Soron kívül tartotta meg első ülését a Tatai Karsztvíz Operatív Bizottság, és meg is tervezték a problémakezelés első lépcsőfokait.
A visszatérő források komoly feladatot adnak a városnak, akkorát, amekkorát önerőből lehetetlen lenne kezelni. Nem csoda, hogy már korábban a kormányhoz fordultak segítségért az önkormányzattól. Ezen a héten pedig, ahogy azt Bencsik János országgyűlési képviselőtől megtudtuk, a Belügyminisztériumban meg is tartotta első ülését a Tatai Karsztvíz Operatív Bizottság, ahol a honatya azonnali intézkedésre tett javaslatai is napirendre kerültek.
Egy kis visszatekintés: A feljegyzések szerint többek között a Fényes-forrás, Fekete-forrás, Pokol-forrás, Tükör-forrás, Nagytavi-forrás, Kastélykerti forrás, Komárom utcai források, Törökfürdői forrás, Lo Presti forrás, Nagytavi ikerforrások, Büdös-kút, Lelkes-forrás volt aktív a XX. század elején és úgy fest, hogy 2017-18-ra már nem lesz olyan forrás az 50-60 évvel ezelőtt működők közül, amelyik ne „köszönne” ismét vissza. Az emiatt szükséges beavatkozások, vizsgálatok, menetsítések összege több milliárd forintra rúghat.
Ahogy Bencsik Jánis felidézte: a korábbi években elvégzett állapotfelméréseket követően ez év februárjában sikerült Pintér Sándor belügyminiszterrel megállapodni, hogy az egyre súlyosbodó probléma kezeléséből a kormány is kiveszi a részét.
– Az Országos Vízügyi Főigazgatóság munkatársai július 26-án Tatán tartottak helyszíni bejárást, majd kiértékelték a korábban készült felméréseket és tanulmányokat is. A helyszíni bejárás alapján több helyen, Tatán, Bodajkon, Csóron, Veszprémben azonnali beavatkozás szükséges, ezért elengedhetetlenné vált az operatív bizottság első, soron kívüli ülésének megtartása – részletezte a képviselő, aki facebook-oldalán arról is beszámolt, hogy Hoffmann Imre helyettes államtitkár az Észak-Dunántúlt érintő, a karsztvízforrások ismételt életre kelésével összefüggő problémák kezelésének megtervezéséhez 400 millió forintos pénzügyi keret elkülönítésére tesz javaslatot és elismerte, hogy azonnali beavatkozásokra is szükség lesz.
Ezek pontos meghatározásához Bencsik javaslatai alapján az alábbi sorrendben láthatnak hozzá: először az 1-es számú főút tatai átkelési szakaszát vizsgálják át a források által előidézett üregesedés megszüntetése érdekében, majd a Május 1. úti lakóházak úgynevezett tartamos használatra való alkalmasságát nézik majd meg és keresik meg a végleges vízelvezetés megoldását. Harmadikként a Nagykert utca térségében lévő családi házak vízmentesítése, a Kismosó patak mederrendezése kerülne sorra, majd a vár és a kastély területén visszatért források vizeinek elvezetését biztosító létesítmények megtervezése következne, még a két műemlék épület soron következő rekonstrukciója előtt. Ötödikként az Angol-kert és a Cseke-tó, továbbá a Malom-árok árvízvédelmi és vízkormányzási rendszerének felülvizsgálata, s a szükséges beavatkozások előkészítése jönne, különös tekintettel a Malom-árok burkolatának helyreállítására, továbbá az eddig burkolatlan szakaszok kiépítésére.
Rengeteg pénzt emésztenek fel
Egy tavaly készült beavatkozási tanulmány pontokba szedte azokat a feladatokat és lépéseket, amelyek a közeljövőben Tatára várnak a visszatérő források miatt. A részletes geotechnikai vizsgálat és az építésföldtani térkép elkészítése a kiemelt és fokozottan sérülékeny területeken mintegy 40, a terület többi részén 60 millió forintot emészthet fel 2020-ig. A vízvezető törések pontos meghatározásához szükséges munkákra 7,3 millió forintot terveztek, az épületek felmérése mintegy 160 millió forintos költség lehet 2018-ig, a Kismosó-pataknál lévő szennyező források feltárása 15 millió, a csapadék-, és szennyvízrendszer tehermentesítése, a forrásvizek elvezetése 7,5 millió, a fejlesztési és környezetvédelmi tervek és programok felülvizsgálata és újrahangolása 2017-ig 30 millió, az egységes monitoring rendszer 2016-ig 35, majd évi 3-3 millió forintos költséggel szerepel a tervben. Az egységes, átfogó adatbázis (felszínmozgások detektálása, vízmegfigyelő rendszer, vízminőség-vizsgálat, épületmonitoring alapján) 2020-ig 80 millió, a lefolyás modellezésére alkalmas 10 centiméteres, úgynevezett ortofotók és stereofotókból összeálló digitális terepmodell 2016-ig 25 millió, az éghajlatváltozással összefüggésben a karsztvízszint és a vízhozam várható feltérképezése 8 millió, a kritikus infrastruktúraelemek állapotfelmérése, a közműtérképek aktualizálása 2016-ig 20 millió forintba kerülhet. Ugyanakkor a teljes mentesítés több milliárd forintba kerülhet.
Forrás: kemma.hu
