Sok növénytermesztő fontolgatja évek óta, hogy a gyengébb adottságú területein energianövények termesztésébe fog. Kevesen jutottak el eddig az igenlő döntésig. A közeljövő lehetőségeit Bencsik János államtitkárral elemezzük.
Rip.: – Óriási az érdeklődés a gazdák körében, hogy hogyan kapcsolódhatnának be a zöldenergia termesztésbe. Gondolom, ezt Ön is tapasztalja.
Bencsik János államtitkár, NFM.: – Igen, és erre próbálunk meg szövetségeseket is keresni közöttük, de ez csak akkor fog menni, hogyha a hazai agrárvállalkozók a szakmai szervezetekkel karöltve, bevonva a helyi önkormányzatokat, fognak életképes programokat kifejleszteni, és ehhez az éj Széchenyi-terv keretén belül meglévő forrásokból támogatást is pályázni és nyerni. Van egy olyan hatmilliárdos alapunk ebben a Széchenyi-tervben, amely kifejezetten megújuló energiaalapú térségfejlesztéshez, mintaprojekt megvalósítására alkalmas pályázatokat akar támogatni, de ehhez ténylegesen szükség van arra, hogy legyenek partnereink. De azt azért szeretném legszögezni, hogy az energetika és az agrárium közös tapadási, csatlakozási felületén elsősorban a mezőgazdasági melléktermékek, hulladékok energetikai célú hasznosítására látunk mi is lehetőséget. Mi sem szeretnénk azt, hogy az élelmiszer alapanyagok és a takarmánynövények termesztésére alkalmas, jó minőségű területeket vonjunk be agrárenergetikai programokba.
Bencsik János államtitkár, NFM.: – A nagyon alacsony termőképességű földterületeken lehet akár energiaerdő telepítésére is sort lehet keríteni. És hogyha valamit választ, vagy valamiből választani kell valamit, akkor én azt mondom, hogy az energianád, az energiafű helyett inkább próbáljuk meg akkor a fás szárú energianövényt választani, mert annak a tüzeléstechnikai szempontból történő optimális átalakítása egyszerűbb, biztonságosabb, kevesebb karbantartást igényel, és jól hasznosítható az a hőenergia. De csak akkor van értelme ennek is, hogyha a biztos hőpiac ott van, és elsősorban közösségi tulajdonban lévő intézményeket tudunk belőle fűteni, vagy a vállalkozás által igényelt hőenergiát tudjuk előállítani. S hogyha kapcsolt termelésben, energiatermelésben gondolkodunk, csak ez után jöhet a villamosenergia értékesítése, illetve felhasználása.
Rip.: – Várják ezeket a kisebb településre szabott erőműveket, égetőműveket, és igencsak az önkormányzatok, de hát az ott élő, ott gazdálkodó emberek is.
Bencsik János államtitkár, NFM.: – Erre mintegy 24 milliárd forint áll rendelkezésre a 6 milliárdon kívül, ami kistérségi programoknak az előkészítésére fordítható. Ebben kifejezetten vannak biomasszás kis erőművek, biomassza kazánok telepítésére vonatkozó kiírások, de azt is hozzátenném, hogy vannak olyanok is, hogy kistérségi vagy települések általi összefogásban megvalósuló biobrikettáló üzemeknek a megvalósítására is lehet támogatást nyerni. De fontos az – nem feltétlenül kell mini erőműveket építeni a kistelepüléseken, lehet jó hatásfokú, biomassza kazánt telepíteni, azt pedig biobrikettel fűteni. A biobrikettet pedig össze kell szedni a határból meg a falu területéről az egész kistérségben belül, több önkormányzat összefogásával, legyártani. Ma 85 százalékos vissza nem térítendő támogatást lehet önkormányzatoknak, önkormányzati társulásoknak akár erre a célra is felhasználni.
Rip.: – Szerencsére jó példák azért szerte az országban már akadnak.
Bencsik János államtitkár, NFM.: – Vannak hála istennek. Számos olyan aktív polgármester van, aki számolgatja a költségvetésük szűkösségét és rájött arra, hogy egyszerűen földgáz alapon nem lehet kifűteni az óvodát, az iskolát. És ő nem annyira kényelmes, hogy télen ölbe tegye a kezét és azt mondja, hogy akkor a gyerekek majd a községházára menjenek át a házasságkötő terembe az iskolai foglalkozásra, vagy vegyenek föl nagykabátot, mert csak 12-04 fokra tudják temperálni az iskolai tantermet, hanem azt mondják, hogy igen, akkor ők ezt a pályázati lehetőséget igénybe veszik, és 15 százalékos önrészt pedig azért össze tudják szedni, és egy év leforgása alatt a beruházás megtérül számukra.
Rip.: – Ismerek nem egy olyan kisvárosi vagy nagyobb település polgármesterét, akár maga is befűti a kazánt télidőben.
Bencsik János államtitkár, NFM.: – Hát, a polgármesteri szolgálat, szolgálat. Én 20 évig voltam polgármester és tudom azt, hogy hozzáállásnak a kérdése. De hát ember, ember. Ha valahova letesszük a kosarat, amikor halat akarunk fogni, és belenyúlunk, akkor találunk benne ilyet is, olyat is. Hogyha a másik helyre letesszük, akkor találunk oda ilyet is, olyat is. Sajnos a közösségi szolgálatban is vannak aktívabbak, és vannak kevésbé aktívak. A feladatunk nekünk meg a szakmai szervezeteknek, a képviselőknek és a többi aktív polgármesternek az, hogy meggyőzzék a hitetleneket és segítsenek nekik is tűzbe jönni annak érdekében, hogy a saját közösségükért jól tudjanak, hatékonyan tudjanak felelősséget vállalni.
Rip.: – Ebben az esetben is akkor döntő szerepe lesz az önszerveződésnek is.
Bencsik János államtitkár, NFM.: – Igen, és a szemléletformálásnak. Nem véletlen, hogy a Széchenyi, éj Széchenyi-tervben 9,7 milliárd forint áll rendelkezésre a zöldgazdaság fejlesztésen belül szemléletformáló programok támogatására, akár regionális vagy országos kampányoknak a lefolytatására. És szeretném fölhívni a médiumoknak a figyelmét is, hogy szabad a gazda, tehát bármely országos lefedettségű médium ilyen jellegű kampányok előkészítésére, lefolytatására pályázatot nyújthat be, és lehet olyan műsorokat is szerkeszteni, amelyek bemutatják a jó példákat és nemcsak a bajról, a tragédiáról és a nehézségekről számolnak be.
