Legutóbb a Grundfos tatabányai gyárában járták körül a duális szakképzési rendszerben rejlő lehetőségeket. A szivattyúkat gyártó vállalat az idei esztendőben már 25 tanulóval kötött szerződést. Az elméleti képzés Tata és Tatabánya műszaki szakképző intézményeiben, míg a gyakorlati oktatás az üzemben történik.
A diákok őszintén beszéltek az elmélet és a gyakorlat közötti szakadék meglétéről, továbbá a gyakorlati oktatás életszerűségéről, az idősebb munkavállalókkal való együttműködés kedvező tapasztalatairól. Mindegyikük úgy nyilatkozott, hogy a sikeres vizsgákat követően a Grundfos-nál szeretnének munkát vállalni. – Bencsik János országgyűlési képviselő hozzászólásában kiemelte, hogy a közkeletű politikai szlogen, miszerint “Ha munka van, akkor minden van”, csak részben fedi az igazságot. A rendszerváltozást követő gazdasági összeomlás maga alá temette a fizikai munka presztízsét is. Új munkahelyek többségében a szolgáltatások területén jöttek létre, s maguk a szülők, nagyszülők is arra biztatták a fiatalokat, hogy szerezzenek diplomát, bármilyen is legyen az.
Az ezredforduló utáni években már látszott, hogy az új ipari üzemek termelési volumenének bővülésével gond lehet a szakmunkás utánpótlással, de a szakképző intézményeket csak kismértékben lehetett eltántorítani a divatszakmák létszámkereteinek növelésétől. Mára kritikus helyzetbe kerültünk: alacsony a fizikai munka társadalmi elismertsége, a fiatalok számára nem vonzók az induló bérek, szakképző intézmények elmaradnak a termelő szektor által támasztott igényekre alapozott reformok megvalósításával, s a legjobb szakemberek jelentős része külföldön vállal munkát. Ezért van szükség azokra a kampányokra, rendezvényekre, melyek a szakképesítésre alapozódó karrierpályákat mutatják be. Ezek segíthetnek abban, hogy helyreállításra kerüljön a kétkezi munka társadalmi elismertsége. Mindehhez természetesen magasabb bérekre is szükség van. Ezért is fontos a néhány héttel ezelőtt létrejött bérmegállapodás, mely a szakmunkás bérminimum 25 százalékkal történő megemeléséről rendelkezik.
A multinacionális vállalatok az elmúlt években elért termelékenységi szintjükkel megteremtették a fedezetet arra, hogy 15-20 százalékkal emeljék a dolgozóik bérét. Közülük néhányan már az ősz folyamán meg is tették ezt. A most elfogadandó adótörvények, egy második béremelési hullám elindítása érdekében megfelezik a társasági adó mértékét, továbbá csökkentik a munkabérekre rakódó, munkáltató által megfizetendő szociális járulékok mértékét. E kedvezmények egy újabb 10-15 százalékos béremelés lehetőségét teremtik meg. Egy harmadik béremelés lehetősége is benne van a magyar termelő gazdaságban, de ahhoz már a termelékenységet is növelni kell, hiszen nemcsak a bérek területén van 20 százalékos elmaradásunk Szlovákiához képest, hanem a termelékenységben is.
