Sanghaji önkormányzati szakemberek magyarországi tanulmányútjukon a megyeszékhelyet is felkeresték. A város Gazdaságfejlesztő Szervezeténél (GFSZ) tájékoztatták őket a hazai regionális gazdaságfejlesztési tapasztalatokról. A megbeszélésen egyebek mellett kiemelten foglalkoztak a közszférába tartozó és a piaci szereplők koordinációjával, együttműködésével. Tárgyaltak a várostervezés szabályozásáról és az ehhez kapcsolódó integrációs folyamatokról. A tanulmányút során szerzett tapasztalatokat Kína más, gazdaságilag rosszabb helyzetben lévő régióinak fejlesztése során is alkalmazni kívánják.

Új matematikai modellre épülő - LED fényforrásokból álló - energiatakarékos közvilágítási lámpát mutatott be a tatabányai Modern Üzleti Tudományok Főiskoláján a Wemont Kft. A rendezvényt Bencsik János, a Nemzetgazdasági Minisztérium energiaügyi és otthonteremtési államtitkára nyitotta meg, aki többek között elmondta: az új Széchenyi terv kiemelten kezeli a zöldenergia fejlesztését. Rámutatott, hogy ez hozzájárul a belső gazdasági növekedéshez is. Kiemelte a kutatás és fejlesztés (K+F) és az erre irányuló folyamatokat erősítő innovációs műhelyek jelentőségét.

Ötvenegy társasház jelentkezett a tatabányai önkormányzat idei fűtéskorszerűsítési pályázatára, s így közel másfélezer (1486) lakásban akár 25-30 százalékkal csökkenhet a korábban fizetett hődíj. A városban jelenleg több mint 22 ezer a távfűtéssel ellátott lakások száma. Ezek közül jelenleg kétezerben mérhető, szabályozható a fűtés. A program azt célozza meg, hogy a tulajdonosok számára kedvező önrész biztosításával, legkésőbb nyolc éven belül valamennyi lakás rendelkezzen költségmegosztóval. Erre a feladatra létrehozták a Távfűtési Rendszert Fejlesztő Nonprofit Kft-t, amely a szervezést, a lebonyolítást irányítja.

A Vértesi Erőmű jövőjéről nyilatkozott Bencsik János államtitkár a Magyar Rádió 180 perc című műsorában. A politikus álláspontja az, hogy ki kell dolgozni egy olyan alternatívát is, amely középtávon biztosítja a márkushegyi bányászati tevékenység folytatását egészen addig, amíg az ország teherbíró-képessége ezt elviseli. Úgy vélte, hogy az ott folyó munka a térségben nem csak bányászati tevékenység, hanem társadalompolitikai kérdés is. Éppen ezért a gazdaság-szerkezetváltással együtt meg kell oldani az ott élő emberek egzisztenciális jövőjét is. Bencsik szerint ebben az esetben 2012-2013 lenne az időpont, amikor a Márkushegyi Bányaüzemből az utolsó csille szén felszínre kerül. Ezt követően a kitermelt  szénnel még  tovább működhetne az erőmű és ez elegendő időt adna megtervezni azt az új erőművet, amely el tudná látni Oroszlányt távfűtési energiával – mondta az államtitkár az MR1-nek. A teljes interjút a folytatásban olvashatják!