Tatabánya a ’90-es évek elején bekövetkezett gazdasági összeomlást követően mára ismét az ország egyik jövedelem termelő központjává vált. Csak a Tatabánya-Környe Ipari Parkban tízezer ember dolgozik, akiknek nap mint nap meg kell küzdeniük az egyre elviselhetetlenebbé váló forgalmi dugókkal. Bencsik János, a Tatai-medence országgyűlési képviselője legutóbb Tuzson Bencét, a Miniszterelnökség államtitkárát fogadta, akitől többek között az ipari parki közlekedésfejlesztési beruházások felgyorsításának elősegítését kérte.
Az Ipari Park vállalkozásai egymás után jelentik be kapacitásbővítő beruházásaikat, és az ezzel együtt megjelenő csomagolási és szállítmányozási igények kielégítésére újabbnál újabb logisztikai bázisok épülnek. A teherforgalom növekedése viszont leszűkíti a személyforgalom mozgásterét.
És ezzel együtt megöli az ember életét, mert közel egy órával megnövekszik a munkába járással eltöltött idő, mindeközben megkopik a türelem, s megromlik a közérzet.
Pedig egy nemrégiben elvégzett országos kutatás alapján az összes megyeszékhely közül Tatabányán legboldogabbak az emberek.
Európai összehasonlításban viszont ugyanez nem mondható el Magyarországról, tehát csak a nem túl optimista hazai hangulathoz képest boldogabbak a tatabányaiak. Ennek hátterében persze ott van az, hogy a letelepült gazdasági társaságok szinte mindenkinek tudnak munkát biztosítani, s ha munka van, akkor minden van.
Minden van, ha meg is fizetik a dolgozókat.
Ahogy arról már az elmúlt év derekán beszéltem, az év vége felé valóban megindult a bérek emelkedése, melyre a Kormány is rásegített a garantált szakmunkás jövedelem szintjének megemelésével. De még ezzel együtt sem lehet azt mondani, hogy kolbászból lenne a kerítés. Viszont az itt élők közérzetét még egy dolog befolyásolja pozitívan, s az nem más, mint a város bányászmúltjából fakadó szolidaritás, az egymásba vetett bizalom megléte. A bizalom viszont a Kormány és az Önkormányzat irányába is kötelezettségeket keletkeztet, s ezek közé tartozik az ipari parki utak fejlesztése is.
Már korábban is lehetett hallani arról, hogy jelentős beruházásokat terveznek, de ezekből eddig csak néhány buszmegálló átépítésére került sor.
Három évvel ezelőtt, amikor a Kormány átvállalta a város adósságállományát, az Önkormányzat kötelezettséget vállalt arra, hogy az így felszabaduló pénzügyi források egy részét gazdaságfejlesztésre fordítja. Ugyanakkor az Ipari Park megközelíthetőségét biztosító új út és csomópont megépítésének, és a meglévő utak korszerűsítésének költsége megközelíti az egymilliárd forintot, mely meghaladja a város teherbíróképességét. Ezért kértük a Kormányt egy évvel ezelőtt, hogy a Modern Városok Program keretében a szóban forgó fejlesztéseket pénzügyileg is támogassa.
Hol tartanak az előkészületek?
A Városháza tájékoztatása alapján elkészültek a tervek, s akár indítani is lehet a közbeszerzést. Éppen ezért arra kértem Tuzson államtitkár urat, hogy a kormányzati támogatás is minél hamarabb kerüljön folyósításra. Nem lehet tovább késlekedni, minél hamarabb el kell kezdeni a beruházásokat, mert a Coloplast logisztikai bázisának megépültét követően tovább fog romlani a forgalmi helyzet.
Milyen konkrét beruházásokról van szó?
Az Üveggyári út meghosszabbításáról, s annak a Tatabánya-Környe közötti közútba történő kikötéséről, a Delphi előtti buszmegálló területének megduplázásáról, továbbá kenyérgyári csomópont átépítéséről. Néhány héttel ezelőtt egy egyeztetési fórum összehívását kezdeményeztem a városházi szakemberek, továbbá az ipari parki vállalatok képviselőinek részvételével, hogy az építkezések befejezéséig miként lehetne forgalomszabályozási eszközökkel elősegíteni a káosz közeli helyzet elviselhető mértékűre történő mérséklését. Egyben egy központi kamionparkoló létrehozására is javaslatot fogalmaztam meg.
Forrás: Mi Tatabányánk
