A napokban véget ért az Országgyűlés őszi ülésszaka, melynek választókerületünket érintő döntéseiről kérdeztük Bencsik Jánost, a Tatai-medence képviselőjét.
Kívülről úgy látszott, hogy az idei őszön minden csak az Európai Unió által szorgalmazott kötelező betelepítési kvótáról szólt.
Való igaz, szeptemberben született döntés a legújabb nemzeti konzultáció elindításáról, s most decemberben, az utolsó parlamenti ülésen fogadtuk el azt a határozatot – a kérdésben véleményt formáló 2.3 millió magyar állampolgár elvárásának eleget téve -, mely elutasítja az Európai Parlament november 16.-án elfogadott, az Európába irányuló bevándorlás felgyorsítását szorgalmazó döntését.
A parlamenti ellenzék szerint nem is létezik kötelező bevándorlási kvóta, és ezzel kapcsolatos döntést nem is hozott az Európai Parlament.
Sajnálatos módon kettős beszédet folytat az ellenzék. Miközben idehaza tagadják a betelepítési terv létezését, addig uniós képviselőik rendre megszavazzák az ezzel kapcsolatos rendelkezéseket. Ennek tényéről árulkodnak a belga, spanyol, holland, svéd és olasz uniós képviselők által adott interjúk, melyek a magyarországi televíziók híradásaiban is hallhatók voltak.
Mit tartalmaz az elfogadott országgyűlési határozat?
A magyar Országgyűlés elutasítja, hogy állandó betelepítést és kötelező szétosztást indítsanak el az európai nemzetek kárára. A gazdasági bevándorlók állandó behozatala és kötelező kvóta alapján történő szétosztása visszafordíthatatlanul megváltoztatná Európa jövőjét és kultúráját. Felhívtuk az uniós döntéshozók figyelmét, hogy a schengeni külső határvédelemi kötelezettség egyes tagállamok általi be nem tartása nem teremthet alapot arra, hogy a jogsértők szolidaritásra hivatkozva követeljék a határvédelem hiánya miatt érkezett bevándorlók államok közötti szétosztását.
A hírek szerint volt néhány önálló indítványa is, továbbá interpellált is a térségünket érintő kérdésekben.
Sikerült elérni, hogy a Kormány anyagilag is támogassa a szénbányászat megszűnése után visszatérő tatai karsztforrások által okozott veszélyhelyzetek és kártételek felszámolását. Megszületett a döntés arról, hogy folytatódhat a Szent Borbála Kórház fejlesztése, továbbá indulhat a József Attila Könyvtár átépítése is. Sikerült elérni azt is, hogy a hulladékról szóló törvénybe bekerüljön a lakosságnál képződő azbeszt tartalmú építőanyagok bontásból keletkező hulladékának könnyített átvétele.
Pontosan mire terjed ki az új törvényi rendelkezés hatálya?
Az indítványom arra irányult, hogy a természetes személy ingatlantulajdonos az ingatlanán képződő, a bontást végző szakember által környezetveszélyeztetést kizáró módon történő szállításra előkészített, azbesztet tartalmazó veszélyes építési-bontási hulladékot a saját költségén hulladékgazdálkodási engedély nélkül maga is elszállíthassa a bontási tevékenység helyszínéhez legközelebb lévő speciális hulladékgyűjtő pontra vagy közvetlenül az azbesztet tartalmazó veszélyes hulladék lerakására alkalmas hulladéklerakók valamelyikébe. A hulladék leadásáért pedig csak az építési hulladékok utáni tarifát kell megfizetnie a korábbi igen borsos átvételi díj helyett. Így kevesebb sík-, valamint hullámpalával fogunk találkozni az erdőszéleken.
Módosításra került a közérdekű nyugdíjasszövetkezetekről szóló törvény is.
A bányásznap környékén számos kérést fogalmaztak meg ezzel kapcsolatosan az egykori bányászok. Kérésüket teljesítve nyújtottam be az önálló törvényjavaslatot, melyet az Országgyűlés 82 százalékos többséggel fogadott el. Ennek következtében az átmeneti bányászjáradékban részesülők is bekerültek a törvény hatálya alá, melynek következtében kedvezőbb feltételekkel vállalhatnak munkát.
Ha már a munkavállalásnál tartunk, lesz elég munkaerő az ősz során átadott új üzemegységekben?
Mint pozitív példa, Tatabánya neve többször is elhangzott az Országház falai között az ősz folyamán. Szinte egyidőben bővítette kapacitásait a Bridgestone, a Becton Dickinson, a Coloplast és a Lotte. A meglévő munkaerő megtartása érdekében jelentős béremelésekre került sor. Az új belépők számának növelése érdekében tovább folytatódik a szakképző intézmények korszerűsítése és a felsőoktatási háttér megerősítése, és az egykori KOMÉP-szálló épülete korszerű munkásszállóként születhetett újjá.
A hazai gazdaság teljesítményének növekedése hatással van a költségvetési mozgástérre is?
Miután az elmúlt években jelentősen csökkent a külső hitelek mértéke, így a Kormány mozgástere is megnövekedett. E két folyamat együttes hatása eredményezhette azt is, hogy most először kerülhetett sor nyugdíjprémium kifizetésére, és az idén is meg van a fedezet a karácsonyi Erzsébet-utalványok postázására.
Forrás: Mi Tatabányánk
