Winelovers 100 – borászportré
Vannak kevésbé frekventált szegletei a 22 borvidékünknek, melyek valamiért kevesebb figyelmet kapnak. Jelentjük: bizony a Neszmélyi borvidéken is van új a nap alatt. Illatos TOP20-as listánkban izgalmas felfedezésről számolhatunk be. És hogy miért Kisbaka a Kisbaka, azt pedig Bencsik János és felesége, Mónika mesélik el nekünk a Baji Szőlőhegyről.
Öröm, hogy a Neszmélyi Borvidéken is élénkülnek a kisebb családi pincék. Mikor indult a Kisbaka története és miért éppen Baj mellett?
Terület- és településfejlesztő szociológusként és településüzemeltető szakmérnökként évtizedeken át foglalkoztam a térség fejlesztésével. Ennek fókuszában az iparfejlesztés állt, de nyilvánvaló volt számomra, hogy a Tatabánya-Tata várostérség csak úgy lehet sikeres, ha a szomszédos falvakkal szerves kapcsolatot ápol: városnak és vidéknek egy a sorsa. 2013-ban az egykori Év Bortermelője, Szöllősi Mihály azzal keresett meg, tegyünk valamit azért, hogy a Neszmélyi borvidék ismertsége és elismertsége növekedjék. Végig jártam a fontos termelőket, akik figyelmesen hallgattak és tekintetükből kiolvastam a lényeget: majd elmegy. Így merültünk bele feleségemmel együtt a szőlőtelepítésbe és borkészítésbe 10 esztendeje. Újra iskolapadba ültem, hogy szőlész-borászként értelmes kérdéseket tudjak megfogalmazni, közben Tatához közeli területeket kerestünk, melyek illeszthetők a már meglévő turisztikai desztinációhoz. Maradtam, s már együtt kóstolgatunk a kollégákkal. Már vannak értelmezhető kérdéseim, a beszélgetések közben pedig megszületett a borvidék közösségi bora, a Hashtag Neszmély is.
Mit takar pontosan a Kisbaka név?
Szőlőművelő őseim a török idők végével a Mátra-aljáról költöztek az Alföldre. Mire megszülettem, több mint 20 ágra bomlott ki a család. Miután nagyapám Bécsben szolgált katonaként, mi a „baka” ragadványnevet kaptuk. Gyerekkoromban én voltam a legkisebb fiú a nagycsaládban, így az öregek csak „Kisbakának” hívtak.
A szőlőn és boron kívül vendéglátással is foglalkoznak. Milyen élményekkel várják az idelátogató vendégeket?
Kísérletező pince vagyunk. Éveken át szerveztem vidéki térségekkel és éghajlatváltozással kapcsolatos kutatásokat. Itt sem tudtam szabadulni a késztetéstől, hogy valami izgalmat vigyek a napi rutinba. A fajtaválaszték meglehetősen színes lett. Vannak a régi magyar fajtáink: kadarka, csóka, Bálint, öreg sárfehér, hárslevelű, juhfark, furmint és a fenntarthatóság felé való átmenet PIWI fajtái (11 féle). Ezekhez még hozzájön néhány Duna-régiós „sváb” fajta is. Így már egy szimpla kóstoló is érdekes lehet, de az én ügyes feleségem izgalmas harapnivalókat is tesz az asztalra. A Baji Szőlőhegyen 8 borászat működik, évente öt alkalommal tartunk „Baji Nyitott Pincék” eseményt. A falu idén megvette az egykori Esterházy-nagypincét és ebből most alakítunk ki borturisztikai központot. A szomszédos Tata önmagában is izgalmas turisztikai kínálatot nyújt és a következő évben Kisbaka-kínálatunk is kibővül szállásokkal.
Ennyi teendő közepette hogyan oszlik meg a munka a családban?
A könnyebb teendők – szőlőtermesztés, borkészítés – nekem jutottak. A legnehezebb feladat, az egyre növekvő adminisztráció jutott a feleségemnek, aki ebbéli szomorúságát a vendéglátással üti el. Gyermekeink széleskörű „akcióképességgel” rendelkeznek a vegetációs időszak csúcsainak „letörésében”, címkézésében, logisztikában és vendéglátásban segédkeznek. Magor fiunk agrármérnöknek tanul, Hanga lányunkat a turizmus érdekli.
Az Illatos TOP20-ban két boruk is remekelt: a Hashtag és a Sárgamuskotály 2024-ből. Egy ilyen meleg évben mennyire kihívás a borok friss, muskotályos jellegét megőrizni?
A Neszmélyi borvidéken élünk és termelünk: itt még mindig „jósavú” és élénk zamatú, illatos borok születnek. A meszes lösztalaj gondoskodik a savakról, amihez reduktív, gyors feldolgozás párosul. A nagyobb fajták – furmint, juhfark – az ásványosságukkal tűnnek ki: vállas, vastag kortyú, hosszan érlelhető borokat adnak itt.










