Bencsik János országgyűlési képviselő szerint városnak és vidéknek egy a sorsa, a Tatai-medencében pedig gazdagon jutott forrás. Még Tatabányára is.
Nemrég dőlt el, hogy a Tatabányai Sport Club kiemelt sportegyesület lesz, míg a Tatabánya–Tata–Oroszlány gazdasági háromszög 70 milliárd forintos fejlesztési pénzt kap. Bencsik János országgyűlési képviselővel a térség fejlesztésének eredményeiről és lehetőségeiről beszélgettünk.
– A napokban dőlt el, hogy egy kormányhatározatban kiemelt szervezetté nyilvánították a Tatabányai Sport Clubot, amely 300 millió forintos támogatást kapott. Mi van a háttérben?
– Évek óta jeleztük a sportirányítás felé, hogy a fővárosi sportklubok mellett vidéki bázisokon is kiemelkedő sportszakmai munkát végeznek az edzőink és a sportolóink, de nem kapnak elég anyagi elismerést. Ezért született meg ez a kormányhatározat, amely hat vidéki egyesületet emelt ki, köztük a TSC-t. A támogatás megítélésében nemcsak a versenysport, hanem az utánpótlás-nevelés és a szabadidősport feltételeinek biztosítása is szerepet játszott.
– Egy országgyűlési képviselőtől azt várják a szavazók, hogy minél több projektre lobbizzon ki pénzt a térségnek. Mit tart a legnagyobb eredménynek ezen a területen?
– A legfontosabb a Szent Borbála Kórház új szárnyának megépítéséhez szükséges pénz előteremtése volt. A járványhelyzet rávilágított arra, hogy logisztikai szempontból mennyire sérülékeny a kórház. Ez a 18 milliárdos beruházás az ország jelenlegi legnagyobb egészségügyi fejlesztése.
– Hogy állnak azok a beruházások, amelyek a Modern Városok Programjában valósulnak meg?
– Miután egy évvel ezelőtt megkaptam miniszterelnöki biztosi kinevezésemet, az időközben elbizonytalanodó beruházások is nagyobb lendületet vettek. Így a kórházi beruházás mellett elindult a Bánhida–Újváros közötti összekötő út és aluljáró építése, biztonsággal befejezhető az egykori bányakórház gimnáziummá történő átalakítása, és kormányhatározat született a vasútállomás kapcsán is. A beruházás előkészítésére és a tervek elkészítésére egymilliárd forintot biztosított a kormány.
– Örökzöld téma a vasúti átjáró ügye. Sokan már el sem hiszik, hogy ebből valaha lesz valami…
– Egy közel 30 milliárdos beruházás megvalósítása meglehetősen összetett feladat. A vágánykiosztástól a városszövetbe való illeszkedésen át a buszpályaudvarhoz való kapcsolódásig és a dózsakerti átkötésig számos mérlegelendő szempont van. Ehhez a fejlesztéshez kell egy nagy parkolóház is. A tervek véglegesítése csak akkor lehetséges, ha az elképzelések helyett az önkormányzat is használható tervekkel rendelkezik.
– Volt olyan elképzelés, ami helyett terv kellett volna?
– A parkolóház egy jó városházi elképzelés volt, csak éppen a terület biztosításáról nem gondoskodtak. Az utolsó pillanatban sikerült kormányzati segítséggel egy erdőgazdasági tulajdonban lévő területet lefoglalni a felüljáró dózsakerti érkezési pontja és a parkolóház számára. Ilyen apróságnak tűnő, ám annál fontosabb buktatói lehetnek egy ekkora beruházásnak, amiről az átlagember nem tud. De nem is kell tudnia, hiszen őt a végeredmény érdekli. Egy év kellett az igények és lehetőségek összhangjának megteremtéséhez. A MÁV már készíti a kiviteli terveket.
– Tatabányán a városvezetéstől azt hallani, hogy a város szenved az elvonásoktól. Közben meg azt látni, hogy soha ennyi nagyberuházás nem volt itt. Feloldaná az ellentétet?
– A gépjárműadó központosítása valóban jelent egy 2-300 milliós kiesést a városi büdzséből. A pandémia idején az iparűzési adó felét a kis- és középvállalkozásoknak nem kellett befizetni. Ez a pénz viszont itt maradt Tatabányán, melynek köszönhetően – a városházát leszámítva – nem került sor tömeges elbocsátásokra. Mindeközben a kormány célzott támogatással segítette a helyi sportegyesületeket és a kulturális intézményeket is. Összességében többet adott a kormány, mint amennyi a gépjárműadó átcsoportosítása miatt kiesett. A Modern Városok Program beruházásai pedig többségükben kormányzati, kisebb részben uniós forrásból valósulnak meg mintegy 70 milliárd forint összértékben. Eközben az új önkormányzat által indított beruházásról nem hallottunk Tatabányán az utóbbi két évben.
– A Tatai-medence mint kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért is felel miniszterelnöki biztosként. Pontosan mit jelent ez?
– A gazdaság újraindításához meg kell erősíteni a Tatabánya–Tata–Oroszlány gazdasági háromszög közműellátottságát és intézményi hátterét. Kezdeményezésemre a kormány néhány nappal ezelőtt határozatban rögzítette a térség vízellátásának és szennyvíztisztítási kapacitásának a fejlesztését. A következő évben a lakosság és az ipari vízhasználók számára is egyaránt fontos fejlesztések indulnak. Korszerűbb lesz a két nagy tatabányai karsztvízakna, épül egy új víztározó, önálló célvezetéket kap a tatabányai ipari park, amelyre rá tud csatlakozni az oroszlányi és a tatai is. Az Öreg-tó vízminőségének megőrzése érdekében megduplázzuk a tatabányai szennyvíztelep kapacitását is. Mintegy 70 milliárd forintos központi fejlesztésről beszélünk. Így „bünteti” a kormány Tatabányát.
– A térség másik nagyobb városában, Tatán, a szállodaépítés volt az elmúlt időszak slágertémája. Mit gondol erről a beruházásról?
– Tiszteletben tartom a városvezetés azon tervét, amely a turizmus fejlesztéséről szól, de a befektető tulajdonhoz kötődő jogait is. Az Öreg-tó örökségvédett környezetét is tisztelet illeti. A tulajdonos a lehetőségekhez képest nagyobb beruházásról álmodik, de ez jelentősen megváltoztatná azt a környezetet, amit a tataiak megszoktak. Egy 130 szobás szálloda kilógna ebből a környezetből. Ezért nem támogatom a jelenleginél nagyobb beépíthetőséget biztosító helyi építési szabályzat megalkotását. Bár helyi ügyről van szó , mégis remélem, hogy a döntéshozók figyelembe veszik ezt az álláspontot is.
Jelzésértékű, hogy az elmúlt két évben egy kapavágás sem történt, tehát az önkormányzat nem terített vörös szőnyeget a befektető elé. Fontos, hogy a történelmi belvárosban csak a műemléki környezetbe illeszkedő fejlesztések valósuljanak meg. Ezért kezdeményeztem a Tata Szíve tervpályázat meghirdetését, amely a vár környezetének, a Magyary Művelődési Ház felújításának, a volt rendelőintézet hasznosításának közös arculati koncepcióját foglalja magába. Folytatódhat az Esterházy-kastély felújítása, kezdődhet az új könyvtár építése és korszerűsödhet a művelődési ház is. A Tatára érkező pénzügyi támogatások is tízmilliárdos nagyságrendet értek el.
– A térségben van Baj, Szárliget és Vértesszőlős is. Mi történt ezeken a településeken az elmúlt időszakban?
– Városnak és vidéknek egy a sorsa, ezért a három település összesen közel négymilliárdnyi fejlesztésben részesült a mögöttünk hagyott években. Szárligeten egymilliárdos útfelújítás indul ősszel, épül egy új bölcsőde és megépül az iskola tornaterme, valamint megújul az orvosi rendelő és a közösségi ház is, de jut forrás a csapadékvíz elvezetésére is. Vértesszőlősön megépült az új óvoda és a bölcsőde, felújítottuk a főutcát, és a Baromállás-dűlőben hamarosan elkezdődik egy újabb bölcsőde építése. A kormány támogatásával megkezdtük az előember-telep új látogatóközpontjának tervezését is. Bajon van most a legnagyobb felfordulás, mert a falu főutcájának teljes felújítása zajlik, zárt csapadékvíz-elvezető, parkolósáv és kerékpárút építéssel megtetézve. Dolgoznak az iskola felújításán is. Korábban a rendelőintézetet és a közoktatási közkonyhát is felújítottuk, a sporttelep pedig új szertárt és öltözőt kapott. A korábbiaknál gazdagabb parlamenti ciklust zárhatunk.
– Ez minek köszönhető?
– A miniszterelnöki biztosi megbízatásom többletlehetőséget ad arra, hogy térségi terveinket összehangoljuk a kormányzati lehetőségekkel.
– Ennek tükrében adódik a kérdés, hogy folytatni akarja-e ezt a munkát, azaz elindul-e a jövő tavaszi országgyűlési választáson?
– Politikai közösségünkben ősszel általános tisztújításra kerül sor, s ennek a folyamatnak a végére marad a jelöltek személyének jóváhagyása. Puhatolódzó beszélgetésekre természetesen már sor került.
Én egy „kijáró” típusú képviselő vagyok, akinek a politika csak egy eszköz a közösségi elvárások teljesítésére. Ehhez pénzügyi forrásokra van szükség. Akkor és addig van értelme a munkámnak, amíg az itt élők számára ki tudom járni ezeket a fejlesztési lehetőségeket. Azt gondolom, hogy jó kompromisszumot kötöttünk, nagy lehetőségek előtt áll a Tatai-medence.
Egy éve lett miniszterelnöki biztos
Bencsik János 1965. július 31-én született Szarvason. Szülei földművesek voltak. Felesége, Szász Mónika, magyar-olasz szakos tanár és marketingközgazdász. Öt gyermeke van. Szegeden szerezte első diplomáját a Római Katolikus Hittudományi Főiskolán. A Pázmány Péter Hittudományi Akadémián lett okleveles hitoktató, majd a Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai és Tanárképző Főiskolán okleveles szociális munkás. Az ELTE Szociológiai Intézetében szerzett okleveles terület- és településfejlesztő – szociológusi végzettséget, a DATE Szarvasi Főiskolai Karán pedig okleveles településüzemeltető mérnökit.
Örök szerelme a szőlő és a bor, ezért tavalyelőtt a Szent István Egyetemen lett okleveles szőlész-borász szaktanácsadó. 1990 és 2010 között volt Tatabánya polgármestere. Betöltötte az otthonteremtésért és energiastratégiáért felelős államtitkári, majd a klíma- és energiaügyekért felelős államtitkári posztot is. 2020. július 1. napjától a Tatai-medence kiemelt járműipari térség összehangolt fejlesztéséért felelős miniszterelnöki biztossá nevezték ki.
Forrás: kemma.hu
