A készülő földtörvény összefüggéseiről és meghatározó jelentőségéről tartott hosszú, de alapos, körültekintő és meggyőző előadást Bencsik János képviselő. – A földtörvény ügye minden magyar közös sorsa! kezdte előadását a földtörvény tervezetéről csütörtökön este az evangélikus templom gyülekezeti termében Bencsik János országgyűlési képviselő (Fidesz). A teológus, szociális munkás, szociológus, településüzemeltető mérnök végzettségű képviselő, Ángyán József frakciótársával közösen több mint hetven módosító javaslatot nyújtott be a pártja által előterjesztett földtörvény tervezetéhez.

– Nem tudom, hogy meg tudjuk-e változtatni a földtörvény tervét! Nem biztos, de kötelességünk megpróbálni! Tudnunk kell arról, hogy mi történik velünk: eszméljünk rá! A lelkekért folyik a háború, ez teremtésvédelmi kérdés! jelentette ki a mintegy háromtucatnyi hallgatónak. – Kisajátítottuk a bioszférát, amit csak használatba kaptunk. Túlhasználjuk az emberi és a természeti erőforrásokat jegyezte meg Bencsik. Ezután részletes adatokkal, grafikonokkal, térképekkel bizonyította, hogy a globális klímaváltozás már meg is kezdődött, eddig használt energiaforrásaink kimerülőben vannak, viszont várhatóan 40 százalékkal nő az energiaszükséglet a következő 20 évben a népesség viszont 2050-re újabb kétmilliárddal kilencmilliárdnyira gyarapszik. – Létmódváltásra van szükség! – hangsúlyozta.

Elmondta: a Kárpát-medencét jobban sújtja a klímaváltozás, mint Európa többi, velünk azonos szélességi fokon lévő részét. Csak egy adat: nyáron, amikor a növényeknek a legnagyobb szüksége lenne vízre, átlagosan 26 milliméterrel csökkenni fog a csapadékmennyiség! Ehhez mind a vízgazdálkodásunkban, mind az agrikultúránkban alkalmazkodnunk kellene. Ennek akadálya többek között az, hogy Magyarországon részben túlságosan elaprózódott birtokviszonyokkal és az óriásbirtokokkal egyszerre kell számolni. A helyi közösségek kiszorulnak a földhasználatból. Vízelvezetés helyett vízvisszatartásra lenne szükség. Ösztönző támogatási rendszert kellene bevezetni. – Rendezni szükséges a birtokviszonyokat, és a helyben élők földhöz jutását kell elősegíteni- hangsúlyozta Bencsik.

Mint mondta: vannak jó példák. így Rozsály, Tiszaadony, Hernádszentandrás községekben saját területen, saját gépparkkal, saját feldolgozóüzemekkel a helybeliek közösen oldják meg ellátásukat, foglalkoztatásukat. – Ma a tőkeerő mindent felülír és mindent vinni akar a magyar mezőgazdaságban szögezte le az előadó. Kijelentette: a központi kérdés a helyi társadalom maradék önrendelkezésének felszámolása. – Ez zajlik 1950-től 2013-ig mondta.

A földtörvény mai tervezete fenntartja a korábbi birtokszerkezetet, túl rugalmasan kezeli a helybeliséget (húsz kilométerről lehet jelentkezni földért), túl sok kiskaput nyitva hagy a nagybirtokok kialakításához, a tőkekivonáshoz. A tavaly decemberben elfogadott alkotmánymódosítás az “integrált mezőgazdasági termelésszervezőkről” pedig felülírja a családi gazdaságok és az önkéntes szövetkezetek igényeit, holott a helyi érdekek érvényesülésének elősegítésére kellene törekedni. – így Bencsik.