ez is megtörtént, dolgoznak az árképleten. Időben, amikor a fejlesztési miniszternek döntéseket kell majd hoznia, szolgáltatók, önkormányzatok által kezdeményezett árképzés vonatkozásában, addigra minden a helyén lesz. Törvényileg, rendeletileg, képletileg. Tehát a szakembereknek a kiválasztása is megtörtént, magánál a Magyar Energiahivatalnál is.
Mv.: – Egyébként ez a hatósági áras gyakorlat ez uniós szinten, vagy európai szinten mennyire általános gyakorlat? Mennyire szükségszerű ez? Nyilván egy szükségszerű intézkedés abban az országban, ahol bevezetik, nem jókedvében csinálja az aktuális vezetőség.
Bencsik János: – Van ahol igen, van ahol nem. A magyar energiapolitika és kormányzat ipolitika úgy döntött, hogy az energiaszolgáltatás, lakossági körben történő energiaszolgáltatás, az egy nagyon érzékeny terület. Itt a lakosságnak többlet segítséget kell nyújtani! Piaci körülmények között a vállalkozások azok könnyebben tudják az érdekeiket képviselni, még az egyéni lakossági fogyasztóknak szükségük van arra, hogy az állam árhatósági kontrollként melléjük álljon, és ténylegesen csak az indokolt költségek szerepelhessenek az árazásban.
Mv.: – És mit szól ehhez Brüsszel? Mert Ön azt is mondta, hogy arra kell figyelni, vagy azon a vékony mezsgyén haladni, amikor az ember a nemzeti érdekekre is figyel, meg az uniós igényeknek is eleget tesz.
Bencsik János: – Hát időnként Brüsszel részéről hallunk kritikákat. Ezeket mi meghallgatjuk, megszívleljük. Ugyanakkor azt is kell látni, hogy itt egészen más életkörülmények között kell megtalálni a mindennapi megélhetésnek a lehetőségeit, mint Brüsszelben. Az átlagember számára nem hasonlítható össze Magyarország, illetve Belgium, a megélhetés vonatkozásában. Az energiaárak azok hasonló színvonalon vannak, ugyanakkor a belgiumi, brüsszeli bérek, azok jelentősen magasabbak, mint a magyarországiak. Éppen ezért az államnak, a magyar államnak, szükségszerűen ebben a kérdésben a jogszabályi és a külső szerződési, piacgazdasági szabályok figyelembevételével is, beleértve az uniós szabályokat is, de meg kell találni azt a kicsi mozgásteret, amivel segítséget tud nyújtani a magyar lakossági fogyasztók számára!
Mv.: – És mi a jobb, hogyha magánkézbe vannak a szolgáltatók, vagy hogyha állami kézben? Ön utalt arra egy korábbi interjújában, hogy jó lenne talán egy nemzeti szolgáltató társaság, ami a szektor különböző részeit lefedné. Erről volt korábban is vita, vagy beszélgetés szakemberek között, hogy itt az állam szerepe mennyire jó, vagy nem jó, vagy mennyire hangsúlyos. Mi a jobb, hogyha magán szolgáltató van, vagy hogyha állami?
Bencsik János: – Én ennél erősebben fogalmaznék. Nem talán, hanem mindenképpen szükséges lenne az, hogy egy nemzeti tulajdonban lévő energetikai társaság is megjelenjen a hazai energiaszolgáltatás, termelés, és szolgáltatás minden területét lefedve.
Mv.: – Akkor ezt vagy meg kell alapítani, vagy vásárolni kell szolgáltatókat. Nem?
Bencsik János: – Alapvetően ez a társaság, ez jelenleg is működik, rendelkezésre áll, erős, egészséges pozíciókban van. Ez a Magyar Villamos Művek, amely a tulajdonosi támogatást is maga mögött tudva, néhány hónappal ezelőtt elindította a gázkereskedés területén is a saját portfoliójának a bővítését. Ez nem azt jelenti, hogy feltétlenül vásárolni kellene a piacról, hiszen egy társaság, egy energetika társaság saját szervezeti rendszerén belül is létre tudja hozni azokat a divíziókat, amelyek még hiányoznak a teljes struktúrájából. Ez így történt a Villamos Művek esetében is. Megkezdődött a gázkereskedelmi ágazatnak a felépítése.
Mv.: – Azért én olvastam olyan kritikát a baloldalról, ahol azt mondták, hogy az Orbán-kormány csak szavak szintjén akar államilag erősebben szerepet vállalni ezen a piacon, és hát a tettekig nem jut el.
Bencsik János: – Miután a szocialista időszakban jelentős mértékben kiürítették az államkasszát, egyik oldalról, másik oldalról pedig épp az MVM-nél okoztak 60-70 milliárd forintos veszteséget..
Mv.: – Per év?
Bencsik János: – Hát nem per év, hanem azokkal a szerződéskötésekkel, döntésekkel, amelyekkel szocialistákhoz közelálló vállalkozásokat kedvezményezettek. Elég itt csak gondolni a vásárosnaményi vagy a vértesi erőmű körüli bonyodalmakra. Ennek egy 60-70 milliárdos veszteség volt a következménye. Ezeket le kellett dolgozni! Ez az elmúlt esztendőben megtörtént az új menedzsment részéről. És felszabadultak azok a források, amelyből önállóan, állami támogatás nélkül is létre lehet hozni azokat a piaci körülmények között működő vállalkozásokat, amelyek meg tudnak jelenni az energiagazdaság más területein is. Tehát nem feltétlenül kell nagyon sok pénzért, korábban a szocialisták, illetve a liberálisok által privatizált vállalkozások visszavásárlására költeni.
Mv.: – Államtitkár ér, egy percünk van, de még két tényező. Egyfelől nemzeti energia stratégia. Itt május környékére ígérték, hogy elkészül: Másfelől Paks esetleges bővítése, amit – ha már LMP-s lesz a következő vendégünk – egyebek mellett az LMP is kritizál. Jelesül, hogy megújuló energiákra kellene azt a sok ezer, vagy nem tudom, talán több ezermilliárdot fordítani, amiből Paks bővítésre kerülhet. Tehát nemzeti energia stratégia és Paks, ezt a két témát fejtse még ki röviden!
Bencsik János: – Az élettartam hosszabbítása az megkerülhetetlen Paks vonatkozásában, hiszen nem tudjuk rövidtávon pótolni azt a negyven százalékos villamosenergia-részesedést. A bővítéssel kapcsolatos előkészületek is továbbhaladtak, haladnak. Ebben a kérdésben kormányzati döntés nincs. A kormányzat minden bizonnyal az elfogadandó energiastratégia figyelembevételével meg fogja hozni ebben a kérdésben is a felelős döntését. Maga a stratégia az tulajdonképpen elkészült. Hogyha megkapjuk a zöld utat, akkor a héten megkezdődhet a tárcaközi egyeztetés második fordulója, illetve a szakmai szervezetekkel, közösségekkel is a nyílt társadalmi vita. Beleértve az Országos Környezetvédelmi Tanácsot, a Fenntartható Fejlődés Tanácsot. De az energetikai szakemberekkel is több fórumon keresztül le fogunk majd ülni, és júniusban bekerülhet a kormány elé.
Mv.: – Hogy tudja az energia-kiszolgáltatásunkat, ami jelenleg leginkább kelet felé van meg, csökkenteni?
Bencsik János: – Egyrészt a meglévő hálózati, szétdarabolt hálózati elemek egységesítésére van szükség a közép-európai térségben, hogy több irányból tudjunk energiát vásárolni. Ez elsősorban a likvid, folyékony fosszilis energiára vonatkozik. De emellett nagyon fontos a takarékoskodás és az energiahatékonyság. Nem véletlen, hogy most is, a kórházak után ezen a héten megindulhat a szerződéskötés az egyetemek felújítását szolgáló források rendelkezésére bocsátásának.
Mv.:- Államtitkár úr, köszönöm, hogy eljött.
Bencsik János: – Én is köszönöm.