Forrás: Figyelő, Németi Sándor
A már jól ismert közösségi borokhoz hasonlóan néhány előremutató neszmélyi borászat összefogásának eredményeként megszületett a borvidék régiós bormárkája, a #Neszmély. Ennek létrehozásáról, a borvidékről, illetve a saját, Kisbaka nevű családi borászatáról kérdeztük Bencsik Jánost, a Neszmélyi Borvidék Hegyközségének elnökét, akit sokan országgyűlési képviselőként is ismernek.
A hivatalos munkája mellett hogyan jut még ideje borászkodni, illetve a borvidék jövőjével is foglalkozni?
A kétkezi munka, a föld iránt érzett szeretet és tisztelet hosszú évszázadok óta meghatározta családunk életét és megélhetését. Szépapáim szépapjainak öröksége ez. Évszázadok óta földműveléssel foglalkozunk, és még akkor is folytattuk ezt, amikor kuláklistára tették családunkat és elkobozták a földjeinket, hiszen a tanya körül megmaradt egyholdnyi terület elegendő volt az újbóli megkapaszkodásra. Békésszentandrási vagyok, édesapámmal együtt itt gazdálkodtunk egészen az 1997-ben bekövetkezett haláláig. Ekkor hosszú időre „szögre akasztottam a kaszát”.
Miért szánta magát erre a lépésre?
Akkor már párhuzamosan Tatabánya polgármestereként is szolgáltam és be kellett látnom, hogy ekkora távolságból nehéz eredményesen gazdálkodni.
És hogyan jött a saját borászatának létrehozásának a gondolata?
Egy 2014-es törvénymódosítás következtében országgyűlési képviselő csak egyetemi tanárként, ügyvédként, illetve földművesként vállalhat munkát a képviselősége mellett. Úgy gondoltam, hogy a közéletben felgyülemlett feszültségeket valami hasznos alkotói munkával kell levezetnem, ezért folytatva a családi hagyományokat tizennyolc év után ismét kapa került a kézbe és traktor a fenekem alá. Szöllősi Mihály a Neszmélyi borvidék egyik meghatározó termelője hívta fel 2013-ban rá a figyelmemet, hogy ez a borvidék sokkal jobb adottságokkal és lehetőségekkel rendelkezik, mint amit addig sikerült belőle kihozni. Arra ösztökélt, hogy a borvidék ismertségének és elismertségének növelése céljából – hasznosítva negyedszázados gazdaságfejlesztési tapasztalataimat – kezdjünk közös munkába. Igent mondtam és külön-külön leültem minden termelővel. Közben rájöttem, hogy ha érdemben szeretnénk előre lépni, akkor sorsközösséget kell vállalnom velük. Így döntöttük el nyolc éve felségemmel közösen, hogy szőlő- és bortermeléssel fogunk foglalkozni.
Tehát úgy gondolta, hogy jobban elfogadja a borász közösség, ha nem csak tanácsokat ad, hanem az elvégzett munka, azaz az elkészített borok alapján ítélik meg a hozzáértését?
Ha valakinek van véleménye és jövőképe bizonyos dolgokról, nem árt, ha ért is hozzá. Át kell látnia, mi foglalkoztatja a hegyközség tagjait, továbbá mindazokat a tájban élő embereket, akik szeretnének a saját kezük munkája által megélhetést biztosítani a családjuk számára. Úgy láttam, hogy a viszonylag zárt közösséget kívülről bajosan lehet nagyobb együttműködésre késztetni, így beálltam közéjük. Személyes célunk sem önmagunk szórakoztatása volt, hanem egy működőképes, rentábilis vállalkozás létrehozása.
Mire fókuszál a saját borászata?
Az elmúlt harminc évben aktívan foglalkoztam különféle kutatásokkal is, ezért a szőlőtermesztésben és a pincemunkában is a kísérletező utat választottuk. Elsősorban arra törekszünk, hogy a Neszmélyi borvidék egykor honos szőlőfajtái – például sárfehér, juhfark, bálint, kadarka, csókaszőlő – újra kóstolhatók legyenek bor formájában is. A másik irány a „kiterjesztett” Kárpát-medence: királyleányka, hárslevelű, illetve a német-sváb telepesek által meghonosított kékfrankos és rajnai rizling. De a Freiburgi Kutatóintézet által nemesített rezisztens fajtákkal való kísérletezés is fontos szerepet tölt be.
Mi az oka annak, hogy jelenleg még kevesen kísérleteznek Magyarországon a rezisztens fajtákkal?
A szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek is megvan a kényelmi zónája: járt utat a járatlanért el ne hagyd! Viszont a kényszer nagy úr. Az EU fokozatosan szigorítja a növényvédőszerek használatát és az éghajlatváltozás is itt dörömböl az ajtón. Meg kell tapasztalnunk, hogy az új, gombabetegségekkel szemben ellenálló fajták miként teljesítenek nálunk.
Ha már Neszmély, nemrég debütált a borvidék első közösségi bora, amelynek létrehozásában ön is oroszlánrészt vállalt. Mit kell erről tudni?
Közös feladatunk a borvidék ismertségének és elismertségének a növelése. Csak összefogással tudjuk egymást erősíteni. Az elismertséghez még magasabb minőségre van szükség és hogy ezt elérjük, a borászati technológia fejlesztésén túl a borvidéki termékleírást is át kell tekinteni időnként. Elérkezettnek láttuk az idejét, hogy létrehozzunk a borvidéken egy magas minőségű közösségi terméket. Első lépésként hat neszmélyi borászat (Bősze, Hilltop, Kisbaka, Kősziklás, Petőcz, Szivek) közös gondolkodásának eredményeként létrejött a Neszmélyi BORvidékÉRT Egyesület. Megalkottunk egy mini termékleírást, melyben szabályoztuk a közösségi bor előállításának feltételeit: felhasználható szőlőfajták, művelési és feldolgozási mód, borkezelés. Ennek eredményeként született meg márciusban a borvidék közösségi bora, a #Neszmély.
Mi a hosszú távú cél a borvidéken?
A magasabb minőség érdekében két éven belül szeretnénk a borvidéki termékleírást módosítani és tovább szigorítani, illetve színesíteni. Ezzel együtt a neszmélyi fehér és rozé borok most is az ország legjobbjai között szerepelnek. Viszont az is tény, hogy ismertségünk még mindig alacsony, de a hagyományaink életre keltésével nagyot léphetünk előre. Ennek érdekében a pezsgőkészítésnek is komolyabb szerepet szánunk a jövőben. 2016-tól kezdve vannak bíztató kísérletek erre az egykori tatai Esterházy-pezsgőgyárban, ahol anno 200 ezer palack készült évente. Közben dolgozunk a tatai turisztikai desztináció vonzerejének erősítésén is, melyben fontos szerepet játszik a borturizmus is. Bőven van még munka és feladat a borvidéken, de már egyet mozdultunk. Beláttuk, hogy akkor kapott szárnyra egy-egy, ma már jól ismert történelmi magyar borvidék, amikor a borászok hajlandóságot mutattak arra, hogy közös asztalhoz üljenek és egymás borainak kóstolgatása mellett közös sorskérdésekről is beszélgessenek egymással.
