Könyvtárfejlesztés kicsiben és nagyban
2017. 04. 18., 17:39

Beszélgetés Bencsik János képviselővel

„Fogadj örökbe egy iskolai könyvtárat!” néven indított programot 2015-ben a Tatai-medencében Bencsik János országgyűlési képviselő és Henzer Zsuzsanna iskolai könyvtári szaktanácsadó. A térségünkben működő intézményi könyvtárak megújítását célzó kezdeményezés mára igazi sikertörténetté vált, hiszen a program nyomán 11 könyvtár gazdagodhat mintegy 24 millió forint értékben. Időközben a Kormány is döntött arról, hogy a József Attila Könyvtár fejlesztését 1.7 milliárd forinttal támogatja.

Nemrégiben látott napvilágot az OECD által közzétett hagyományos-, valamint digitális szövegértés terén végzett összehasonlító felmérés, mely Magyarország gyors leszakadását mutatta nemzetközi összehasonlításban.

Ez valóban így van, de minket nem a PISA-felmérés kedvezőtlen eredményei sarkalltak arra, hogy a gazdasági társaságok társadalmi felelősségvállalására alapozva, könyvtárfejlesztési programot indítsunk. A Tatai-medencében még mindig jelen van a munkanélküliség, ugyanakkor a vállalkozások egyre nehezebben találnak maguknak képzett, illetve képezhető munkavállalót. Mindez nehezíti a térség gazdaságszerkezetének finomhangolását, továbbá a helyi közösségen belül jelentős szociális feszültséget hozhat létre a nem kellően iskolázottak arányának gyors növekedése.

Úgy ítélték meg, hogy erre a legjobb orvosság az iskolai könyvtárak fejlesztése?

Kutatások bizonyítják, hogy a könyvolvasás fejleszti a koncentráló képességet és a képes gondolkodást. Sokkal nagyobb figyelmet igényel, mint egy email vagy újságcikk, rádió- vagy televíziós műsor elolvasása, illetve figyelemmel kísérése. E képesség fejlesztése pedig, a különböző szintű tanulási folyamatok lezárása után, a munkahelyeken is hasznosul. Egy jó gyerekkori olvasmányélmény képes valódi, elkötelezett kultúrafogyasztó felnőttet kinevelni, de a társadalom jó szövegértő képessége konkrét gazdasági növekedést is eredményezhet az országnak. A nagyobb szövegértési készséggel, koncentráló képességgel, a digitális tartalmak sikeres elérésének technikájával, a világhálón történő hatékony tájékozódásra való nyitottsággal rendelkező fiatalok a munka világában is jobb, és egyben hatékonyabb teljesítményre lesznek képesek.

Ha ez így van, akkor az iskolák miért nem fordítottak eddig nagyobb figyelmet a könyvtáraik fejlesztésére?

Mert évek óta nincs rá pénzük. Az állományok elöregedtek, pedig a gyerekek a színes és egyben népszerű könyvekre nyitottabbak. Elavult kézikönyvekkel, ismeretterjesztő művekkel, számítógépparkkal nehéz meggyőzni bárkit is arról, hogy a könyvtár információs központ, tudásbázis. Nagy a hiány a kortárs- és ifjúsági irodalomból, az iskolatípusnak megfelelő szakirodalomból, folyóiratokból, elektronikus dokumentumokból. Ezért fordultunk segítségért a térségben működő gazdasági társaságokhoz.

Milyen fogadtatásban volt részük?

Mintegy 70 vállalkozásnak írtunk levelet, majd az érdeklődők közül húszat személyesen is felkerestem. Közülük kerültek ki a támogatók, akik maguk választották ki a támogatni kívánt iskolákat. Egy-egy millióval segítették a könyvtárak informatikai fejlesztését, s négy éven keresztül évi 300-300 ezer forintot biztosítanak a nyomtatott és digitális állomány gyarapítására. A könyvtárosoktól pedig azt kértem, hogy a fiatalokat is vonják be a beszerzendő könyvek kiválasztásába. Talán ennek is köszönhető, hogy az átadások során sok-sok gyermekmosolyban volt részünk.

A napokban jelent meg a Magyar Közlönyben, hogy a József Attila Könyvtár átépítésére 1.7 milliárd forintot biztosít a Kormány.

A kiemelt beruházás a Modern Városok Program keretében valósulhat meg. Polgármester úrral az utolsó pillanatban tudtuk az egy évvel ezelőtt megkötött megállapodásba bevarázsolni, s most pedig már javában folyik a tervezése.

Az átépítést követően mennyiben lesz más a megyei feladatokat is ellátó intézmény?

A Tatai-medence egyik meghatározó kulturális központjává válhat a könyvtár. Különválik a gyermek- és felnőtt olvasóterem. A gyermekek egy önálló alkotó teret is kapnak, mely kézműves foglalkozások megtartására is alkalmas lesz. Megépül egy száz fő befogadására alkalmas előadóterem és egy baba-mama szoba is. Az informatikai fejlesztés keretében internetes tanulótér is kialakításra kerül, és megújul a szabadtéri olvasó is. A Népház és az egykori Közművelődés Háza után immáron a harmadik legnagyobb kulturális intézményünk is megújulhat 2019 derekára.

Forrás: Mi Tatabányánk