A Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya az UNESCO szellemi kulturális örökség nemzeti jegyzékén elismertetett. – Az erről szóló oklevelet pénteken vettük át a Budán.
A Mária Út Egyesület kezdeményezésére a Mária-tisztelet zarándok és búcsú hagyománya felkerült a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe. Az elismerést szeptember 16-án adta át a Kulturális Örökség Napok megnyitóján Puskás Imre kulturális örökségvédelemért felelős államtitkár Budapesten.
A történelmi Magyarország területén 130-nál is több Máriás kegyhely van, ahova búcsúsok, zarándokok tömege jár, mert a zarándoklás és a búcsújárás élő hagyomány. Évente megközelíti az egymilliót azok száma, akik elzarándokolnak valamelyik Máriás búcsúhelyre. Hálaadás, megtisztulás, életrendezés, bűnbánat, elmélyülés, lelki és fizikai feltöltődés és közösségi lét: ezek vezetik a búcsúsokat, akik a hagyományt követve cselekszenek. A búcsújárás és a zarándoklás hagyománya, mint szokás, mint a lelki igények, kifejezési formája, mint közösség-összetartó gyakorlat és tudás, túlzás nélkül évezredes múltra tekint vissza és minden nemzedékkel újraéled. A magyar hagyomány kezdete Szent István államszervező és egyházszervező munkájához köthető. A XIX-XX századi, sőt a XXI. századi búcsújárás régi hagyományt folytat, de sok új jelenséget is hordoz.
Az élő hagyomány közvetlen inspirációja volt az új évezred elején Közép-Európa zarándokútja, a Mária Út, mint zarándokút megszületésének, ami Közép-Európa Máriás kegyhelyeit köti össze gyalogos és kerékpáros zarándokútvonalakkal több ezer kilométeren A Mária Út Egyesület, ami 2006-ban jött létre a Mária Út fejlesztését végzi, és a hordozója a Mária-tisztelet zarándok és búcsús hagyományának, s ami most nemzeti örökség-elemként lett elismerve.
A Mária Úton tízezreket megmozgató zarándoklatok vannak, ilyen például az 1úton és a Mária Maraton rendezvénye, és sok település ennek hatására is feltárja, életre kelti és korszerűsíti vallási, búcsús hagyományait.
Az elismerés, hogy a Mária tisztelet zarándok és búcsú hagyománya felkerült az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékébe növeli a hagyomány ismertségét és vonzerejét, ezzel elősegíti az emberek lelki megújhodásának lehetőségét, és egy újabb lépés a vallási-kulturális turizmus erőteljes fejlődése felé.
