Bérfelzárkóztatás
2016. 12. 19., 21:03

Egy nyárvégi gyáravató során a munkavállalók nagyobb erkölcsi és anyagi megbecsülésére biztatta a külföldi cégek tulajdonosait, majd hozzátette azt is, hogy a Kormánynak pedig a bérekre rakódó járulékterhek csökkentésével kellene mindezt elősegíteni.

A mögöttünk hagyott évtizedben jelentősen növekedett a magyarországi üzemek termelékenysége, így a bérek felzárkóztatásának megkezdéséhez megteremtődött a fedezet. Persze azt is tudjuk, hogy a vállalatok csak a legvégső esetben mutatnak hajlandóságot a saját hasznuk csökkentésére. Ezért is emeltem szót nyár végén a dolgozók érdekeinek érvényesüléséért, s néhány héttel ezelőtt a Kormány is ugyanezen okok miatt döntött arról, hogy a bérekre rakódó járulékterhek csökkentésével, továbbá a garantált szakmunkás bérminimum növelésével kikényszeríti a piaci bérek emelését is.

Tekinthetjük-e korszakhatárnak a munkáltatói- és a munkavállalói érdekképviseletek, továbbá a Kormány közötti bérmegállapodás létrejöttét?

A megállapodás szerint jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói adó pedig 5 százalékponttal csökken. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökken a munkáltatói adó. A hazai foglalkoztatóknál magasabb béreket fizető külföldi vállalatok általi béremelés ösztönzésére az Országgyűlésben arról döntöttünk, hogy a jelenlegi felére csökkentjük a nyereségadó kulcsát.

A napokban jelentették be Budapesten, hogy a Becton Dickinson – 220 új munkahelyet is teremtve – tovább növeli tatabányai gyártókapacitását. Ez már az új adópolitika eredménye?

Ez még a BD-nél és a többi tatabányai vállalatnál dolgozó tatabányaiak felkészültségének és munkájának elismerése. A most bevezetendő adócsökkentés viszont megerősítheti az amerikai vállalkozás Magyarország iránti elkötelezettségét, és a munkabérek további emelésére serkentheti őket is.

Nemrégiben egy városházi rendezvényen a fizikai dolgozók erkölcsi megbecsülése mellett is kampányolt.

Azért fogtunk össze a HRC Group munkatársaival, hogy elősegítsük a fizikai munkáról kialakult kedvezőtlen megítélés megváltozását, s egyben köszönetet mondjunk mindazoknak, akik értékes munkájukkal járulnak hozzá térségünk gazdasági teljesítményéhez. A programhoz kapcsolódó cégek maguk javasolták azt a kollégájukat, akit a vállalat arcaként szeretnének bemutatni, aki a jövőben is képviselni fogja munkatársait. Tatán, Tatabányán és Oroszlányon huszonhárom cég csatlakozott a kezdeményezésünkhöz, így huszonhárom munkatárs arcát és inspiráló történetét ismerhetjük meg az elkészült plakátokon, melyeket néhány héttel ezelőtt adhattam át számukra személyesen is.

Szeptemberben – kormánypárti képviselőtől nem szokványos módon – arra biztatta a szociális szakma munkavállalóit, hogy kulturáltan, de az eddigieknél határozottabban álljanak ki magukért, mert máskülönben a frakcióján belül nem tudja a szövetségeseivel együtt meggyőzni a Kormány képviselőit arról, hogy az idősek otthonaiból elfogynak az ápolók, ha rövid időn belül nem kapnak béremelést.

Egykori szociális munkásként nem nehéz azonosulnom a szakma képviselőivel. Javaslataimat megfogadták. Hallhatóvá vált a követelésük, s belülről is sikerült pozitív irányba mozdítani a megítélésüket. Ha minden jól megy, akkor 2017-ben 30 százalékos béremelésben részesülhetnek.

Sok tatabányai kapta fel a fejét a legutóbbi törvényjavaslatán, melyben azt indítványozta, hogy a régi kórházi épület kerüljön a Katolikus Egyház tulajdonába.

Miután az önkormányzat által elképzelt lakóparki, illetve kézilabda utánpótlás nevelési központ kialakításához nem lehetett sem uniós, sem pedig állami pénzügyi támogatást bevonni, újra kellett gondolni az épületegyüttes jövőbeni sorsát. Miniszterelnök úrral és a város polgármesterével egyeztetve jutottam arra az elhatározásra, hogy – miután sikeresen működik az egyházi óvoda és általános iskola – katolikus gimnázium létesüljön az épületben. A törvényjavaslatot az Országgyűlés is meggyőző többséggel támogatta.

Ha már említést tett az uniós pénzekről, akkor mondja már el, hogy miért akadozik a benyújtott pályázatok elbírálása?

Valóban tapasztalható némi kormányzati késlekedés az értékelés során, de októberben már elkezdődött a városi utak korszerűsítése, s hamarosan elindul a családi házas városrészek iskoláinak, művelődési házainak a felújítása is. A Kormány néhány héttel ezelőtt emelte meg a Tatabányának jutó keretet mintegy négymilliárd forinttal, melynek részét képezi a Tiszti Kaszinó eredeti állapotban történő helyreállítása is. S miközben ezt is betehetjük a város karácsonyfája alá, egyúttal megköszönöm minden jóakaratú tatabányainak azt a segítséget, melyet az idei esztendőben számomra nyújtottak. Áldott Karácsonyt!