A hazai széntermelés az 1700-as évek második felében vette kezdetét a Komárom vármegyei Zsemlye község (mai nevén Vértessomló) területén.
A szén szerepe az ipari forradalomnak köszönhetően nélkülözhetetlenné vált a gazdaságban, és a 19. század közepétől sorra alakultak a szénbányászattal foglalkozó nagyvállalatok Magyarországon is. Ezek egyike volt az 1891-ben, Budapesten alapított Magyar Általános Kőszénbánya Részvénytársulat (MÁK Rt). A vállalat kezdetben Borsod vármegyében tevékenykedett, figyelme azonban hamarosan a Dunántúl irányába fordult.
A MÁK vezetői azzal a céllal vették bérbe 1894-ben a zsemlyei bányatelepeket, hogy ott újabb szénlelőhelyek után kutassanak. Az egykori zsemlyei bányák mélyebben fekvő részein nem jártak szerencsével, de 1896 márciusában – három nagyobb sikertelen kutatófúrást követően – a Tatai járásban fekvő Bánhida község határában mintegy 200 millió tonnára becsült szénkészletre bukkantak. 1896. december 23-án kigördült az első csille szén az Esterházy-aknából. Ez a nap a Tatai-medence szénbányászatának születésnapja. Az első sikereken felbuzdulva, 1897-ben a MÁK Rt. megvásárolta az Eszterházy-uradalomtól Alsógalla, Bánhida, Felsőgalla, Környe, Szár és Tarján községek szénjogát is.
A vállalkozás annyira sikeresnek bizonyult, hogy a századfordulót követően külföldi tőzsdéken is jegyezni kezdték a MÁK részvényeit. Egymás után nyíltak az újabb és újabb aknák, megépült az első erőmű, mely lehetővé tette a Budapest-Bécs vasútvonal villamosítását. Az ipari léptékű szénbányászat megindulása, s a vele együtt járó népességrobbanás a Tatai járás földművesei, kézművesei és kereskedői számára hatalmas piacot biztosítva, elősegítette Tata és Tóváros polgári fejlődését is.
A szociálisan is érzékeny Vida Jenő igazgatósága idején egymás után jöttek létre a jóléti szolgáltatást nyújtó intézmények, melyek hosszú évtizedeken keresztül szolgálták a tatai polgárokat is. Közülük néhány – köztük a Jászai Mari Színház-Népház – ma is a térség kulturális életének színhelyeként működik. A 2017-es esztendő a szomszédos Tatabánya életében a 120 évvel ezelőtt megindult szénbányászatra, valamint az annak köszönhető gazdasági és társadalmi fejlődésre történő emlékezés jegyében szerveződik.
Miután a két város, és a szomszédos települések élete ma is számtalan kapcsolódási ponttal bír, így az ünnepi alkalmak nem csak a tatabányaiak számára tartalmaznak meglepetéseket. Külön öröm számomra, hogy néhány nappal ezelőtt a megyeszékhely képviselői, javaslatomra megnövelték annak a 118 esztendős Szimfonikus Zenekarnak költségvetését, melynek számos kiváló tatai zenetanár és muzsikus is a tagja.
Forrás: Tatai Városkapu
