Hogy milyen lehetett kvaterkázni az Esterházyak idejében Tatán, azt mindenki átélhette az egykori uradalmi pezsgőgyárban szervezett programon, amelyen a helyi, környékbeli borászatok mellett a pincerendszert is fel lehetett fedezni.
Ma már nehéz elképzelni, milyen volt, amikor a kertvárosi vasútállomás irányából a fák között hintók és lovasok érkeztek az egykori pezsgőgyárba, vagy amikor a sör- (igen, sör)készítéshez szükséges gabonát szállították az épülethez, de kicsit mindenki belekóstolhatott a grófi időkbe a pénteken megrendezett Tavaszi Kvaterkán, amelyen sanyarú évtizedek után megcsodálhatták az érdeklődők az egykori báltermet is.
A siker minden várakozást felülmúlt: több százan vettek részt a programon.
A megnyitón Bencsik János országgyűlési képviselő, Popovics György közgyűlési elnök és Michl József polgármester méltatta a rendezvényt, a Neszmélyi Borút Egyesületet, a borászokat és boraikat, amelyekből több tucatnyit kóstolhattak meg a résztvevők.
Az előző rendszerben, amikor nyolc tulajdonosa is volt az épületnek egyszerre, sajnos a báltermet is kettéválasztották. Mára ez a megosztottság eltűnt, a boltívek alatt mindenki kedvére kvaterkázhatott, kóstolhatott a neszmélyi borvidék nedűiből. Az alapzaj hamar megtöltötte a nagy teret, de ez nem is csoda, hiszen kiváló az akusztikája a teremnek.
Hiába no, anno még tudtak építkezni, tervezni – ahogy azt az egyik vendég meg is fogalmazta. Igaz, ő nem a hangzás kapcsán, hanem a pincerendszer egyszerűségében nagyszerű megoldására vízelvezetés ügyben. Az építészek ugyanis nem szivattyúban gondolkodtak, egész egyszerűen lejtősre építették a két, negyvenöt méter hosszú járatot, hogy azokon végighaladva a víz egyszerűen távozhasson a Cseke-tó irányába.
Nagyon stabil az épület egyébként: a bálterem fölött található például a gabona tárolására alkalmas háromszintes padlás. Ott hatvan vagon, vagyis hatezer mázsa gabonát tudtak tárolni, csak az első két szinten. A pezsgőgyártás 1905-ben kezdődött itt.
A borok mellett egyébként éppen ez, a pincerendszer bejárása volt a Kvaterka nagy vonzereje: folyamatosan gyűltek az emberek, hogy a tulajdonos Séra Mihály vezetésével bejárhassák az ódon alagutat. A szellőztetést is a pincerendszerre kötött nyílásokon keresztül oldották meg: onnan érkezett a levegő, ráadásul már felmelegedve, 10-11 fokon. További szellőzök voltak a 120 centiméteres falakban is.
Séra Mihály többek között azt is elmondta lapunknak, hogy a pezsgőgyár a magyar borászat olyan fellegvára, történeti emléke, amely megérdemli, hogy régi fényében tündököljön. A közeljövő terveiben szerepel például egy látogatóközpont kialakítása.
Forrás: kemma.hu
